Csehi (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csehi
Csehi címere
Csehi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásVasvári
Jogállás község
Polgármester Nagy László[1]
Irányítószám 9833
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 238 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csehi (Magyarország)
Csehi
Csehi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 12″, k. h. 16° 56′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 12″, k. h. 16° 56′ 36″
Csehi (Vas megye)
Csehi
Csehi
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehi témájú médiaállományokat.

Csehi község Vas megyében, a Vasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kemeneshát délkeleti csücskében fekszik. Vasvártól keletre, a Zala megyei határhoz közel, három irányból megközelíthető helyen található.

Története[szerkesztés]

Nevét már az Árpád-korból ismerjük. Nevét 1217-ben említették először Cheeh formában, a vasvári káptalan birtokainak összeírásával kapcsolatban, majd az 1600-as években neve Vasvár közelsége miatt Vasvárcsehiként is ismert volt. Valószínűleg cseh telepesek alapították a falut. A falunak régi kőfallal körülvett temploma volt.

A falu az Osl nemzetiségbeli Ostffy család birtokai közé tartozott, akik 1436-ban új adománylevelet kaptak rá, megerősítve ezzel korábbi birtokjogaikat. A nemzetség tagjai 1544-ben osztoztak meg itteni birtokaikon. Később a vasvári káptalan mellett az Ostffy, a Török, a Poliany és Geletffy családoknak is voltak itt birtokaik. 1726-ban Telekesi Török István itt lévő birtokát a bécsi kamara elkobozta. A 18. században a Festetich, a19. században a zalabéri Horváth család volt a falu határának túlnyomó része felett birtokjoga.

1573-as összeírás idejére a korábbi török támadások és a pestis megtizedelte a lakosságot, ekkor összesen 19 lakott és 6 elhagyott házat írtak itt össze össze. Már a század elejétől hódoltak a töröknek az itt élők, először a fehérvári később a kanizsai basának, de a lakosság ennek ellenére további támadásoknak és szenvedésnek volt kitéve, ezért egyre többen elhagyták falujukat.

A 17. száza végén és a 18. század elején a káptalannak szolgáló jobbágyok kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert az akkori nagybirtokos kiharcolta a harmincad- és vámmentesség eltörlését, ami a termékeikkel való kereskedést könnyítette meg. 1702-től lehetővé vált számukra, hogy pénzzel megválthassák a robot szolgálatot.

Az 1700-as évek békés időszaka kedvezően hatott a szőlőtermesztésre, évről-évre nőtt a megművelt területek száma. Önkormányzatuk is fejlett volt, ezt bizonyítja az 1725-ből fennmaradt hegyközségi pecsétlenyomat.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,5%-a magyarnak, 2,7% németnek, 0,8% cigánynak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 3,1%, evangélikus 0,8% (17,2% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus templom - A község temetőjében álló templomot 1760-ban építették. Az egyhajós épület szentélye a sokszög oldalaival záródik. Tornyát, amely a homlokzat előtt áll, főpárkányból kiemelkedő több szög alakú gúlasisak fedi. A templom ma már műemlék.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csehi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csehi Helységnévtár

További információk[szerkesztés]