Mesteri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mesteri
A kastély főhomlokzata
A kastély főhomlokzata
Mesteri címere
Mesteri címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Lórántfy Tibor[1]
Irányítószám 9551
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 270 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 23,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mesteri (Magyarország)
Mesteri
Mesteri
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 25″, k. h. 17° 05′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 25″, k. h. 17° 05′ 15″
Mesteri (Vas megye)
Mesteri
Mesteri
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesteri témájú médiaállományokat.
Mesteri, az Árpád-kori templom
Az Árpád-kori templom szentélye
Barokk Mária szobor
A częstochowai Fekete Madonna kegykép másolata az Árpád-kori templomban

Mesteri község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Ság-hegy alatt, Celldömölktől 7 km-re, Sárvártól 15 km-re fekszik. Celldömölk vagy Sárvár felől a 834-es főúton, majd a 8431-es közúton át érhető el. A Ság-hegy vagy Gérce irányából a 8432-es közúton, majd a 8431-es közúton át lehet megközelíteni. Két részből áll: Felsőmesteriből (ide tartozik Intaháza is) és Alsómesteriből (itt található a termálfürdő). A két korábbi község 1953-ban egyesült újra.

Története[szerkesztés]

A személynévként is alkalmazott magyar mester főnévből alakult, de az Alsómesteri határában virágzó korabeli városról, Mestreianaról is nyerhette nevét. Már az ősi időkben is lakott hely volt, határában vaskori sírhalmot is találtak. Mesterit először 1293-ban és 1300-ban említik az oklevelek (1293 Mestur, 1300 Mestur, 1332 Mestury, 1454-ben Mesteri, 1459-ben Mestery 1497-ben Nogh Mestery). A helységnév változása ezekből az adatokból jól nyomon követhető. Felsőmesteri birtokosai Kis-Mesteri vagy Hernád-Mesteri néven említik a falut. A határban lévő Inta megnevezése kezdetben Intapuszta, mai neve Intaháza. Az Árpádok korában bencés apácák éltek itt, majd 1367-ben a birtok a Sitkey család kezébe kerül. Birtokos családok: Héder, Köcsky, Káldy, Bokody, Bekenyi, Mestery, Kelédy, Batthyany. Alsómesterin vonult keresztül az úgynevezett városi út, amely Savariából Aquincumba vezetett. Az Árpád-házi királyok idején a karakói várispánsághoz tartozott. Földesura később a Batthyany család lett.

Vallási felekezetei: evangélikus és katolikus. Alsómesteriben van az evangélikus, Felsőmesteriben a katolikus temető.

Nevezetességei[szerkesztés]

1968-tól működik a 72 °C-os hévízre alapozott, mozgásszervi megbetegedések kezelésére ajánlott fürdő. Az 1800 m mélységből feltörő termálvíz a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos termálvizek csoportjába tartozik.

Az Árpád-kori templom a falutól nyugatra, egy szokatlan dombon áll. Körülette árok. A kutatás során kiderült, hogy a domb mesterséges és vaskori halomsír volt, amire ráépítették a templomot.

A templom román stílusban épült a XIII. század második negyedében. A déli hajófalon – a nyugati oromfalon előkerülő befalazott, illetve átfalazott ablak- és ajtónyílások csakúgy ezt bizonyítják, mint a templom alaprajza.

A Szent Mihály arkangyal tiszteletére épített templom falusi templom, kelet-nyugati irányba tájolt, egyhajós, nyugati karzattal. Közel négyzetes, egyenes záródású szentélyéhez annál kétszer hosszabb, síkmennyezetes hajó csatlakozott, melynek nyugati oldalán, de nem a tengelyében, hanem északi oldalán volt felépítve a tornya. Így a nyugati oromfalon előkerült ajtónyílás közül az egyik kijárat volt a templomból a szabadba, a másikon be lehetett jutni a toronyba.

Az ásatás során megtalált templom Nagykeszi (Gyepükaján) elpusztult középkori falu templomának alaprajzához hasonlít. A templom Ság hegyi vulkáni eredetű bazalttufából épült, szentélye kőből boltozott, hajója síkmennyezetes volt. A török hódítás ideje alatt és a reformáció korszakában az épületet nem használták, illetve csak ritkán. Elhanyagoltságát és elhagyatottságát, sodródását a pusztulás felé néhány bekarcolással – mely csak töredéke az összesnek – mutathatjuk be. A bekarcolt évszámok közül a legkorábbi 1625, a legrégebbi 1697-es volt.

A templom életét a visitator-ok leírásából követhetjük nyomon. 1697-ből a templom körül egy temetőt jeleznek, amely nincs bekerítve. A szószéket a XVII. században építették. A torony akkorra már nincsen meg.

1697 – 1754 a Békássy család kriptát építtet és javíttat a templomon. 1754 – 1781 a Békássy család beboltoztatta a templomot és megépítteti a sekrestyét is. 1812-ben a nyugati oldalon állt a faharangláb, amelyet 1855 körül helyeznek át a déli oldalra. A keleti szentélyfalon ekkor készítenek ajtót a korábbi helyett, amelyik a szentély középvonalában a diadalív előtt indult. Ekkor köpenyezik téglával a középkori téglaboltozatot, csakúgy, mint a barokk boltozat miatt szétesésnek induló XIII. századi támpilléreket. A templom köré a temető földjét felhalmozzák, szintén statikai megfontolások alapján. A népies barokk oltár Szent Mihály szobrát a kriptába helyezik az utolsó odatemetett Békássy családtaggal, akinek márványtábláján, a szentély keleti falán ezt olvashatjuk:

„Itt nyugszik
Hertelendy Miklósné
sz. Békássi Mária
született: 1823. jan. 11-én
meghalt: 1855. május 2-án
vele nyugszik 1 éves fia,
Béla
Béke hamvaikra”

Az oltárra az eltemetett Szent Mihály helyett festmény került a férj jóvoltából. A templomon ezután nagyobb átalakítás nem történt. A második világháború után a kevés hívő miatt lassú pusztulásnak indult. A helybeliek közül sokan igyekeznek megmenteni a templomot. Régészeti feltárására a 80-as években került sor.

A volt Alsómesteriben van a Bárdossy-kúria, ami ma polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, kultúrház és könyvtár. A kúria kéthektáros angolparkja szépen rendezett. A kúriát többször is bővítették. A Bárdossy család az egyik legrégebbi magyar család. Vasvármegyében a XVII. században volt a legelterjedtebb. Rokonságban állottak a Kisfaludy, Hertelendy és Szelestey családokkal.

A mesteri evangélikus temetőben található a Bárdossy család kriptája a családi címerrel, amelyeken az alábbi nevek szerepelnek: Bárdossy Imre, Dukai Takács Gizella, Bárdossy Zoltán, Bárdossy Laura és néhány olvashatatlan név. Mesteriben a család kihalt, illetve elszármaztak. Híres közülük Claire Kenneth írónő.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Források[szerkesztés]

  • Katafai-Német József: Vas megye kastélyai és kúriái I-II. Kajt-Art Kft. Sárvár 2006
  • C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely. 1983
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 9630545691

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]