Pecöl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pecöl
Pecöl címere
Pecöl címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Sárvári
Jogállás község
Polgármester Mándli János[1]
Irányítószám 9754
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 817 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pecöl  (Magyarország)
Pecöl
Pecöl
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 19″, k. h. 16° 49′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 19″, k. h. 16° 49′ 13″
Pecöl  (Vas megye)
Pecöl
Pecöl
Pozíció Vas megye térképén
Pecöl weboldala

Pecöl község Vas megyében, a Sárvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárvártól 10 km-re délnyugatra fekszik a Gyöngyös-patak mellett, a Gyöngyös, a Kozár-Borzó, és a Boláta patakok találkozásánál helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első okleveles említése 1329-ből származik Pecul alakban.[3] Ennél sokkal régebbi lehet, minden bizonnyal arról a hasonló nevű főemberről kapta nevét, akit a krónikák az 1040-es években említenek. A név eredete a régi magyar Pecli személynév, mely a német Pezili személynévből származik. A későbbiek során 1353-ban Pecyl, 1377-ben Pechel, 1405-ben Peczel, 1426-ban Pechul, 1457-ben Pecel alakban szerepel az írott forrásokban.[3] Múltjában fontos szerep jut az apátságnak és templomnak.

Többek közt a Zarka, Kopasz családoké, valamint a kapornaki konventé volt, 1496-ben részben a monyorókeréki uradalomhoz tartozott. 1428-ban Zarka Jánosnak 10 jobbágyportáról kellett volna innen adóznia. 1452-ben és 1455-ben a kapornaki konventhez tartozó részében a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomát, 1475-ben plébánosát említik.[3] 1613-ban az Erdődy család tulajdona lett. Bencés apátsága a török időkben elpusztult, jelenlegi apátságát az Erdődy család alapította.

Pecöl, római katolikus templom

Vályi András szerint "PÉCZÖL. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ikérvárhoz 3/7 mértföldnyire, szántó földgyei termékenyek, fája tüzre, és legelője elég, valamint réttye is, erős lovakat tartanak, mellyekkel haszonnal fuvaroznak, első osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Péczöl, magyar falu, Vas vmegyében, a Gyöngyös mellett: 550 kath. lak. Ut. p. Szombathely. Kath. paroch. templom. Van itt egy apátság, melly 1532 előtt a jákival egyesitve volt, de most mint különös apátságot az Erdődy grófi nemzetség szokta elajándékozni. Lakosai jó lovakat nevelnek. F. u. gr. Erdődy Kajetán." [5]

Vas vármegye monográfiájában így írnak a községről: "Peczöl. Gyöngyösmenti magyar község, 114 házzal és 945 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távirója Sárvár. Itt ömlik a Kozár patak a Gyöngyösbe. Körjegyzőségi székhely. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. A községben Szent-Benedekrendi apátság van, mely 1532 előtt a jaáki apátsággal volt egyesítve, azonban a törökök elpusztították. Javai az Ellerbach, később az Erdődy -család birtokába jutván, ez alapította a "Kisasszonyról, az angyalok királynéjáról" czímzett jelenlegi peczöli apátságot. Kath. temploma a mult század végén épült." [6]

1910-ben 1106 magyar lakosa volt, Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült.

Gazdaság és kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település infrastrukturális ellátottsága jó: vezetékes ivóvíz, gázvezeték, telefonhálózat, korszerű közvilágítás, felújított járdák, aszfaltos utak, szervezett szemétszállítás szolgálják a lakosságot. A munkanélküliség alacsony, a munkavállalók többsége ingázik. A településen a Rózsamajor TÉSZ és néhány egyszemélyes vállalkozás működik. Az Általános Művelődési Központ közös fenntartású intézmény: 3 település gyermekei tanulnak itt, illetve járnak óvodába. Szűkebb környezetében központi szerepet tölt be a község, mivel az oktatási feladatokon túl körjegyzőségi székhely és egészségügyi központ is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pecöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ^ a b c Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890 – 1941. 
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecöl témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]