Mikosszéplak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mikosszéplak
Mikosszéplak címere
Mikosszéplak címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásVasvári
Jogállás község
Polgármester Horváth István[1]
Irányítószám 9835
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 305 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mikosszéplak (Magyarország)
Mikosszéplak
Mikosszéplak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 55″, k. h. 16° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 55″, k. h. 16° 58′ 26″
Mikosszéplak (Vas megye)
Mikosszéplak
Mikosszéplak
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikosszéplak témájú médiaállományokat.

Mikosszéplak község Vas megyében, a Vasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vasvártól keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település földesurai a 13.14. században a Németújváriak voltak, majd a Kanizsai család is szerzett itt birtokrészeket. A Kanizsai családtól az 1530-as években a Nádasdy család tulajdonába került a falu.

A 18. században zálogként a gróf Festetics családhoz került a falu, és valószínűleg a Festeticsek nevéhez fűződik a Mikosszéplak központjában álló régi kúria felépítése is, amelyet földszinti, boltozatos termeinek stílusjegyei alapján a 18. század második felében épülhetett.

A 18. század végén ismét a Nádasdy grófoké lett a település és kúria is, ugyanis Széplakot ők adták el a 19. század elején báró Mesznil Jánosnak, aki ezután a település belterületén álló régi kúriában lakott, majd tőle 1836-ban báró Mikos László Vas vármegyei főjegyző, királyi táblai ülnök, államtanácsos vásárolta meg a kúriát és a birtokot. A taródházi Mikosok 1669-ben kaptak nemességet, majd László államtanácsost 1825-ben magyar bárói rangra emelték. Mikos (I.) János Vas vármegyei főszolgabíró fiának, Edének a gyermekei már Széplakon születtek 1841-től, a família korábban (Sorkifalud)–Taródházán volt birtokos, amelyre Mikos László 1776-ban kapott királyi adományt Mária Teréziától. 1909-ben erre tervezték vezetni a Szombathely-Türje-Balatonszentgyörgy-vasutat, mely pénz hiányában meghiúsult.

Mikosdpuszta[szerkesztés]

Mikosszéplak községtől keletre feküdt Mikosdpuszta, melynek korábbi neve Belső-Soreke volt. A pusztát akkor létesítették, amikor báró Mikos Ede itt építtette fel a romantikus historizmus stílusjegyeit magán viselő, neogótikus elemeket hordozó, rendkívül reprezentatív új kastélyát. A rezidenciát egy tölgyerdő tisztásán emelték, a tereprendezés során hatalmas földmunkát végeztek, és egy mesterséges dombot is létesítettek, hogy az új kastély helyét kialakítsák.

Az építkezés 1857 és 1866 között zajlott egy bécsi építész tervei alapján. Később a kastély bal oldali oldalhomlokzatához földszintes pálmaházat és gótizáló kápolnát építettek. (Egykor a hátsó homlokzat egyik tornyát magas toronysisak borította, amelyet később tűzveszélyessége miatt le kellett bontani.) Saját áramfejlesztő-telepet is létesítettek Mikosdon, a főépület vízvezetékeit és központi fűtését Angliából hozatott anyagokból készítették.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 1,2% németnek, 3,4% cigánynak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,1%, református 0,3%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 4,6% (8,7% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Mikosd-kastély

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mikosszéplak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Mikosszéplak Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]