Zichy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök címere, amely azonos a család címerével

A zicsi és vázsonykői gróf Zichy család egy ősrégi magyar főnemesi család, amely mai napig él. A legbefolyásosabb és leggazdagabb magyar családok között tarthatjuk számon.

Család története[szerkesztés]

Története a középkorban[szerkesztés]

Gróf Zichy Károly (17531826) országbíró fiatal korában
A Zichy család kastélya Zichyújfaluban
özvegy gróf németújvári Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia (18161888)
gróf Zichy Géza (18491924) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás

A család őse Zayk Gál lehetett. 1260 körül egyik otthonuk Zajk, Zala vármegyében, a másik a Somogy vármegyei Zics községében volt. A család hosszú ideig Zajknak nevezte magát, majd a 14. században kezdte használni a De Zich családnevet. Péter, Károly Róbert idején Esztergomnál, katonaként esett el. A legkorábbi ismert egyenesági őse a családnak, Paska mester volt. Paska I. Lajos magyar király korában élt és ekkor már használta a Zichy család címerének egy korai változatát: "két szarvasagancs egy lovagi sisakon".[1] Paskának három fiúgyermekéről maradt említés: Zichy László mester, a királyi udvar lovagja ("aule regiæ miles"), és Zichy Jakab mester, akik már 1347-ben I. Lajos magyar király alatt kaptak királyi földadományt Somogy vármegyében, Zichy Gállaé együtt.[2]

Zichy Jakab fia Zichy Elek szerepelt az oklevelekben 1365 és 1397 között és Zala vármegye alispánja volt.[3] Az egyik gyermeke Eleknek, Zichy Zsigmond lett a családi vagyon alapozója, amikor feleségül vette Dáróy Majos lányát, Dorottyát. A köznemesi család akkor már tartozott a dunántúli középbirtokosok felső rétegéhez; Zichy Zsigmond és Daróy Dorottya házasságából két fiú gyermek született: Zichy Balázs és Zichy I. Benedek (14041467). Zichy Balázs ága korán halt ki, az ő dédunokáiban. Feleségétől, Apajfi Ilona úrnőtől, két fiúgyermeke, Zichy László és Zichy Mihály, született. 1507-ben Balázs fia, Zichy László felesége szenterzsébeti Therjék Dorottya, csébi Pogány Imre özvegye volt. Közös gyermekük, Zichy István volt, aki elvette osztopáni Perneszy Klára úrhölgyet, és 1567-ben még élt.

Zichy I. Benedek vitte tovább a családot: először elvette thapsoni Anthymus Ilonát, Anthymus Ozsvát lányát, majd halála után, szerdahelyi Imreffy Imre és gróf Korbáviai Katalin lánya, szerdahelyi Imreffy Anna lett a második neje.[4] 1457-ben a zákányi vár került Zichy Benedek és neje, Imréffy Anna kezébe.[5] Imréffy Anna már özvegyként szerepelt 1475-ben egy pereskedésben.[6] Zichy I. Benedek első feleségétől, Anthymus Ilonától, született lánya szenterzsébeti Terjék Andrásné Zichy Katalin volt, aki 1474-ben egy Somogy vármegyei földbirtok csoportot szerzett, amely édesanyja oldalán illette meg őt és gyermekeit.[7] Zichy Benedek második nejétől származó lánya, Zichy Perpetua, Maráczy László férjével együtt szerepelt egy 1495-ben kelt oklevélben.[8] Fivére, a szintén Imréffy Annától származó Zichy II. Benedek, pakosi Paksy Juditot, Paksy Lajos és Parlagi Lúcia lányát vette feleségül.[9]

Története az újkorban[szerkesztés]

Zichy Benedek még a mohácsi csata előtt meghalt; kiskorú fia, Zichy Rafael az anyja, pakosi Paksy Judit, gyámsága alatt maradt, majd 1522-ben, a bátyja, Zichy Zsigmond gyámsága alá kerül, azonban ő a mohácsi ütközetben elesett. Zsigmond özvegye, ákosházi Sárkány Klára, 1539-ben Vyczmandi András házastársa volt.[10] Később, Zichy Rafael követelte a rokonai által a gyámsága alatt elidegenített birtokai visszatérítését, Zichy Zsigmond lányától, Zenyessy Györgyné Zichy Zsófiától. 1548-ban Zichy Rafael, valamint Mihály fia, Zichy Ferenc és László fia, Zichy István új adományként kapták a Zala megyei zayki, fintafalvi, budafalvi, és több más birtokot.[11]

