Horvátzsidány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Horvátzsidány
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Horvátzsidány címere
Horvátzsidány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKőszegi
Jogállás község
Polgármester Krizmanich István[1]
Irányítószám 9733
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 808 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség66,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horvátzsidány (Magyarország)
Horvátzsidány
Horvátzsidány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 37″, k. h. 16° 37′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 37″, k. h. 16° 37′ 34″
Horvátzsidány (Vas megye)
Horvátzsidány
Horvátzsidány
Pozíció Vas megye térképén
Horvátzsidány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátzsidány témájú médiaállományokat.
A község látképe, háttérben a Kőszegi-hegység
Fő utca részlete

Horvátzsidány (horvátul Hrvatski Židan[3], németül: Siegersdorf) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 30 km-re északra, Kőszegtől 7 km-re északkeletre, az osztrák határ mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve magyar személynév eredetű. A horvát hagyomány szerint azonban Horvátzsidány neve a horvát zidan szóból származik, melynek magyar jelentése kőből épült. Amikor ugyanis a horvátok idetelepültek itt egy kőből épített házat találtak.

Története[szerkesztés]

A település első okleveles említése 1225-ből származik Terra Sydan alakban abban az oklevélben, melyben II. Endre a község egy részét a borsmonostori apátságnak adja és az apátság új határait leírja. 1233-ban Terra Sedan alakban szerepel oklevélben. A falu a monostorhoz hasonlóan áldozatul esett a tatárjárás pusztításának és csak 1243-ban telepítették be újra. 1270-ben Sadan, 1331-ben Poss. Swdan, 1373-ban "Poss. monasterii (de Borsmonostra) Sidan", 1397-ben "Poss abbatis de Borsmonostra Felseu Sydan", 1441-ben Sydan néven említik a különféle írott források.[4] Az eredeti magyar lakosság a 15. század végén dúlt pestisjárvány, valamint az 1532. évi török hadjárat következtében végképp kipusztult. A községet Kőszeg várának sikeres megvédése után 1533-ban Jurisich Miklós kapta meg, aki 1533 és 1544 között horvátországi birtokairól, főként a Kupa az Una és a tengerpart által határolt területekről horvátokat telepített ide. Az újonnan telepítettek az első években teljes adómentességet kaptak. A török háborúk által a mezőgazdaságot érintő fellendülés kedvezett a község fellendülésének. A kuruc háborúk során azonban a hadak többször is feldúlták a települést, majd 1711-ben nagy pestisjárvány tört ki, melyben sokan meghaltak. A községnek valószínűleg már a 17. században működött a horvát nyelvű iskolája, az első írásos említése azonban csak 1846-ból származik.

Vályi András szerint "Horvát Zsidány Sigersdorf. Horvát falu Sopron Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pereszynéhez nem meszsze, mellynek filiája; hegyes határja 2 nyomásbéli, bora savanyú, erdeje, legelője elég van."[5]

Fényes Elek szerint "Horváth-Zsidány, horvát falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez 1 mfd., 654 kath. lak., paroch. egyházzal. Határa 2250 hold, mellyből 756 hold szántó, 89 h. rét, 185 h. legelő, 1120 h. erdő, 100 hold szőlő. Földe kövecses. F. u. gr. Eszterházy Ferencz. " [6]

A falu fejlődésére kedvezőtlenül hatott, hogy a vasútvonalak elkerülték, ugyanakkor a vasúti közlekedés és szállítás előtérbe kerülése hátrányba hozta az addig fontos kereskedelmi utak közelében fekvő települést. A korábban nagyrészt kereskedelemből, háziiparból élő lakosság a kevesebb jövedelmet jelentő mezőgazdasági termelésre állt át. Ennek következtében nagyrészt elszegényedett.

A községnek 1910-ben 1051, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1950-ig a Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott.

1992-től, a délszláv háború alatt 76 horvát diákot fogadtak be helyi családok, iskoláztatásuk a helyi horvát nemzetiségi iskolában folyt az 1995-ös tanévig.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 55,3% horvátnak, 1,9% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,2%, református 0,5%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 1,8% (10,1% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Dombon épült templomának titulusa Keresztelő Szent János. Az egyhajós templomot 1836-ban építették, érdekessége hogy tornya a szentély mögött helyezkedik el.
  • A Škoruš gyűjtemény és kiállítás 2004-ben nyílt meg. A kiállításon főként néprajzi és helytörténeti anyagok látatók.
  • A községnek jelentős nemzetiségű kulturális élete van, melynek legjelentősebb képviselői a Horvát Katolikus Ifjúság Vallási és Kulturális Egyesület, a Škoruš Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, a Peruška Mária énekkar, a Židanski Becari tamburazenekar, valamint a Židanske Žice ifjúsági tamburazenekar, néptánccsoport, színjátszó kör.
  • A községben született Szabár Jakab vallási író.
  • Kőszegen született, de horvátzsidányi származású Horváth Vilmos(1961),aki 1990-1998 között az első szabad választások után, a település és a válaszókerület egyéni országgyűlési képviselője volt, jelenleg a Szombathelyi DOBÓ SE elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja.
  • Dvorák László (1964) EB-ezüstérmes szabadfogású birkózó, háromszoros olimpikon (1988,1992,1996) Horvátzsidányban töltötte gyermekkora egy részét.
  • Peruška Mária zarándokkápolna Horvátzsidányt körülölelő erdőben található - ott, ahol Kőszeg, Horvátzsidány, Kiszsidány és Peresznye  határai futnak össze. 1866-ban a peresznyei gróf fia, gróf Berchtold Lipót – aki az I. világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszteri posztját töltötte be – édesapjával vadászaton vett részt a tömördi erdőben. Az ekkor 3 éves fiúcska elveszett a vadászaton és három nap múlva épen, egészségesen találták meg a tölgyfa alatt, melyen egy Mária kép függött. A család gyakran látogatta a helyet, majd még az évben a gróf elrendelte, hogy minden évben ezen a napon hálaadó szentmisét tartsanak. 1950-ben politikai okokból a búcsújárás teljesen megszűnt. A tölgyfa korát 280 évre becsülik. 1980 óta a Peruška a Mária zarándokhely ismét fogadhatja híveit. 1994-ben épült fel a kis kápolna Szent Hubertus és Szűz Mária tiszteletére a hívek adományából, melyet az erdő hűs fái mellett egy mesterségek védőszentjeit ábrázoló szoborpark is körülölel.[8]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvátzsidány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Horvátzsidány Helységnévtár
  8. Geocaching.hu: 1574. Peruska Mária kegyhely (GCPERU)

További információk[szerkesztés]