Vasszentmihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasszentmihály
A község a templomdombról
A község a templomdombról
Vasszentmihály címere
Vasszentmihály címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szentgotthárdi
Jogállás község
Polgármester Császár István[1]
Irányítószám 9953
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 342 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 53,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vasszentmihály (Magyarország)
Vasszentmihály
Vasszentmihály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 11″, k. h. 16° 24′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 11″, k. h. 16° 24′ 22″
Vasszentmihály (Vas megye)
Vasszentmihály
Vasszentmihály
Pozíció Vas megye térképén
Vasszentmihály weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszentmihály témájú médiaállományokat.

Vasszentmihály (németül: Raab-Sankt-Michael) község Vas megyében, a szentgotthárdi járásban. 1899-ig Rába-Szentmihály volt a hivatalos neve.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Körmendtől 15 km-re nyugatra, Szentgotthárdtól 13 km-re a Vörös-pataknak a Lahn-patakba torkollásánál fekszik.

Megközelíthető a 8-as főúton. A legközelebbi vasútállomás a szomszédos Rátóton van, a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon. Kerékpárút köti össze Rátóttal.

Története[szerkesztés]

1336-ban Scentmyhal néven említik először. 1422-ben, 1464-ben, 1476-ban, 1480-ban, 1496-ban említik írott források Zenthmyhal, illetve Zenthmihal néven. A Szentmihályi, mezőlaki Zámbó, később főleg a Hosszutóti (Himfi) család kezén találjuk.[3] A falu nevét ősi templomának védőszentjéről kapta. 1549-ben a Polányi, a Zámbó és a Sennyey családok a birtokosai. A birtokos Hertelendy család több tagja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban.

Vályi András szerint "Rába Sz. Mihály. Elegyes Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Csákányhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, némely része kövérebb." [4]

A katolikus templom

Fényes Elek szerint "Rába-Szent-Mihály, magyar falu, Vas vmegyében, a graeczi posta- és országutban, 286 kath. lak., paroch. szentegyházzal, kastélylyal. Van vendégfogadója, jó földje és rétje, szőlője, erdeje. F. u. B. Sennyei. Postahivatal és váltás Rába-Keresztur és Körmend közt. " [5]

A község központja

Vas vármegye monográfiájában "Rába-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő község, 87 házzal és 597 magyar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány -herczegek voltak. " [6]

1910-ben 720 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihálynak szentelt dombon álló római katolikus temploma középkori eredetű, a 18. század végén átépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vasszentmihály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszentmihály témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]