Kissomlyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kissomlyó
Kissomlyó címere
Kissomlyó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás község
Polgármester Gulyás Zsanett[1]
Irányítószám 9555
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség220 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség25,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kissomlyó (Magyarország)
Kissomlyó
Kissomlyó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 39″, k. h. 17° 06′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 39″, k. h. 17° 06′ 07″
Kissomlyó (Vas megye)
Kissomlyó
Kissomlyó
Pozíció Vas megye térképén
Kissomlyó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kissomlyó témájú médiaállományokat.

Kissomlyó község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kissomlyó község Vas megyében, a Kis-Somlyó hegy déli lábánál fekszik, a 8-as és a 84. számú főközlekedési út kereszteződése (3,5 km) közelében.

Története[szerkesztés]

A település környékén a honfoglaláselőtti időkben avar és szláv népek éltek. A terület az államalapítás után a karakói várispánsághoz tartozott.

Nevét 1319-ben említette először oklevél Sumulo alakban. A mai Kissomlyó névalak a 15. századtól használt.

Kissomlyó az Árpád-kor végén a Héder nemzetség birtoka volt, később pedig a Somogyi és az Erdődy családok lettek itt jelentősebb birtokosok, ugyanakkor középnemesek is éltek a faluban. Templomáról 1348-ból, plébánosáról 1549-ből való a legkorábbi adat.

A falu lakosai a törököknek 1588-ban adóztak először, melyre később, a hadiszerencsétől függően többször is sor került. A viszontagságok közben a falu teljesen elpusztult, később az eredeti helyétől kicsit távolabb építették újjá.

A 17. században a falu lakóinak többsége áttért az evangélikus hitre, majd 1783-ban templomot és árvaházat is létesítettek.

Szőlőtermelés[szerkesztés]

A község életében központi szerepe volt a szőlőtermesztésnek, erről már 1452-ből van írásos emlék. Hegyközségi törvényeit 1749-ben foglalták írásba. Az 1850-es években több, mint 100 hold nagyságú volt a szőlőterület, amely a filoxérajárvány hatására felére esett vissza, de akadályozta a termelést az időközben megnyitott bazaltbánya is.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 10% németnek, 1% ruszinnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,4%, református 5,3%, evangélikus 27,3%, görögkatolikus 1%, felekezet nélküli 8,1% (11,5% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kissomlyó község az országos kéktúra útvonalába eső település, kiemelve a hegytetőn található Királykő emlékhelyet. A monda szerint, a tatárok elől menekülő IV. Béla király és kísérete itt vett rövid pihenőt. Bár Kissomlyó az evangélikus és katolikus templom kivételével nem rendelkezik kiemelt műemlékkel, környezetében számos érdeklődésre méltán számot tartó emlékhely és múzeum található, így Dukai Takách Judit és Berzsenyi Dániel szülőháza. Mind emellett a faluban található még két emlékmű és egy könyvtár. A Kis-Somlyó hegy tetején több ma már nem működő kőfejtő található. Az egyik ilyen, a "kráter" mely méretével lehengerlő látványt nyújt s minden nyáron szerveznek itt a fiatalok egy "Rák-Fesztivál" nevű koncertnapot.

Turisztika, egyesületek[szerkesztés]

A településen kulturális egyesület működik Síkmosoly néven.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kissomlyó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kissomlyó Helységnévtár
  4. Archivált másolat. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]