Zichy Nándor (tárnokmester)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichy Nándor
SzületettZichy Nándor Lipót János György Gergely

Pozsony[2]
Elhunyt1911. december 26. (82 évesen)
Adony
Állampolgárságamagyar
HázastársaLivia Gräfin Zichy-Vásonykeő
GyermekeiZichy Aladár
SzüleiZichy György
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1872. április 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872–1875)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875–1878)
  • a magyar főrendiház tagja (1880–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Nándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Zichy Nándor szobra Budapesten, a Lőrinc pap téren

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Nándor Lipót János György Gergely (Pozsony, 1829. november 26. – Adony, 1911. december 24.) politikus, a Katolikus Néppárt alapító elnöke és egyik országgyűlési képviselője. Zichy Aladár (1864–1937) politikus apja, Zichy János (1868–1944) politikus nagybátyja.

Élete[szerkesztés]

Az ősrégi főnemesi zicsi és vázsonykői Zichy család sarja. Atyja gróf Zichy György (1805–1879), kamarás, nagybirtokos, anyja gróf erdődi Pálffy Lujza (1804–1866) volt. Öccse gróf Zichy János (1835–1905), császári és királyi kamarás, lótenyésztő, nagybirtokos.

1848-ban bölcsészdoktori címet szerzett a Pesti Tudományegyetemen, később Bécsben és Pozsonyban jogot hallgatott. Az 1850-es években birtokain gazdálkodott, alelnökként az Országos Magyar Gazdasági Egyesület munkájában is részt vett, de a politikától az abszolutista kormány ismételt felszólításai dacára távol tartotta magát. Az 1850-es években mint a Nádorcsatorna Társulat és a Fejér vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke vett részt a Dunántúlon a lecsapoló és rétöntöző csatornahálózat fejlesztésében 1861-ben Fejér vármegye alispánja, a Mailáth–Sennyey-féle (más néven: Schmerling-) provizórium alatt a helytartótanács alelnöke lett. 1863. február 7-én jelent meg a A Hon című lapban Zichy Alapkérdéseink című cikke. Emiatt sajtóperbe fogták, megfosztották grófi rangjától és kamarási méltóságától, és – akárcsak a felelős szerkesztő Jókai Mórt – börtönbüntetésre ítélték, de a hat hónapnyi szentenciából végül csak egy hónapot töltött le.

Hamarosan visszatért a politikai életbe, és a kiegyezési tárgyalásokon már aktívan részt vett. 1865 és 1880 között a rácalmási, a bácsalmási, végül a székesfehérvári kerület országgyűlési képviselője volt. A kiegyezést követő első alkotmányos országgyűlésen a Deák-párt híve volt, 1875-ben Székesfehérvártól kapott mandátumot. A fúzió után a Sennyey-féle konzervatív párt egyik fő támasza volt, 1884-ben Zichy szervezte azt az ellenzéket, amely a zsidók és keresztények közötti házasságról szóló törvényjavaslat ellen tömörült. Az egyházpolitikai küzdelmekben, majd a már szentesített törvények esetleges revíziójára vonatkozó törekvésekben az 1895-ben alapított Katolikus Néppárt egyik vezéreként vett részt. Zala megye a dualizmus utolsó évtizedeiben markáns ellenzéki arculatot mutatott. A kormánypárttal szemben álló politikai erők közé tartozott az 1895-ben megalakult Katolikus Néppárt, amely a megyében igen erős pozíciókkal rendelkezett (1901-ben, a párt országosan elnyert 25 mandátumából öt Zalából került ki).[3] Zichy Nándor 1896-ban hosszabb ideig körutat tett Zala megyében a Katolikus Néppárt terjeszkedése érdekében: Néppárti népgyűlés zajlott Nagykanizsán 1896. április 19-én,[4] Zalaegerszegen pedig 1896. május 31-én nagy népszerűséget szerezve.[5] Boldogfai Farkas József Zala megyei országgyűlési képviselő szorgalmasan tevékenykedett Zichy Nándor gróf mellett a párt alapítása óta, valamint négy ízben is választottak meg országgyűlési képviselővé a Katolikus Néppártot képviselve.

