Nagygeresd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagygeresd
A Cseszneky-Mesterházy-kastély a Nagygeresden
A Cseszneky-Mesterházy-kastély a Nagygeresden
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Németh Lajos[1]
Irányítószám 9664
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 284 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagygeresd (Magyarország)
Nagygeresd
Nagygeresd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 16° 55′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 28″, k. h. 16° 55′ 18″
Nagygeresd (Vas megye)
Nagygeresd
Nagygeresd
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygeresd témájú médiaállományokat.

Nagygeresd község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagygeresd Vas megye északkeleti csücskében a Répce folyó mellett fekszik. A 86-os főúttól 1,6 km-re északra, a 84-es főúttól 5 km-re keletre található. Történetileg az egykori Sopron vármegye Csepregi járásának része volt, az 1950-es megyerendezéskor csatolták Vas megyéhez.

Története[szerkesztés]

A környék már a kőkorszakban is lakott volt. A település nevét először 1260-ban említik oklevelek Gueruzd néven. A Geresd Árpád-kori személynév, vélhetően a György korabeli megfelelője volt. A 16. században Kis- és Nagygeresd néven két különálló település létezett, melyeket 1928-ban egyesítettek. Mindkét község jelentős nemesi lakossággal bírt, akik nagy szerepet játszottak a reformáció elterjesztésében. A 17. században a község három evangélikus zsinatnak is a helyszíne volt. A jelentősebb birtokosok a Kanizsai és Nádasdy, majd a gróf Milványi Cseszneky, Káldy, Mesterházy és Virtsológi Rupprecht családok voltak. A rendszerváltozást követően rövid ideig a simasági körjegyzőséghez tartozott, 1992-1999 között önálló jegyzőséggel rendelkezett. Jelenleg a Vasegerszeg a közös körjegyzőség székhelye.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,4% ruszinnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,6%, református 0,7%, evangélikus 44%, felekezet nélküli 1,9% (16,8% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • falumúzeum
  • 13. századi alapokon épült műemlék római katolikus templom[4]
  • 1784-ben felszentelt evangélikus templom
  • Cseszneky-Mesterházy-kastély

Források és irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagygeresd Helységnévtár
  4. lásd képgaléria

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]