Ikervár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ikervár
Batthyány-szobor
Batthyány-szobor
Ikervár címere
Ikervár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
Jogállás község
Polgármester Fehér Ferenc (független)[1]
Irányítószám 9756
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség1780 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség50,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ikervár (Magyarország)
Ikervár
Ikervár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 33″, k. h. 16° 53′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 33″, k. h. 16° 53′ 43″
Ikervár (Vas megye)
Ikervár
Ikervár
Pozíció Vas megye térképén
Ikervár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervár témájú médiaállományokat.

Ikervár község (egykor mezőváros) Vas megye Sárvári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 25 kilométerre keletre, Sárvártól 8 kilométerre délre, Sótonytól 5 kilométerre nyugatra, Rumtól 10 kilométerre északra fekszik, a Rába folyó bal partján.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Rába két partján emelt várakról kapta a nevét.

Története[szerkesztés]

Batthyány-szobor

Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt előkerült edény, mely a sárvári múzeum tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg. A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált 911. századi temető gazdag leletei bizonyítják. A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta. A Rákóczi-szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1839-ben itt kezdte meg működését gr. Batthyányi Alajos cukorüzeme. 1910-ben 2033 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Sárvári járásához tartozott. 1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő.

1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét, amely 1900-tól napjainkig termel áramot. Érdekesség, hogy Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát. Gróf Batthyány Lajos 1831-től élt Ikerváron. 1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve országgyűlési képviselővé választotta. Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra, - Bory Jenő alkotása, sokáig Magyarország egyetlen egész alakos Batthyány szobra – melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. Az emlékművet 1913. október 12-én leplezték le.

2010-ben kezdődött a szélfarm létesítése a település területén, amelynek keretében közel 17 db torony felállítását tervezik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Horváth Zoltán (KDNP-MDF)[3]
  • 1994–1998: Szabó Béla (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó Béla (független)[5]
  • 2002–2006: Szabó Béla (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó Béla (független)[7]
  • 2010–2014: Fehér Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Fehér Ferenc (független)[9]
  • 2019-től: Fehér Ferenc (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,7%, evangélikus 1,1%,, felekezet nélküli 3,4% (25,7% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók[szerkesztés]

Batthyány-kastély

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  9. Ikervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  10. Ikervár Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ikervár
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]