Zichy Rafael 1555. augusztus 20-án szerepelt mint Zala vármegye alispánja. Első felesége a jómodú zalai középbirtokos családból való szentbalázsi Zele Erzsébet, Zele Balázs és nádasdi Nádasdy Zsuzsanna lánya volt. Ez utóbbi báró Nádasdy Tamás nagynénje volt. Zichy Rafael második felesége beregszói Hagymássy Anna lett.[12] Az első házasságából született három gyermekei: Zichy György, Zichy Tamás és Zichy János.[13] Anyagi nehézségek (gabona hiány) miatt, 1582-ben Zichy Tamás és fivére Zichy János édesapjuknak, Zichy Rafaelnek, és mostohaanyjuknak, Hagymássy Annának a Zala megyei ősi zayki, finthafalvi, budafalvi, jakabfalvi, csehi, vörcsöki birtokait zálogosították el.[14] Később, 1593-ban, Zichy Tamás ismét zálogosította birtokait, valamint több más birtokát eladta Szelesthey Jánosnak, hogy kifizethesse a török fogságból való kiszabadulásának a váltságdíját.[15]

Zichy I. György, Zichy Rafael alispán és szentbalázsi Zele Erzsébet fia, 1575-ben a zalaszentgróti vár prefektusa volt.[16] Közel két évtizeddel később, 1592-ben és 1599-ben, Zichy György, Moson és Vas vármegye alispánjaként szerepelt. Zichy György három ízben házasodott meg: először elvette sávolyi Jósa Ilona kisasszonyt, majd asszonyfalvi Ostffy Annát, és utolsóként csébi Pogány Anna úrhölgyet. A Három házasságából összesen hét gyermeke született, akik közül Zichy III. Benedek 1623-ban vasvármegyei szolgabíró, 1630-ban követ és később alispán volt. Fia, Zichy Mihály 1635-ben vasvármegyei szolgabíró, a magyar hadsereg ezredese volt, öt fia közül Zichy Ádám 1723-ban Bács megye alispánja, majd a dunántúli kerületi tábla ülnöke, 1732-ben kapta meg a bárói rangot, de utód nélkül halt meg.

Zichy I. György második fia Zichy I. Pál 1619-ben veszprémi várkapitány; neje csáébi Csáby Sára volt. Az ő fia, Zichy I. István, aki már fiatal korában kamarás lett udvarában. Előbb győri várparancsnok, majd országos altábornagy, 1655. június 17-én bárói rangot[17] és királyi tanácsosi címet kapott III. Ferdinánd magyar királytól.[18] 1661-ben koronaőri, 1676-ban pedig grófi rangot kapott, 1681-ben Moson vármegye főispánja, majd főajtónálló, 1690-ben tárnokmester lett. Első felesége de vedredi és ögzenyi Baranyai Mária Magdolna (1616–1652 után) volt. A második, várkonyi Amade Magdolna (†1714) lett. Zichy István nagymértékben hozzájárult a család vagyonának gyarapodásához.

A család köznemesi ága[szerkesztés]

I. Zichy György és a második feleségétől, asszonyfalvi Ostffy Annától, származó fia, Zichy Mihály volt. Se ő se leszármazottai nem éltek főnemesi ranggal, a köznemességen belül maradtak. Zichy Mihály Vas vármegye alispánja volt 1635-től. Első neje szentjakabi Petheő Katalin, a második Dömölky Katalin volt. Több lánya született, köztük volt, Szelestey Györgyné, nemes Horváth Gáspárné Zichy Orsolya, kisbarnaki Farkas Mihályné Zichy Dorottya, és a fületinci Kelcz családból való Kelcz János felesége Zichy Krisztina. Zichy Mihály egyetlenegy fiúgyermeke, Zichy Ferenc volt. 1624-ben a Farkasné, Kelczné és Zichy Ferenc, a szentgyörgyvölgyi birtokát és kuriáját zálogosították el anyagi nehézségek miatt.[19] Zichy Ferenc neje Boros Katalin lett, akitől született gyermeke, zicsi Zichy Ádám császári kapitány, aki Franciaországban hunyt el.

Zichy Ádám kapitány felesége szentmártoni Jagudich Zsuzsanna volt, akitől született ifjabb Zichy Ferenc. Ez az ifjabb Zichy Ferenc feleségül vette senkovici Horváth Katalint, és közös gyermekük zicsi Zichy József (†1764), Tolna vármegye alispánja volt. Ennek a Zichy Józsefnek és bezerédi Bezerédj Fruzsina (17271765) úrnőnek a fia,[20] zicsi Zichy József (1754-1838),[21] aranykulcsos, udvari tanácsos, akinek a neje, szekcsői Bésán Franciska (1774-1844) volt.[22] Az egyik gyermekük, zichi Zichy Julianna (17911849), saárdi gróf Somssich Pongrác (1788-1849) főispán, alnádor felesége. A másik, zicsi Zichy János (1803-1845), nágocsi birtokos,[23] akinek a felesége, bezerédi Bezerédj Zsófia (1807-1880) úrnő volt.[24] Zichy János és Bezerédj Zsófia asszony házasságából született: zicsi Zichy Miklós (1826-1899), császári és királyi kamarás, százados;[25] és zicsi és zajki Zichy István (1827-1901), császár és királyi kamarás úr, akinek a neje, gróf Grimaud D' Orsay Paulina (†1907) úrnő volt.[26][27] Zichy István kamarás és gróf Grimaud D' Orsay Paulina lánya, Zichy Stefánia, báró Rubido Radoslav (1847-1910) felesége, akitől számazik a báró Rubido-Zichy család.

