Bögöt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bögöt
Szt. Ferenc templom
Szt. Ferenc templom
Bögöt címere
Bögöt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Farkas László[1]
Irányítószám 9612
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 384 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség76,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bögöt (Magyarország)
Bögöt
Bögöt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 13″, k. h. 16° 49′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 13″, k. h. 16° 49′ 45″
Bögöt (Vas megye)
Bögöt
Bögöt
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöt témájú médiaállományokat.

Bögöt (horvátul Bogut[3]) község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Gyöngyös-sík keleti peremén, a 88-as főút közelében fekszik, Sárvártól kb 8 km-re nyugatra. Porpác (2,5 km) és Csénye (5 km) települések veszik körül. A legközelebbi vasútállomás Porpácon van (kb. 2 km-re).

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése 1325-ből származik,[4] de a honfoglalókra jellemző török eredetű neve régebbi keletkezést feltételez. Az ásatások során előkerült a Savariából Arrabonába vezető római hadiút maradványai is. Lipp Vilmos már 1875-ben bögöti halmokról, római kori temetkezésről és útról számolt be. A település határában ezek a vaskori halomsírok ma is megtalálhatók.

Kőkereszt a falu szélén

1325-ben hivatkoznak a bögöti és csabi nemesek 1287-ben írásba foglalt birtokcseréjére. Eszerint már az Árpád-korban megtelepült. A középkorban végig köznemesek birtokolták. 1321-től a bögöti és a vépi, illetve váti nemesek közötti birtokügyekről olvashatunk. 1475-ben a bögöti Tankó család birtokát, a Bögöt határában feküdt Bot-Simon-ülését említik. 1549-ben egytelkes nemeseké a falu. Középkori templomára nem ismerünk adatot. Mai római katolikus temploma állítólag középkori eredetű, de többször átépítették. A török kort átvészelt falu a mai belterület alatt, a katolikus templom körül kereshető.

A település területén létezhetett a középkorban az egykori Kápolnafölde község is. A jáki apát 1321-ben említi Kápolnafölde nevű birtokát, ahol Szent Egyed tiszteletére épült kápolna állt, és azt a monyorókeréki birtokért cserében odaadta bögöti Kázmér fiainak. A hiányosan megmaradt határjárásban szerepel a Szombathelyre vezető Öttevény út is. A római kori utat ezen a néven a 19. századig nyilvántartották a szomszédos Váton. A 15. században a Váti családé volt. Korán elnéptelenedett, mert 1438-tól pusztaként említik. Kápolnaföldét és az egykori kápolnát a nyugati oldalon lévő mai Nagy erdő dülő területére lokalizálták.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,8% németnek, 3% cigánynak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,7%, református 0,8%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 0,5% (15,5% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bögöt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Archivált másolat. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 8.)
  5. [Bögöt Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2007.]
  6. Bögöt Helységnévtár

További információk[szerkesztés]