Répcelak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Répcelak
Györ-Moson-Sopron district Répcelak city E65 highway Rába river from north IMG 8025.JPG
Répcelak címere
Répcelak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Sárvári
Jogállás város
Polgármester Szabó József[1]
Irányítószám 9653
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 2625 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 190,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Répcelak (Magyarország)
Répcelak
Répcelak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 010″, k. h. 17° 01′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 010″, k. h. 17° 01′ 01″
Répcelak (Vas megye)
Répcelak
Répcelak
Pozíció Vas megye térképén
Répcelak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Répcelak témájú médiaállományokat.

Répcelak város Vas megye Sárvári járásában, a Rábával itt párhuzamosan futó Répce partján.

Közlekedés[szerkesztés]

Répcelak a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon egy vasútállomással rendelkezik, amelyre elsősorban Csornáról és Szombathelyről, másodsorban Hegyeshalomról személyvonatok érkeznek.

Répcelak a MosonmagyaróvárCsornaSzombathelyZalalövőRédics felé menő 86-os főúton fekszik. Erre két apró mellékút csatlakozik a városban. Az egyik Rábapaty községgel, a másik a szomszédos Csániggal köti össze a települést. Répcelak autóbusz-közlekedése jó, több dél- és nyugat-dunántúli várossal és a környező településekkel kötik össze rendszeres járatok

Története[szerkesztés]

Répcelak területén bronzkori és késő vaskori települések voltak. Legújabb kutatások szerint a 11. században egy kisebb erődítmény is létesült a mai település határában.

Első említése Lak néven 1390-ből való jellemzően kisnemesi településként. A jobbágyok nagy része a sárvári vár számára adózott. 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét, de továbbra is, egészen a 19. századig nem túl jelentős mezőgazdasági faluként működött.

A település fellendülése az 1870-es években kezdődött. A falu akkori birtokosa, Radó Kálmán, Vas vármegye egykori főispánja több komolyabb beruházást is tető alá hozott Répcelakon: templom, posta, távírda épült az akkor már körjegyzőségi székhellyé avanzsált településen. Szintén a nagybirtokos érdeme, hogy két vasút is érintette a települést: a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely- és az azóta megszűnt Celldömölk–Fertőszentmiklós vonal (a két vonal itt keresztezte egymást).

A 20. század közepéig szinte pusztán agrárfaluban 1905-ben jött létre az első ipari létesítmény, egy tejüzem és sajtgyár. Igazi iparosodása azonban csak a második világháborút követően indult meg, miután 1945-ben szén-dioxid-kutat fúrtak a település határában, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1950-es évektől folyamatosan vált a környék meghatározó településévé, lakosságszáma folyamatosan növekedett, egyre több és több közintézmény alapítására és infrastrukturális beruházásra került sor.

Répcelak 1971. július 1-jén nagyközség, 2001-ben kapott városi rangot.

Gazdaság[szerkesztés]

Répcelakon kisalföldi településként jelentős, gépesített mezőgazdasági termelés folyik. Ám mindamellett kiemelkedő az ipar is a városban. Szénsavpatrongyár, sajtgyár és gázipari létesítmény működik a településen. A szolgáltatási és kereskedelmi szektor is fejlett a városban.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Németh Gábor volt NB1-es labdarúgó.

Testvértelepülése[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Répcelak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). valasztas.hu. Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]