Zichy Józsefnek (†1764) és Bezerédj Fruzsinának (17271765) egy másik fia, zicsi Zichy Mihály (17581818) táblabíró, Moson vármegye alispánja volt. Megházasodott nemes Fischer Jozefa (17681843) úrnővel, aki több gyermekkel áldotta meg, az egyik köztülök, zicsi Zichy Sándor (17971843),[28] úr, akinek három fiúgyermeke született Eperjessy Julianna (18031887)[29] asszonytól: Zichy Mihály (18271906) festőművész, Zichy István (18271901) királyi kamarás,[30] és Zichy Antal (1826–1898), író, MTA tagja, főrendiházi tag.[31] Zichy Mihály festőművésszel kihalt férfiágon a Zichy család köznemesi ága.[32]

Gróf Zichy István leszármazottjai[szerkesztés]

Zichy István két házasságából származott három fia közül gróf Zichy Ádám (†1701) kamarás, tanácsos, győri kapitány és Moson vármegyei főispán volt. Feleségül vette ghymesi és gácsi Forgách Zsuzsanna grófnőt, a második neje orbovai Jakussith Teréz Róza volt, akitől származtak a gyerekei. Zichy Ádám és Jakussith Teréz fia, gróf Zichy Károly (†1741) Savoyai Jenő seregében harcolt és, mint apja, szintén mosoni főispán volt, majd 1735-ben koronaőr lett. Károly leánytestvére, gróf Zichy Katalin, gróf gyarmati és kékkői Balassa Pál felesége volt.[33]

Ádám testvére Zichy II. István, I. István és Baranyai Magdolna fia, először Szabolcs, később Komárom vármegye főispánja volt, 1693-ban szintén koronaőr lett. II. István jelentős szerepet játszott Várpalota töröktőli visszafoglalásában. Fiai közül gróf Zichy László a komáromi, Péter a szabolcsi főispánságban követte. Zichy László utód nélkül halt meg, gróf Péter gyermekei közül gróf Ferenc győri püspök lett, Zichy László pedig szabolcsi főispán, Miklós szintén szabolcsi főispán volt és vele halt ki II. István ága.

Zichy I. István és Baranyay Magdolna gyermekei közül, aki tovább vitte a családot, gróf Zichy Pál (16401684) Mosoni főispán volt. 1670-ben feleségül vette báró nagykárolyi Károlyi Katalint (16501694), aki hat gyermeket adott neki, aki elérte a felnőtt kort.[33] Fia, Zichy III. János (16731724 k.), királyi tanácsos tartotta fenn a családi vonalat, de két fiával két ágra oszlott a család. III. János 1709-ben feleségül vette Maria Anna Theresia von Thalheim (16911742) bárónőt.[12] Zichy III. János egyik unokája gróf Zichy Károly (17531826) országbíró volt, gróf Zichy István (17151769) és gróf Marie Cäcilie von Stubenberg (17251763) fia.[12]

A Mária Terézia-féle úrbérrendezés korában, ez a gróf Zichy István 16 úrbéri birtokkal rendelkezett Fejér, Győr, Pozsony és Veszprém vármegyében, összesen 14 458 úrbéri holddal, valamint 790 jobbággyal, 326 zsellérrel, s 213 házatlannal.[34] István bátyja gróf Zichy János Nepomuk (17101764) győri főispán lett. Első neje sárvár-felsővidéki Széchényi Katalin grófnő (17171747), a második sárladányi Schmidegg Franciska (†1778) grófnő volt.[33] Az úrbérrendezés korában, az özvegye Fejér és Veszprém vármegyében 11 úrbéri birtokkal élt, összesen 9165 úrbéri holddal, 639 jobbággyal, 122 zsellérrel és 69 házatlannal.[35] Zichy János Nepomük gyermekei az első feleségétől származtak, Széchényi Katalin grófnőtől, gróf Széchenyi Zsigmond (16811738) és németújvári gróf Batthyány Mária Teréz (†1721) lányától.[36]

