Ugrás a tartalomhoz

Pósfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pósfa
Pósfa címere
Pósfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterDovánckiné Enzsöl Rita (független)[1]
Irányítószám9636
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség260 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,35 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 16° 51′ 00″47.333333°N 16.850000°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 16° 51′ 00″47.333333°N 16.850000°E
Pósfa (Vas vármegye)
Pósfa
Pósfa
Pozíció Vas vármegye térképén
Pósfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pósfa témájú médiaállományokat.
A „Pósfa” lehetséges további jelentéseiről lásd: Pósfa (egyértelműsítő lap).

Pósfa község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi részén fekszik, a Gyöngyös-sík északkeleti peremén, a megyeszékhely Szombathelytől 25 kilométerre északkeletre, Sárvártól 16 kilométerre északnyugatra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Répceszentgyörgy, északkelet felől Hegyfalu, délkelet felől Rábapaty, dél felől Ölbő, nyugat felől pedig Szeleste.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területét átszeli, nagyjából délnyugat-északkeleti irányban a 86-os főút, mely a lakott területén is áthalad, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Érinti az M86-os autóút is, de annak nincs csomópontja a határai között. Főutcája a 86 114-es számú mellékút (Kossuth Lajos utca), Ölbővel pedig egy önkormányzati út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállója van itt; Pósfa megállóhely a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 86-os főút felől egy rövid bekötőút (települési nevén Vasút köz) biztosítja.

Története

[szerkesztés]

A nemesi származású pósfai Horváth család, amely később Zala vármegyébe került, használta az előnevét a település után, ahonnan származott.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth György (független)[5]
  • 1994–1998: Horváth György (független)[6]
  • 1998–2000: Horváth György (független)[7]
  • 2000–2002: Enzsöl Béla (független)[8][9]
  • 2002–2006: Enzsöl Béla (független)[10]
  • 2006–2010: Enzsöl Béla (független)[11]
  • 2010–2014: Enzsöl Béla (független)[12]
  • 2014–2019: Horváth András (független)[13]
  • 2019–2024: Horváth András (független)[14]
  • 2024– : Dovánckiné Enzsöl Rita (független)[1]

A településen 2000. október 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
266
268
268
263
261
259
260
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,8%, református 4,6%, evangélikus 2,3%, felekezet nélküli 0,4% (8% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 98,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% románnak, 0,4% németnek, 0,4% cigánynak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,6% volt római katolikus, 5% református, 3,1% evangélikus, 3,1% egyéb katolikus, 3,8% felekezeten kívüli (26,4% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Jakab-templom: építési idejét illetően korábban többféle elképzelés is napvilágot látott. Voltak, akik szerint középkori eredetű, mások 18. századinak gondolták. Egy később előkerült dokumentum azonban azt támasztja alá, hogy a templom az 1560-as években épült. Mai homlokzata egy 19. századi átalakításnak köszönhetően romantikus.[18]
  • Szűz Mária-szobor[19]
  • Régi tűzoltókocsi kiállítva az utcán[19]
  • II. világháborús hősi emlékmű[19]

A falu híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Marton Lajos a magyar honvédség nyugalmazott tisztje, a nemzetőrség dandártábornoka, a vitézi rang birtokosa. 1931-ben született Pósfán. Kivette a részét az 1956-os forradalomban: Később emigrált és tagja lett egy OAS-nak (Organisation de l'armée secrète) kommandónak. 1962-ben De Gaulle francia elnök ellen merényletet kíséreltek meg 11 társával ("Petit-Clamarti" merénylet). A kommandónak három magyar tagja is volt. Börtönbüntetése után Csádban is harcolt a felkelők ellen. Ma Párizsban él, emlékiratai először a Kossuth Kiadó gondozásában jelentek meg 2003-ban, majd egy bővített kiadása "Életem a Hazáé" címmel 2011-ben került kiadásra a "Hatvannégy Vármegye Alapítvány a Magyar Önrendelkezésért" gondozásában.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A község I. világháborús áldozatainak emléktáblája nem helyben, hanem a répceszentgyörgyi Szent György-templom előtt álló hősi emlékművön látható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Horváth család (pósfai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2020. XVI. Évfolyam. Budapest. 109.o.)
  5. ↑ Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  7. ↑ Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ a b A 2000. október 8-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. október 8. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  9. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  10. ↑ Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  11. ↑ Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  12. ↑ Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  13. ↑ Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  14. ↑ Pósfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  15. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. ↑ Pósfa Helységnévtár
  17. ↑ Pósfa Helységnévtár
  18. ↑ Szent Jakab-templom. Pósfa honlapja. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
  19. ↑ a b c Turizmus. Pósfa honlapja. (Hozzáférés: 2023. június 8.)
Ez a Vas vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pósfa&oldid=27989022”