Egyházashetye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Egyházashetye
Egyházashetye címere
Egyházashetye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Zolnai Attila[1]
Irányítószám 9554
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 328 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 24,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyházashetye (Magyarország)
Egyházashetye
Egyházashetye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 12″, k. h. 17° 07′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 12″, k. h. 17° 07′ 15″
Egyházashetye (Vas megye)
Egyházashetye
Egyházashetye
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházashetye témájú médiaállományokat.

Egyházashetye község Vas megyében, a Celldömölki járásban. Itt született és tizenhárom éves koráig itt élt Berzsenyi Dániel.

Fekvése[szerkesztés]

Kemenesalján, Celldömölktől délre, Kissomlyó, Köcsk és Jánosháza közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Berzsenyi Dániel portréja (Donát János festménye)

A többutcás, soros beépítésű, szalagtelkes községet több mint háromszázan lakják. Nevének eredeteként a hetes számot, illetve a hegye szó zöngétlen hetye változatát említik. Az utóbbit erősítheti első írásos említése: Hege (1338). A későbbiekben előfordult az Ohethye (1463), Felsew Heythye (vagy más néven Aderyanhaza, 1467) változat is. Templomára utaló első elnevezése 1470-ből maradt fenn (Eghazashege).

Az ősi nemesi község eleinte a karakói várispánsághoz tartozott, majd a Héder nemzetségbeli Köcsky Sándor birtokaként említették. Örökösödési per útján a Bekeny és Choron, később a herényi Gotthárd család birtokába került. A Gotthárd családdal való rokonság folytán jutott a község a 19. században a Felsőbüki Nagy család birtokába, akik utolsó földbirtokosai voltak. További nemesi családok: Hrabovszky, Thulmann, Berzsenyi, Barcza, Tompos, Szita és Vargyai családok.

16-17. századi története során a török támadás és hódoltság állandó fenyegetettségében élt. 1570-ben hat elhagyott és öt felégetett házat írtak össze. Bizonyítottan 1588-ban kellett először a szultánnak adózniuk.

Borovszky Samu a múlt század elején írta a községről:

Egyházas-Hetye, magyar község, 83 házzal és 746 római katholikus és ág. evangélikus, lakossal. Postája és távírója Bóba. Határában római sirok és emlékek találhatók. Katholikus templomát, melyben egy érdekes művü, ezüst husszita-kelyhet őríznek, 1718-ban renoválták. A XVII. században viruló református egyház volt. A XV. században az Egerváryak voltak a földesurai, de a Hetyey családnak is ősi fészke. Itt áll Berzsenyi Dániel szülőháza, melyet a vármegye 1876. májusában, a költő születésének 100-ik évfordulóján, emléktáblával jelölt meg. Birtokosa felsőbüki Nagy Sándor, kinek itt csinos, emeletes urilaka van.

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.

Temploma, emlékművei[szerkesztés]

A római katolikus templom bástyafallal övezett épülete
Épületek a község központjában

Az idősebb Szent Jakab apostolról elnevezett római katolikus plébániatemplomát a középkorban építették. 1698-ban, az evangélikusok kezén volt romnak már csak boltíves szentélye és falai álltak. Ezt 1707-ben vették el korábbi tulajdonosaiktól, és a katolikusok építették fel 1718-ban az új templomot, amely több közeli település vallási központja, anyaegyháza lett. Fából készült tornya helyett 1782-ben emeltek újat kőből. A barokk épületet a múlt század második felében alakították át romantikus felfogásban. Az egyhajós, hajójánál jóval kisebb félköríves szentélyű templomot fallal vették körül. A négyszintes tornya a nyugati falból kiugróan áll. Vízszintes főpárkánya felett gúlasisak látható. A három boltszakaszos hajó elején található a két oszloppal alátámasztott orgonakarzat. Oltárképe Szent Jakabot ábrázolja (1583). A padozat alatt a Felsőbüki Nagy család temetkezett. A templom mellett álló kétszintes plébánia szintén barokk stílusban készült 1728-ban, belső helyiségei boltozottak.

A Szentháromság-szobor mészkőből faragott oszlopán a felhőn ülő Atya és Fiú felett a galamb képében lebegő Szentlélek látható. 1859-ben állíttatta Gotthárd István özvegye Kovács Borbála. A gimnázium épülete előtt álló Berzsenyi Dániel-szobrot Antal Károly készítette, 1970-ben avatták fel. Az I. világháborús hősi emlékművet 1927-ben állították.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 619 lakosából 617 magyar volt; ebből 438 római katolikus, 176 evangélikus, 3 izraelita.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,3% németnek mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 1%, evangélikus 19,9%, felekezet nélküli 3,6% (12,7% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Berzsenyi Dániel szülőháza
Az egykori Felsőbüki Nagy-uradalmi központ ("kastély") épülete
  • Berzsenyi Dániel Emlékház: kis emlékmúzeum Berzsenyi Dániel szülőházában. Néhány használati tárgya, könyvek, bútorok láthatók benne.
  • Gotthárd-Felsőbüki Nagy-kastély, mely később iskola volt; napjainkban üresen áll.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Berzsenyi Dániel (1776 - Nikla, 1836) - költő, a klasszikus magyar ódaköltészet legnagyobb alakja. 1750-es évek környékén épült szülőházán születésének 100. évfordulóján, 1876-ban helyeztek el emléktáblát. Ma a költő emlékmúzeuma és könyvtár található benne.
  • Kunoss Endre (1811 - Káloz, 1844) - költő, nyelvész, szerkesztő. Jogi tanulmányai végeztével először Vas vármegye tiszti alügyésze lett. A Batthyány és a Zichy családoknál nevelőként dolgozott. Németországi utazása után ügyvédkedés helyett inkább Pestre ment, ahol újságíró lett. Először a Jelenkor, majd a Világ munkatársa volt. Szembefordult a Bajza-Toldy-Vörösmarty vezette irányzattal. 1838-ban Vajda Péterrel megindították Természet címen az első magyar természettudományos folyóiratot. Versei, elbeszélései 1831-től jelentek meg. Kezdetben az úgynevezett almanachköltészetet művelte, később népdalokat írt, melyek közül több népszerű lett. 1839-ben a Nemzeti Színház bemutatta Istenítélet című drámáját.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyházashetye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Egyházashetye Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]