Lócs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lócs
Lócs 01.jpg
Lócs címere
Lócs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Kőszegi
Jogállás község
Polgármester Horváth István[1]
Irányítószám 9634
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 122 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 25,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lócs (Magyarország)
Lócs
Lócs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 13″, k. h. 16° 48′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 13″, k. h. 16° 48′ 50″
Lócs (Vas megye)
Lócs
Lócs
Pozíció Vas megye térképén
Lócs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lócs témájú médiaállományokat.

Lócs (németül: Losing, horvátul Loča) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Büktől 6 km-re északkeletre, a Pós-patak mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Lócs területén ősidők óta élnek emberek. A határában fekvő Nagyhalom nevű magaslaton késő bronzkori halomsír és cseréptöredékek kerültek elő, mely itteni település helyét sejteti. A község neve szláv eredetű, a vadászattal kapcsolatos. A szláv lovci jelentése vadászok, fogók. Feltételezhető, hogy itt már a honfoglalás előtt korai szláv település állt, melynek lakói vadászó, halászó szolgálónépek voltak. A honfoglalást követően a magyarokhoz csatlakozott török nyelvű segédnépek szállták meg ezt a vidéket. A települést 1239-ben Louch alakban említik először. 1355-ben Loch, 1396-ban Looch, 1483-ban Loch néven szerepel.[3] Első ismert birtokosa az Osli nemzetség volt. 1239-ben birtokosa Szathmár fia Miklós itteni birtokrészét a templomosokra hagyta, majd a tőlük 14. század elején a johanniták szerezték meg. A faluban jelentős részt birtokoltak a helyi köznemesek is. Közülük 1355-ben többek között a Lócsi nemzetséget említik. 1483-ban Hunyadi Mátyás felmentette lakóit a vám és a harmincad fizetése alól. A 15. században a falu már két részből, Alsó- és Felsőlócsból állt. A két településrészt valószínűleg birtokosaik szerint választották el egymástól. A két falurész a 18. századig létezett, ezután már újra egységes községként szerepel. A falu a 16. században felvette az evangélikus hitet. 1605-ben a Bocskai-felkelés során császári zsoldosok dúlták fel a falut. 1631-ben a Dukai, a Felsőlócsi Nagy, a Döbrőczy- és a Hetyey-családok voltak a jelentősebb birtokosai.

A római katolikus templom

Vályi András szerint "LOCS. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálhoz nem meszzse, és annak filiája, Soprontól 4 3/8 mértföldnyire, határja sovány, más vagyonnyai is hibásak, szőleje, ’s réttye nints, juhok sok van."[4]

Fényes Elek szerint "Lócs, magyar falu, Sopron vmegyében, Csepreghez 3/4 mfld., 328 kath., 120 evang., 30 zsidó lak. Róna termékeny határa 1332 hold, mellyből szántóföld 1000 hold, rét 28 h., erdő 294 h. Birják Kramarics, Kenesey, Lukenich, Józsa, s. m. t."[5]

1910-ben 508 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben a járás többi településével együtt Vas megyéhez csatolták. 2012-ig a Csepregi kistérség része volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templomát a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.

Utcarészlet

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]