1869-ben megalapította a Székesfehérvári Kereskedelmi Bankot, 1872-ben pedig a Fejérmegyei Takarékpénztárat. 1880 után főrendiházi tag volt. 1889-től elnöke volt a Szent István Társulatnak, alapítója az Alkotmány című napilapnak. 1889-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1906-ban tárnokmesteri rangot kapott. 1892-ben az Aranygyapjas-rend lovagjává ütötték.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1860. június 22-én Szentmihályon feleségül vette a távoli rokonát gróf zicsi és vázsonykői Zichy Lívia (1840. október 4.–1913. július 16.), kisasszonyt, aki majd csillagkereszteshölgy lett.[6] A menyasszony szülei gróf zicsi és vázsonykői Zichy Edmund (1811–1894), császári és király kamarás, belső titkos tanácsos, műgyűjtő, főrendiházi tag, és herceg Paolina Odescalchi (1810–1866) voltak. Zichy Nándor gróf és Zichy Lívia grófnő frigyéből született:

Emlékezete[szerkesztés]

  • Szobra (Orbán Antal alkotása) 1930 óta Budapest VIII. kerületében, a Lőrinc pap téren áll (a jezsuita templommal szemben)

Főbb művei[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Zichy Nándor családfája[7]
zicsi és vázsonykői gróf Zichy Nándor
(Pozsony, 1829. november 17. –
Adony, 1911. december 24.)

politikus, országgyűlési képviselő

Apja:
zicsi és vázsonykői gróf Zichy György
(Nagyláng, 1805. augusztus 10. –
Nagyláng, 1879. október 14.)

cs. és kir. kamarás

Apai nagyapja:
zicsi és vázsonykői gróf Zichy János Nepomuk
(Nagyláng, 1777. június 30. – 1830. július 26.) 		Apai nagyapai dédapja:
zicsi és vázsonykői gróf Zichy János
(Várpalota, 1738. január 30. – Nagyláng, 1778. március 13.)

cs. és kir. kamarás

Apai nagyapai dédanyja:
luznai és regliczei báró Luzénszky Terézia
(1754. december 31. – 1812. július 20.)
Apai nagyanyja:
gróf Colloredo Franciska
(1783. június 1. – Pozsony, 1835. február 7.)

csillagkeresztes hölgy

Apai nagyanyai dédapja:
gróf Colloredo József
(1773. július 29. – 1815)

cs. és kir. kamarás, őrnagy

Apai nagyanyai dédanyja:
kisserényi gróf Serényi Franciska
( – 1815)
Anyja:
erdődi gróf Pálffy Lujza
(Pozsony, 1804. január 1. – Nagyláng, 1866. január 17.)

csillagkeresztes hölgy

Anyai nagyapja:
erdődi gróf Pálffy IV. Lipót
(Pozsony, 1764. június 24. –
Pozsony, 1764. február 24.)

Pozsony vármegye főispánja

Anyai nagyapai dédapja:
erdődi gróf Pálffy III. Lipót
(Stomfa, 1739. október 24. –
Bécs, 1799. október 4.)

főudvarmester, Csongrád vármegye főispánja

Anyai nagyapai dédanyja:
gróf Daun Mária Terézia
(Bécs, 1745. november 25. –
1777. október 19.)

(édesapja: gróf Daun Lipót József, Teano hercege, császári tábornagy)

Anyai nagyanyja:
báró Jöchlinger Sarolta
(Klagenfurt, 1778. április 15. –
Bécs, 1851. április 1.) 		Anyai nagyanyai dédapja:
báró Jöchlinger József Ignác
(1733 – )
Anyai nagyanyai dédanyja:
erdődi gróf Pálffy Mária Anna
(1752. július 27. – Pozsony, 1802. február 7.)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ BnF források (francia nyelven)
  2. ↑ a b Zichy-Vásonykeő, Ferdinand Graf (Staatsmann) (BLKÖ)
  3. ↑ Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918–1931 – Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)Politikai küzdelmek Zala megyében 1918–1931
  4. ↑ Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1–26. szám) 1896-04-26 / 17. szám
  5. ↑ Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1–26. szám) 1896-06-07 / 23. szám
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Zichy Nándorné gróf Zichy Livia
  7. ↑ Zichy Nándor családfája.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Nándor Zichy
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Nándor (tárnokmester) témájú médiaállományokat.
  • A Szent István Társulat díszközgyűlése…gr. Z. N…. 80. születésnapja alkalmából (Budapest, 1909)
  • Bonitz Ferenc: Gr. Z. N. Élet- és jellemrajz (Budapest, 1912) Online
  • Domonkos István: Z. N. gr. élete (Budapest, 1912)
  • Emlékkönyv Z. N. gr. születésének 100. évfordulójára, 1829–1929 (Budapest, 1929)
  • Pethő Sándor: Z. N. (Korunk Szava, 1935)
  • Csapodi Csaba: Gróf Zichy Nándor élete és politikája. 1828–1911; METEM–International Society for Encyclopedia of Church History in Hungary, Budapest–Toronto, 1993 (METEM-könyvek)
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [2]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zichy_Nándor_(tárnokmester)&oldid=26752910”