Őriszentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őriszentpéter
Őriszentpéter1.JPG
Őriszentpéter címere
Őriszentpéter címere
Becenév: Az Őrség fővárosa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Körmendi
Jogállás város
Polgármester Őr Zoltán[1]
Irányítószám 9941
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 1160 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őriszentpéter (Magyarország)
Őriszentpéter
Őriszentpéter
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″
Őriszentpéter (Vas megye)
Őriszentpéter
Őriszentpéter
Pozíció Vas megye térképén
Őriszentpéter weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őriszentpéter témájú médiaállományokat.
Árpád-kori műemléktemplom (Templomszer)
A műemléktemplom romanikus kapuja

Őriszentpéter Vas megye délnyugati csücskében, a Körmendi járásban fekvő város, az „Őrség fővárosa”.

Földrajza[szerkesztés]

A település az Őrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.

A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és az ettől délkeletre fekvő Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Az Alszertől nyugatra fekszik a Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer. Az Égésszer közvetlenül a Városszer mellett, attól nyugatra található a Zala déli partján, kissé távolabbra pedig a Galambszer.

Közlekedés[szerkesztés]

1980-ban megszűnt az őrségi vasútvonal, majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal újra a vérkeringésbe kapcsolta a települést, összekötve azt Szlovéniával, Budapesttel és Zalaegerszeggel.[3] Rendszeres kapcsolatban van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal. A vasútállomást a város déli oldalán, új helyen építették fel.

Őriszentpéter a ZalaegerszegZalalövő felől érkező fontosabb mellékút végpontja – ezt a CsákánydoroszlóMagyarszombatfaMuraszombat mellékút metszi a város központjában. Őriszentpéterről indul több kisebb, az Őrség falvaiba irányuló út is. Nem sűrűn autóbuszok kötik össze szűkebb környezetével, illetve Szentgotthárddal.

Története[szerkesztés]

Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból református.

A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.

Bár az Őrség központja és része, de a 18. században és a 19. században a szlovén többségű tótsági járás része volt és térképek a Tótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Az első világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonóm Szlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. A trianoni békeszerződés viszont nem csatolta a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.

Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház – az életszínvonal csak nagyon lassan javult; kisebb pozitív változást a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott. A 20. században Őriszentpéter továbbra is elmaradott település volt, és ezen csak rontott a ZalalövőBajánsenye vasúti szakasz megszüntetése, ami nagyban visszavágta az akkor épülő turizmust.

Komoly fordulatot az 1990-es évek hoztak, amikor a vasfüggöny lebontása óriási piacot (Ausztria és Szlovénia) nyitott a turizmusnak. Rohamléptekben építették ki az addig elzárt vidék infrastruktúráját és turisztikai létesítményeit. A vadregényes és csendes környék immár a magyar érdeklődőket is vonzza. A 2000 decemberében megnyitott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal jelentősen megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.

A városi rangot 2005-ben kapta meg.
2014-ig, a kistérségek megszűnéséig az Őriszentpéteri kistérség székhelye volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Őriszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Egy referencia az érdekességről
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források[szerkesztés]

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Varga Géza: Az őriszentpéteri Szent Péter templom

További információk[szerkesztés]