Hegyháthodász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyháthodász
Hegyháthodász címere
Hegyháthodász címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Körmendi
Jogállás község
Polgármester Kercsmár Kálmán (független)[1]
Irányítószám 9915
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 166 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 19,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegyháthodász (Magyarország)
Hegyháthodász
Hegyháthodász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 16° 39′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 16° 39′ 26″
Hegyháthodász (Vas megye)
Hegyháthodász
Hegyháthodász
Pozíció Vas megye térképén
Hegyháthodász weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyháthodász témájú médiaállományokat.

Hegyháthodász (németül Hodis) község Vas megyében, a Körmendi járásban, a Kemenesháton.

Fekvése[szerkesztés]

Zala megye határán, Körmendtől 10 km-re délkeletre. Megközelíthető a 76-os főútról mintegy 1,5 km-es letéréssel.

Története[szerkesztés]

Hodász nevű település első fennmaradt okleveles említését 1221-ből ismerjük. A megtalált "első" okleveles említéstől visszamenőlegesen a település akár 2-300 éve tartó folyamatos létét feltételezhetjük.

A településszerkezet kialakulásáról régi térképek tudósítanak. A tágabb közlekedésföldrajzi összefüggésekből kiderül, hogy a mai Hegyháthodász kialakulásánál a Körmend-Zalaegerszeg összekötő út játszotta a legfontosabb szerepet. Elgondolkodtató a mai szőlőhegy Király-hegy elnevezése. Tudjuk, hogy a település lakói legkorábban királyi szolgálónépek voltak, aki hód vadászattal foglalkoztak (a hódot részben prémje, részben pedig a belőle nyerhető illatszer alapanyag miatt vadászták) A szomszédos Halastón 1266 augusztus 20-án V. István, Mizdón pedig 1277. augusztus 20-án IV. László király keltezett oklevelet. Utóbbi neve "mézadó" jelentésű, ami méz, illetve méhsör előállításával foglalkozó szolgáltatókra utal. Tehát Hodász közvetlen környékén a kora Árpád korban a királyi udvari szervezethez tartozó népek laktak.

Ma is élő helynév a "Katonák útja". Hosszú szakaszon ez alkotja ma is a falu határát, ami önmagában is jelzi, hogy igen régi útról van szó, ha már a középkori faluhatár is hozzá igazodott. A "Katonák-útja" Itáliát kötötte össze, ahol "strada Ungarororum"-nak is nevezték, Székesfehérvárral. A hosszú szakaszokon nyílegyenes utat úgy jelölték ki, hogy lehetőleg elkerülje a településeket, ezáltal lehetővé téve rajta a rajta vonuló katonák, és kereskedők gyors haladását.

Hodasz a 13.században kerülhetett magánkézre. Kőszegi István 1273-ban Nádasd nembeli Itelemér fia Imrének, a Nádasdiak ősének adta. Az ő leszármazottai, rokonai és jogutódai örökölték az egész feudális korban.

A település határában mára elpusztult (ún. elpusztásodott) településekről is tudunk. Ezek Gérnyi (1293) és Kabahegy (1410). Midkettőt a ma is létező helynevek alapján lehet nagyjából lokalizálni. Az előbbi a Körmend- Zalaegerszeg főút mentén lehetett, talán a mai szőlőhegy térségében, az utóbbi neve Kapa-hegy alakban maradt fenn a falutól délre, helyén jelenleg erdő található.

Az ismert történeti demográfiai számadataink segítségével képet alkothatunk a lakosság mennyiségi változásairól, ami természetesen kihatott a település belterületének növekedésére is. A legkorábbi megbízható adataink 1549-ből származnak. Ekkor Hodászon mintegy 150 lakóval számolhatunk. A személyre szólóan pontos első magyarországi népszámlálás adatsora 1787-ből áll rendelkezésünkre, ekkor Hodásznak 218 lakosa volt (összesen 34 lakóházban). A 19. században és a 20. század első felében dinamikus népességgyarapodás zajlott. 1910-ben 403, míg 1933-ban már 470 lakost írtak össze. Ez a trend a II. vháborút követő társadalmi, gazdaság-és településföldrajzi változások következtében azonban radikális népességcsökkenésbe csapott át, 1993-ban a statisztika már csak 209 lakost regisztrálhatott (119 lakásban). A lakosságszám a mélypontot 1999-ben érte el, amikoris a településen csak 174-en éltek. Jelenleg a településnek 195 lakosa van.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • a szőlőhegyen múlt század végi népi boronapince: műemlék
  • határából régi halomsírokat ismerünk

Hegyháthodász község címere[szerkesztés]

Hegyháthodász címere ún. "beszélő" címer, vagyis névcímer, mely címereket értékes címerként tart számon a heraldika. A hódnak és a hegyhátot jelképező hármashalomnak a megjelenítése a pajzson eredményezi mindezt. A hármashalom zöld mezejében lebegő helyzetű, jobbra forduló aranyhód jelképezi a címerben a község korai történelmét, mivel a község legkorábbi lakói királyi hódvadászok voltak.

A címer fő címerképe a község jellegzetes építménye a harangtorony. A szakrális építészetben a földitől az isteni felé való emelkedés fokozatait jelöli. Harangja Krisztus eljövetelét jelzi az eucharisztiában. A harangszó isten hangjaként az áldás továbbítója.

Az őzbakok utalnak a környék nagyvadállományára, de mögöttes szimbólumértékük is van, amely megegyezik a szarvasokra vonatkozó jelképértelmezéssel. Vallásos jelképként érthetjük: "ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik lelkem hozzád, Istenem" - mondja a zsoltár, amelynek szövegét már az őskeresztények idején a kereszténységre vonatkoztatták. Az őzek a harangtorony két oldalán az őrállatok szerepét is betöltve, szintén a vallásos hitüket megőrző lakosságot szimbolizálják.

A heraldikai mázak és színek szimbolikus jelentéstartalmat hordoznak.

Kék (Jupiter) az elvhűség, állhatatosság, ellenálló képesség, bizalom.

Arany (Nap) az értelem és hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Zöld (Vénusz) a szabadság, szeretet, szépség, örökkévalóság, remény.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hegyháthodász települési időközi választás eredményei, 2016. április 24. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. gangura: Hegyháthodász. www.hegyhathodasz.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  4. gangura: Hegyháthodász. www.hegyhathodasz.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]