Palotanegyed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palotanegyed
A Nemzeti Múzeum és környéke
A Nemzeti Múzeum és környéke
Egyéb elnevezés: Mágnásfertály
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület VIII.
Irányítószám 1088
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Palotanegyed (Budapest)
Palotanegyed
Palotanegyed
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 04′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palotanegyed témájú médiaállományokat.
A Magyar Rádió épülete

A Palotanegyed Budapest VIII. kerületének része, amely a pesti belváros közvetlen folytatásaként a Nemzeti Múzeum mögött keleti irányban benépesült területet jelöli. Az Astoriától kiindulva a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, a Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt terület.

Beépülése már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után elkezdődött; a területen arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok kezdtek neves építészekkel fényűző palotákat, kúriákat építtetni állandó lakhely gyanánt. Nagyjából 1860 és 1900 között épült fel a legtöbb épület, ekkoriban kapta a „Mágnásfertály” becenevet a környékbeliektől.[1] A környék nemhivatalos elnevezése az idők folyamán a lágyabb Palotanegyedre változott, de a régies elnevezés, ha jelentősen visszaszorulva is, de máig fennmaradt.

A Palotanegyed 2007 decemberétől részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz a VIII. kerületi Önkormányzaton belül,[2] aminek felállításával elnevezése és határai is hivatalossá váltak.

Paloták[szerkesztés]

A Baross utca mint sétálóutca, a Szabó Ervin tér és a Wenckheim-palota
Festetics-palota
Olasz intézet
  • Szabó Ervin tér 1.: Wenckheim-palota (1887-1890, Pucher József), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
  • Reviczky u. 2.: Pálffy-palota (1867, Ybl Miklós), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye.
  • Reviczky u. 3.: Pejacsevich-palota (1893-1896, Hofhauser Elek)
  • Reviczky u. 4.: Wenckheim-palota (1889, Dánile György), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
  • Reviczky u. 5.: Bánffy-palota (1873, Bánffy Miklós?), ma az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) székháza.
  • Reviczky u. 7.: Bánffy-bérház (1871, Berg Károly)
  • Pollack Mihály tér 3.: Festetics-palota (1862, Ybl Miklós), ma: Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem.
  • Pollack Mihály tér 8.: Esterházy-palota (1865, Baumgarten Sándor) 1946-1948 között köztársasági elnöki rezidencia, ma a Magyar Rádió Márványterme.
  • Pollack Mihály tér 10.: Károlyi-palota (1863-1865, Ybl Miklós)
  • Bródy Sándor u. 2.: Fechtig báró háza (1873, Skalnitzky Antal)
  • Bródy Sándor u. 4.: Dessewffy-palota (1875-1876, Weber Antal)
  • Bródy Sándor u. 6.: Keszlerffy-palota (1897, Huber József)
  • Bródy Sándor u. 8.: Régi képviselőház (1865, Ybl Miklós), ma az Olasz Kulturális Intézet működik itt.
  • Bródy Sándor u. 9.: Keglevich-palota (1871, Dötzer Ferenc)
  • Bródy Sándor u. 10.: Tauffer-palota (1892, Schannen Ernő)
  • Bródy Sándor u. 12.: Gschwindt-palota (1901, P. Tóth Sándor)
  • Bródy Sándor 14.: Odescalchi-palota (1872-1874, Ybl Miklós)
  • Bródy Sándor 15.: Kéményseprő-ház (1851-55, Hild Károly)
  • Bródy Sándor 16.: Törley-palota (1893-95, Ray Rezső)
  • Múzeum u. 5.: Hadik–Barkóczy-palota (1896, Lux Endre)
  • Múzeum u. 7.: Hasenfeld-ház vagy Hadik-palota (1875, Kauser János, átépítés: 1912, Möller István), most a TIT Kossuth Klub Egyesület található benne
  • Múzeum u. 9.: Bókay-palota (1870, Ybl Miklós)
  • Múzeum u. 11.: Károlyi-palota (1869-71, Skalnitzky, Pucher), az épület a MÁV tulajdona, itt próbál a MÁV Szimfonikus Zenekar.
  • Múzeum u. 15.: Zichy-ház (1871, Skalnitzky Antal)
  • Múzeum u. 17.: Károlyi-palota (1881, Wechselmann Ignác), a Károlyi-Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) működött itt.
  • Ötpacsirta u. 2.: Almásy-ház (1877, Gottgeb Antal), ma az Építőművészek Székháza.
  • Trefort u. 1.: Pulszky-palota (1890, Nefanei Arnold)
  • Trefort u. 2.: Prónay-palota (1890, Fridrich Lóránt), ma szállodaként működik a palota.
  • Trefort u. 3.: Hunyady-palota (1892, Meinig Artur), jelenleg még a Józsefvárosi Eü. Szolgálat működik itt.
  • Szentkirályi u. 10.: Szentkirályi-bérpalota (1894-97, Zobel F. Ernő)
  • Lőrinc pap tér 2.: Zichy-palota (1897, Havel Lipót)
  • Lőrinc pap tér 3.: Darányi-palota (1896, Stark Sándor)
  • Gyulai Pál u. 5.: Kauser kőfaragó háza (1860, Gerster Károly)
  • Gyulai Pál u. 13.: Gottgeb Antal háza (1870, saját tervezés)

Források[szerkesztés]

  1. Mágnásfertály a Nemzeti Múzeumnál, Magyar Nemzet Online, 2002. április 10.
  2. Mágnásfertály önkormányzat alakult, Belföld.ma, 2007. december 9.

Külső hivatkozások[szerkesztés]