Zichy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök címere, amely azonos a család címerével.
gróf Zichy Károly (17531826) országbíró fiatal korában.
A Zichy család kastélya Zichyújfaluban
özvegy gróf németújvári Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia (18161888).

A zicsi és vázsonykői gróf Zichy család egy ősrégi főnemesi magyar család, amely mai napig még él.

Család története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története a középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család őse Zayk Gál lehetett. 1260 körül egyik otthonuk Zajk, Zala vármegyében, a másik a Somogy vármegyei Zics községében volt. A család hosszú ideig Zajknak nevezte magát, majd a 14. században kezdte használni a de Zich családnevet. Zayk Gál unokája, Péter, Károly Róbert idején Esztergomnál, katonaként esett el. Testvérei, Zichy László és Jakab 1347-ben Nagy Lajos alatt kaptak királyi földadományt.

Zichy Jakab fia Zichy Elek szerepel az oklevelekben 1365 és 1397 között és Zala vármegye alispánja volt.[1] Az egyik gyermeke Zichy Zsigmond lett a család vagyon alapozója, amikor feleségül vette Dáróy Majos lányát, Dorottyát. A köznemesi család akkor már tartozott a Dunántúli középbirtokosok felső rétegéhez, és Zsigmond fia Zichy I. Benedek (1404-+1467) először elvette thapsoni Anthymus Ilonát, Ozsvát lányát, majd halála után a második neje lett szerdahelyi Imreffy Anna, Szerdahelyi Imreffy Imre és gróf Korbáviai Katalin lánya.[2] 1457-ben a zákányi vár került Zichy Benedek és neje, Szerdahelyi Anna kezébe.[3] Szerdahelyi Anna özvegyként szerepel 1475-ben egy pereskedésben.[4] Zichy I. Benedek első feleségétől született szenterzsébeti Terjék Andrásné Zichy Katalin, aki 1474-ben szerzett egy Somogy vármegyei földbirtok csoportot, amely édesanyja oldalán illette őt és gyermekeit.[5] A második nejétől származott Zichy Perpetua Maráczy László férjével szerepelt egy 1495-ben kelt oklevélben.[6] Fivére, a szintén Szerdahelyi Annától származó Zichy II. Benedek, pakosi Paksy Juditot, Paksy Lajos és Parlagi Lucia lányát vette feleségül.[7]

Története az Újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zichy Benedek és Parlagi Lucia egyik fia Zichy Rafael 1555. augusztus 20.-án szerepel mint zalai alispán. Első felesége egy tehetős zalai köznemesi családból való volt: szentbalázsi Zele Erzsébet, Zele Balázs és nemes Nádasdy Zsuzsanna, aki báró Nádasdy Tamás nagynénje volt. A második felesége beregszói Hagymássy Anna lett.[8]

Zichy I. György, Rafael alispán és Zele Erzsébet fia, Moson és Vas vármegye alispánja lett 1592-ben. Három házasságából hét gyermeke született, akik közül Zichy III. Benedek 1623-ban vasvármegyei szolgabíró, 1630-ban követ és később alispán volt. Fia, Zichy Mihály 1635-ben vasvármegyei szolgabíró, a magyar hadsereg ezredese volt, öt fia közül Zichy Ádám 1723-ban Bács megye alispánja, majd a dunántúli kerületi tábla ülnöke, 1732-ben kapta meg a bárói rangot, de utód nélkül halt meg. Az ő leszármazottai Mihály festőművész és Antal, a főrendi ház tagja.

Zichy I. György második fia Zichy I. Pál 1619-ban veszprémi várkapitány. Egyetlen fia, Zichy I. István aki már fiatal korában kamarás lett udvarában. Előbb győri várparancsnok, majd országos altábornagy, 1655. június 17.-én bárói rangot[9] és királyi tanácsosi címet kapott III. Ferdinánd magyar királytól.[10]. 1661-ben koronaőri, 1676-ban pedig grófi rangot kapott, 1681-ben Moson vármegye főispánja, majd főajtónálló, 1690-ben tárnokmester lett. Első felesége de vedredi és eögzenyi Baranyai Mária Magdolna (1616- †1652 után) volt. A második, várkonyi Amade Magdolna (†1714) lett. Zichy István nagymértékben hozzájárult a család vagyonának gyarapodásához.

Két házasságából származott három fia közül gróf Zichy Ádám (†1701) kamarás, tanácsos, győri kapitány és Moson vármegyei főispán volt. Feleségül vette ghymesi és gácsi Forgách Zsuzsanna grófnőt, a második neje orbovai Jakussith Teréz Róza volt, akitől származtak a gyerekei. Zichy Ádám és Jakussith Teréz fia, gróf Zichy Károly (†1741) Savoyai Jenő seregében harcolt és, mint apja, szintén mosoni főispán volt, majd 1735-ben koronaőr lett. Károly leány testvére gróf Zichy Katalin, gróf gyarmati és kékkeöi Balassa Pál felesége volt.[11]

Ádám testvére Zichy II. István, I. István és Baranyai Magdolna fia, először Szabolcs, később Komárom vármegye főispánja volt, 1693-ban szintén koronaőr lett. II. István jelentős szerepet játszott Várpalota töröktőli visszafoglalásában. Fiai közül gróf Zichy László a komáromi, Péter a szabolcsi főispánságban követte. Zichy László utód nélkül halt meg, gróf Péter gyermekei közül gróf Ferenc győri püspök lett, Zichy László pedig szabolcsi főispán, Miklós szintén szabolcsi főispán volt és vele halt ki II. István ága.

Zichy I. István és Baranyay Magdolna gyermekei közül, aki tovább vitte a családot, gróf Zichy Pál (1640 - 1684) Mosoni főispán volt. 1670-ben feleségül vette báró nagykárolyi Károlyi Katalint (1650 - 1694), aki hat gyermeket adott neki, aki elérte a felnőtt kort.[12] Fia, Zichy III. János (1673-c.1724), királyi tanácsos tartotta fenn a családi vonalat, de két fiával két ágra oszlott a család. III. János 1709-ben feleségül vette báró Maria Anna Theresia von Thalheim (1691-1742)[13] Az egyik unokája gróf Zichy Károly (1753-1826) országbíró volt, gróf Zichy István (1715-1769) és gróf Marie Cäcilie von Stubenberg (1725-1763) fia.[14] Zichy Károly bátyja gróf Zichy Ferenc (1749 -1812) volt, akinek az unokája gróf németújvári Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia volt.

Híres családtagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastélyok, paloták, kúriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Album[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]