Zichy Antónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
gróf Zichy Antónia
Zichy Antónia Barabás Miklós képén
Zichy Antónia Barabás Miklós képén
Született 1816. július 14.
Cífer, Pozsony vármegye
Elhunyt 1888. szeptember 28. (72 évesen)
Dáka, Veszprém vármegye
Állampolgársága szlovák
Nemzetisége magyar
Házastársa gróf Batthyány Lajos
Gyermekei Batthyány Ilona
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz gróf Zichy Antónia témájú médiaállományokat.

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Antónia Erzsébet Valburga (Cífer, 1816. július 14.Dáka, 1888. szeptember 28.) gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök felesége, majd özvegye, Batthyány Elemér gróf édesanyja.[1][2]

Élete[szerkesztés]

A régi dunántúli főnemesi gróf Zichy család sarja. Zichy Károly (1785-1876) gróf, császári és királyi kamarás,[3] és németújvári Batthyány Antónia (1789-1825) grófnő leánya, a család hatodik gyermeke. Apai nagyszülei gróf Zichy Ferenc (1749-1812) és gróf Maria Anna von Kolowrat-Krakowsky (1753-1805) voltak. 1816. július 14-én született Cíferben, keresztszülei Knapich János királyi kamarás és felesége, Szilágyi Anna voltak.[1]

Testvérei[szerkesztés]

  • Anna, férje Augusto Odescalchi
  • Mária (1810–1838), férje Wilhelm von Walterskirchen
  • Antal (*1811–fiatalon mh.)
  • Karolina (*1812–fiatalon mh.)
  • József (1814–1897), neje Melanie von Metternich-Winneburg
  • Károly (1817–1832)
  • Karolina (1818–1903), férje nagykárolyi Károlyi György
  • János Nepomuk (1820–1911), neje báró krajovai és topolyai Kray Irma[4]

Házas élete[szerkesztés]

1834. december 4-én, Pozsonyban ment hozzá gróf németújvári Batthyány Lajoshoz. Házasságkötésük alkalmából Dancsecs József ikervári plébános köszöntötte őket, majd beköltöztek az ikervári Batthyány-kastélyba. Antónia nagy hatással volt férjére, édesapja hazaszeretete igazi „honleánnyá” tette. 1844-ben családjával gőzhajóval hazafelé tartott Bécsből, amikor egy arab ember férje tenyeréből jósolva, megjövendölte Batthyány halálát. 1846-ban megszületett fiuk, Elemér.

A szabadságharc kitörésekor Batthyány a horvátok ellen fegyvert fogott, nemzetőrnek állt. 1848. június 13-án a Vas Megyei Nemzetőrség zászlaját Antónia avatta fel. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi az ősi Batthyány-kastély falán elhelyezett emléktábla. Férjével tartott Pestre, ahol a nép sáncokat épített, védekezésül a közelgő Windischgrätz csapatai ellen, majd beállt földet talicskázni. 1849. január 9-én, a húgánál, Karolinánál töltött vacsora közben tartóztatták le férjét, akkor Antónia még azt hitte, hogy hamarosan szabadon engedik férjét.

Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia, a Vasárnapi Ujság illusztrációja (1888)
Szegény! Fogsága alatt egyszer azt mondta nekem, hogy ő nem tartotta kívánatosnak Magyarország elszakadását Ausztriától, mert nem hitte, hogy a többi állam elismeri mint független országot, hogy az első perctől fogva, az orosz intervenciótól tartott, és azért is a kiegyenlítés mellett volt. De hogy nem hitte, miszerint a nemzet annyi erőt fog kifejteni, és annyira lelkesedni, hogy ebben a tekintetben Kossuth jól ismerte és jól ítélte a nemzetet, jobban mint ő; – azt tette hozzá – ha mind azt tudtam volna, mit most tudok, a sok csalást, hazugságot, kétszínűséget, talán én is másképpen léptem volna fel
– Batthyány Lajosné gróf Zichy Antónia

Batthyányt fogsága alatt hetente kétszer látogathatta meg, s a gyermekeiket is bevihette. Férjét 1849 szeptemberében kötél általi halálra ítélték, Antónia utoljára október 4-én láthatta, másnap Batthyányt kivégezték és az özvegynek el kellett hagynia Pestet, majd az országot is. Ekkor Genfbe utazott, később visszatért Magyarországra, ahol 1859-ben részt vett az ifjúság által szervezett gyászmisén a vértanú Batthyányért, akinek tetemét titokban befalazták a ferences rend pesti Belvárosi plébániatemplomának sírboltjába. Később, 1870. június 9-én kibontották a befalazott holttestet és méltóképpen eltemették.

Amikor fia megismerkedett Marie Louise von Wallersee grófnővel, Erzsébet királyné unokahúgával, és feleségül akarta venni, megírta levelében: „A gyilkos családba nem nősülünk!”. Mert nem tudta megbocsátani Ferenc Józsefnek, hogy férjét becstelen módon kivégeztette. Ezért fiát megfenyegette: ha elveszi a grófnőt, házasságuk napján öngyilkosságot fog elkövetni. A tervezett házasság így meghiúsult.

Batthyányné és Damjanichné 1862. március 13-án megalapították a magyar gazdasszonyok országos egyletét.

Emléke[szerkesztés]

  • Az Ikervári Általános Művelődési Központ róla kapta a nevét.

Származása[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]