Gróf Zichy István és gróf Marie Cäcilie von Stubenberg egy másik fia, gróf Zichy Ferenc (17491812) volt, akinek az unokája gróf németújvári Batthyány Lajosné gróf 'Zichy Antónia volt. Az igen tehetős gróf Zichy Ferencnek Mária Terézia úrbérrendezés korában 62 úrbéri birtoka volt Hont, Moson, Nógrád, Sopron és Zala vármegyében. Összesen 27 394 úrbéri holdja volt, 1588 jobbágya, 513 zsellére és 195 házatlanja.[37] Először 1770. április 30-án vette el Maria Anna von Kolowrat-Krakowsky (17531805) grófnőt, majd halála után 1807. október 26-án Maria Dominika zu Lodron-Laterano und Castelromano (1789-1847) grófnő lett a felesége.[38]

Zichy Ferenc második felesétől született gróf Zichy Ödön (18091848) politikus volt. Édestestvére, az ő bátyja a Sümegen székelő gróf Zichy Domonkos (18081879) veszprémi püspök,[38] egy befolyásos konzervatív egyéniség volt a reformkor táján, aki titokban támogatta a Deák-párt ellenzék vezetőjét, forintosházi Forintos Györgyöt.[39]

Híres családtagok[szerkesztés]

Kastélyok, paloták, kúriák[szerkesztés]

Album[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SIPOS IMRE - Zics története a középkori Zichy birtoktest pusztulásáig
  2. MNL.DF.76870.1347-11-28
  3. http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy1.html#R
  4. http://genealogy.euweb.cz/hung/dersffy.html
  5. http://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKozlemenyek_07/?query=SZO%3D(zichy%20benedek)&pg=205&layout=s
  6. http://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Zichy_okmanytar_11/?query=SZO%3D(zichy%20benedek)&pg=202&layout=s
  7. MOLDF 88634.1474-02-23
  8. MOLDF.82085.1495-04-27
  9. http://genealogy.euweb.cz/hung/paksi.html
  10. Zala megye helytörténeti lexikona - Kéziratos regesztagyűjtemény Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3.Becsehely 3.47. 52
  11. Zala megye helytörténeti lexikona - Kéziratos regesztagyűjtemény Tótszerdahely-Vörrű - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 23.Vörcsök (Ma: Csörnyeföld része) 23.490. 14
  12. ^ a b c http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy2.html
  13. Zala megye helytörténeti lexikona - Kéziratos regesztagyűjtemény Felsőszemenye-Gesztréd - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 8.Fintafa (Ma: Zajk része) 8.156. 8
  14. Zala megye helytörténeti lexikona - Kéziratos regesztagyűjtemény Tótszerdahely-Vörrű - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 23.Vörcsök (Ma: Csörnyeföld része) 23.490. 14
  15. Zala megye helytörténeti lexikona - Kéziratos regesztagyűjtemény Tótszerdahely-Vörrű - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 23.Vörcsök (Ma: Csörnyeföld része) 23.490. 14
  16. Zala megye helytörténeti lexikona - Kéziratos regesztagyűjtemény Zalamindszent-Zalaszentlőrinc - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 25.Zalaszentgrót 25.509. 157
  17. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 11. kötet – 378-380. oldal
  18. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 11. kötet – 380-381. oldal
  19. Zala megye helytörténeti lexikona - Kéziratos regesztagyűjtemény Semjénháza-Szécsisziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 21.Szécsisziget 21.425. 100
  20. Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó, 862. o.
  21. famiylsearch. Zichy József gyászjelentése
  22. familysearch.org Zichy Józsefné Bésán Franciska gyászjelentése
  23. familysearch.org Zichy János gyászjelentése
  24. famiylsearch.org Zichy Jánosné Bezerdéj zsófia gyászjelentése
  25. familysearch.org Zichy Miklós gyászjelentése
  26. familysearch.org Zichy István kamarás gyászjelentése
  27. familysearch.org Zichy Istvánné gróf Grimaud D' Orsay Paulina gyászjelentése
  28. familysearch.org Zichy Sándor keresztelőjének a bejegyzése (boldogfai Farkas Ákos adattárából)
  29. familysearch.org - Zichy Sándorné gyászjelentése
  30. familysearch.org - Zichy István gyászjelentése
  31. familysearch.org – Zichy Antal gyászjelentése
  32. http://www.zichyfamily.com/ - Zichy family tree
  33. ^ a b c http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy2.html#F
  34. Fónagy Zoltán (2013): A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest.(1524.o.)
  35. Fónagy Zoltán (2013): A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában. Adattár II. MTA, Budapest (1524-1525. o.)
  36. http://genealogy.euweb.cz/hung/szechenyi2.html
  37. Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. (1522-1524. o.)
  38. ^ a b http://genealogy.euweb.cz/hung/zichy4.html
  39. Molnár András. Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyében 1843-ban. In: Századok. 2011. 145. évfolyam. 3. szám. (692.o.)

Források[szerkesztés]