Palotanegyed
| Palotanegyed | |
 | |
| A Nemzeti Múzeum és környéke | |
| Egyéb elnevezés: Mágnásfertály | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | VIII. |
| Irányítószám | 1088 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Palotanegyed
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 04′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palotanegyed témájú médiaállományokat. | |
A Palotanegyed Budapest VIII. kerületének egyik városrésze. [2] Az elnevezés a pesti belváros közvetlen folytatásaként a Nemzeti Múzeum mögött keleti irányban benépesült területet jelöli.
Határai[szerkesztés]
Az Astoriától kiindulva a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, a Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt terület. A Fővárosi Közgyűlés rendelete szerint: Múzeum körút-Rákóczi út-Blaha Lujza tér északi és keleti oldala-József körút-Üllői út.
Története[szerkesztés]
A terület beépülése már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után elkezdődött; a területen arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok kezdtek neves építészekkel fényűző palotákat, kúriákat építtetni állandó lakhely gyanánt. Nagyjából 1860 és 1900 között épült fel a legtöbb épület, ekkoriban kapta a „Mágnásfertály” becenevet a környékbeliektől.[3] A környék nemhivatalos elnevezése az idők folyamán a lágyabb Palotanegyedre változott, de a régies elnevezés, ha jelentősen visszaszorulva is, de máig fennmaradt.
A Palotanegyed 2007 decemberétől részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz a VIII. kerületi Önkormányzaton belül,[4] aminek felállításával elnevezése és határai is hivatalossá váltak.
Ezt követően a Fővárosi Közgyűlés rendelete is felvette Budapest VIII. kerületének városrészei közé.
Paloták[szerkesztés]
- Szabó Ervin tér 1.: Wenckheim-palota (1887-1890, Pucher József), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
- Reviczky u. 2.: Pálffy-palota (1867, Ybl Miklós), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye.
- Reviczky u. 3.: Pejacsevich-palota (1893-1896, Hofhauser Elek)
- Reviczky u. 4.: Wenckheim-palota (1889, Dánile György), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
- Reviczky u. 5.: Bánffy-palota (1873, Bánffy Miklós?), ma az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) székháza.
- Reviczky u. 7.: Bánffy-bérház (1871, Berg Károly)
- Pollack Mihály tér 3.: Festetics-palota (1862, Ybl Miklós), ma: Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem.
- Pollack Mihály tér 8.: Esterházy-palota (1865, Baumgarten Sándor) 1946-1948 között köztársasági elnöki rezidencia, ma a Magyar Rádió Márványterme.
- Pollack Mihály tér 10.: Károlyi-palota (1863-1865, Ybl Miklós)
- Bródy Sándor u. 2.: Fechtig báró háza (1873, Skalnitzky Antal)
- Bródy Sándor u. 4.: Dessewffy-palota (1875-1876, Weber Antal)
- Bródy Sándor u. 6.: Keszlerffy-palota (1897, Huber József)
- Bródy Sándor u. 8.: Régi képviselőház (1865, Ybl Miklós), ma a Budapesti Olasz Kultúrintézet működik itt.
- Bródy Sándor u. 9.: Keglevich-palota (1871, Dötzer Ferenc)
- Bródy Sándor u. 10.: Tauffer-palota (1892, Schannen Ernő)
- Bródy Sándor u. 12.: Gschwindt-palota (1901, P. Tóth Sándor)
- Bródy Sándor 14.: Odescalchi-palota (1872-1874, Ybl Miklós)
- Bródy Sándor 15.: Kéményseprő-ház (1851-55, Hild Károly)
- Bródy Sándor 16.: Törley-palota (1893-95, Ray Rezső)
- Múzeum u. 5.: Hadik–Barkóczy-palota (1896, Lux Endre)
- Múzeum u. 7.: Hasenfeld-ház vagy Hadik-palota (1875, Kauser János, átépítés: 1912, Möller István), most a TIT Kossuth Klub Egyesület található benne
- Múzeum u. 9.: Bókay-palota (1870, Ybl Miklós)
- Múzeum u. 11.: Károlyi-palota (1869-71, Skalnitzky, Pucher), az épület a MÁV tulajdona, itt próbál a MÁV Szimfonikus Zenekar.
- Múzeum u. 15.: Zichy-ház (1871, Skalnitzky Antal)
- Múzeum u. 17.: Károlyi-palota (1881, Wechselmann Ignác), a Károlyi-Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) működött itt.
- Ötpacsirta u. 2.: Almásy-palota (1877, Gottgeb Antal), ma az Építőművészek Székháza.
- Trefort u. 1.: Pulszky-palota (1890, Nefanei Arnold)
- Trefort u. 2.: Prónay-palota (1890, Fridrich Lóránt), ma szállodaként működik a palota.
- Trefort u. 3.: Hunyady-palota (1892, Meinig Artur), jelenleg még a Józsefvárosi Eü. Szolgálat működik itt.
- Szentkirályi u. 10.: Szentkirályi-bérpalota (1894-97, Zobel F. Ernő)
- Lőrinc pap tér 2.: Zichy-palota (1897, Havel Lipót)
- Lőrinc pap tér 3.: Darányi-palota (1896, Stark Sándor)
- Gyulai Pál u. 5.: Kauser kőfaragó háza (1860, Gerster Károly)
- Gyulai Pál u. 13.: Gottgeb Antal háza (1870, saját tervezés)
Képgaléria[szerkesztés]
Eszterházy-palota
Károlyi-palota
Hunyady- palota
Prónay-palota
Pulszky-palota
Almásy-palota
Károlyi-Csekonics-palota
Tauffer-palota
Hadik-Barkóczy-palota
Bókay-palota
Dessewffy-palota
Keszlerffy-palota
Törley-palota
Darányi-palota
Bánffy-palota
Odescalhi-palota
Gschwindt-palota
Pejacsevich-palota
Gottgeb-palota
Keglevich-palota
Fechtig-ház
Kauser-ház
A Palotanegyed 1896-os térképen
Régi Képviselőház
A Zichy-palota
Légi felvételek[szerkesztés]
Palotanegyed légi fotón
Palotanegyed légi felvételen
Palotanegyed a magasból
Palotanegyed a levegőből
Palotanegyed látképe madártávlatból
Palotanegyed - légi fotó (Budapest)
Palotanegyed - légi felvétel (Budapest)
Palotanegyed - levegőből fényképezve (Budapest)
Palotanegyed - magasból fotózva (Budapest)
Palotanegyed - látkép madártávlatból (Budapest)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Források[szerkesztés]
- ↑ Zsuppán András - Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét (Válasz Online, 2022.02.17.)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól
- ↑ Mágnásfertály a Nemzeti Múzeumnál[halott link], Magyar Nemzet Online, 2002. április 10.
- ↑ Mágnásfertály önkormányzat alakult, Belföld.ma, 2007. december 9.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Palotanegyed Részönkormányzat a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján