Kám (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kám
Szent András apostol templom
Szent András apostol templom
Kám címere
Kám címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásVasvári
Jogállás község
Polgármester Mecseki Csaba (független)[1]
Irányítószám 9841
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség395 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kám (Magyarország)
Kám
Kám
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 16″, k. h. 16° 52′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 16″, k. h. 16° 52′ 50″
Kám (Vas megye)
Kám
Kám
Pozíció Vas megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kám témájú médiaállományokat.

Kám község Vas megyében, a Vasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 25 km-re délkeletre, Vasvártól 9 km-re északkeletre, a Kemeneshát és Vas–Soproni-síkság határán.

Megközelíthető Budapestről, illetve Szentgotthárd és Vasvár felől a 8-as főúton, Szombathelyről a 87-es főúton.

Vasúti közlekedés nincs, de 1909-ben erre kívánták a Szombathely-Rum-vasutat Türjén át Balatonszentgyörgyig meghosszabbítani, mely azonban pénzhiány miatt meghiúsult.

Története[szerkesztés]

Rosty Ferenc (1718-1790) vasi alispán, királyi tanácsos Mária Terézia úrbérrendezés korában egy 201 úrbéri holdas földbirtokkal rendelkezett Kámon.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy László (független)[4]
  • 1994–1998: Baumgartner László (független)[5]
  • 1998–2002: Baumgartner László (független)[6]
  • 2002–2006: Baumgartner László (független)[7]
  • 2006–2010: Mecseki Csaba (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Mecseki Csaba (MSZP)[9]
  • 2014–2019: Mecseki Csaba (Demokratikus Koalíció,[10] később független)
  • 2019-től: Mecseki Csaba (független)[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 10,3% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,5%, református 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 2,8% (9,8% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent András apostol templom
  • Szentháromság kápolna

Jeli arborétum a településtől mintegy 2,5 kilométerre délre. Alapítója gróf Ambrózy-Migazzi István (1869. március 5.,Nizza1933. augusztus 31.,Tana), aki a felvidéki Malonyán is létesített arborétumot.[13]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.origo.hu/itthon/20181229-ujabb-politikusok-leptek-ki-gyurcsany-partjabol.html
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Fónagy Zoltán. (2013). A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár II. MTA. Budapest. (1326. o.)
  4. Kám települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kám települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  6. Kám települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. Kám települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. Kám települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  9. Kám települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  10. Kám települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  11. Kám települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  12. Kám Helységnévtár
  13. Rapaics Raymund: Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon, Budapest, Egyetemi Ny., 1940 [1]

További információk[szerkesztés]