Uraiújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uraiújfalu
Uraiújfalu címere
Uraiújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Sárvári
Jogállás község
Polgármester Vargyai Vilmos[1]
Irányítószám 9651
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 876 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Uraiújfalu  (Magyarország)
Uraiújfalu
Uraiújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 20″, k. h. 16° 59′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 20″, k. h. 16° 59′ 08″
Uraiújfalu  (Vas megye)
Uraiújfalu
Uraiújfalu
Pozíció Vas megye térképén

Uraiújfalu község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas megyében, a Sárvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kisalföldön, a Sopron-Vasi-síkság közepén, a Rába bal oldalán, a Kőris-patak mellett fekszik. A megye északi részén található, a megyeszékhely, Szombathely kb. 35 km-re, a legközelebbi város, Répcelak kb. 7 km-re van. Szomszédos települések: Nick, Vasegerszeg, Jákfa és Ostffyasszonyfa.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 86-os főútról érhető el Répcelak vagy Vasegerszeg felől egy mellékúton, illetve a 84-es főútról Rábapaty vagy Zsédeny felől, Jákfán keresztül. Szintén egy alsóbbrendű úton közelíthető meg Celldömölkről, Ostffyasszonyfán keresztül.

A közúti tömegközlekedést a Vasi Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 5 km-re lévő Vasegerszeg, a MÁV 16-os számú, Hegyeshalom-Csorna-Szombathely közötti vonalán.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három településből alakult ki: Uraj, Újfalu és Szentivánfa községekből.

Uraj első írásos említése 1221-ből származik. Ekkor a Ják nemzetség birtoka volt.

Szentivánfa első említése 1342-ből származik, Szentivánfalva néven. Ez a település is a Jákok birtoka volt. A XVII. század végétől a II. világháború végéig a Bezerédj család birtoka volt.

1969. július 1-én Uraiújfalu és Szentivánfa egyesültek Uraiújfalu község néven.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak vallotta magát (ezen belül néhányan német, illetve szlovén nemzetiségűnek).[3]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 59,5%-a római katolikus, kb. 32,5%-a evangélikus és kb. 2%-a református felekezetű keresztény. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 6%.[3]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szombathelyi Egyházmegye (püspökség) Sárvári Esperesi Kerületében lévő Répcelaki plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Jézus Szíve.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) Őrségi Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újfalu a XVIII. századtól a környék evangélikus központja volt. A Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület Vasi Egyházmegyéjébe tartozik, mint önálló evangélikus egyházközség. Szórványként az egyházközséghez tartoznak Hegyfalu, Jákfa, Pósfa, Vámoscsalád, Vasegerszeg és Zsédeny evangélikus felekezetű lakosai is.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rába folyó és árterülete.
  • A település határában lévő 4 hektáros, kb. 100-150 éves éves kocsányos tölgyes 1978 óta védett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uraiújfalu légifotó.jpg
  • Evangélikus templom: 1784-ben épült, barokk stílusban.
  • Nagy-kúria (Ajkay-kastély): 1790 körül épült, késő barokk stílusban. Később (a XIX. század második felében) romantikus stílusban átépítették. 1977-1980 között felújították.
  • Római katolikus (Jézus Szíve-) templom.
  • Hősi emlékmű.
  • Emlékoszlop.
  • Szelestey-ház.
  • Fígedy-ház.
  • Hetyéssy-kastély.
  • Bezerédy-kastély
  • Koltai Vidos-kúria: 1810 körül építtette VI. Vidos János. Földszintes, L alaprajzú épület. Jelenleg kultúrház.
  • Millenniumi kereszt.
  • Szentivánfai római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: Eredetileg a 14. században épült, gótikus stílusban. Később (1770 körül) barokk stílusban átépítették. Oltárképét Dorfmeister István festette.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településnek 2 csapata is van:

  • Az Urai Rézkakas Teke Club 2006-ban alakult. A megyei I. osztályban szerepel.
  • Az Uraiújfalu SE eredetileg 1995-ben alakult, 2008-ig többféle néven (MEDOSZ, TETRA Teke Club) indult a különböző bajnokságokban. Jelenleg az NB II-ben szerepel. Eredményei:
    • 1995/96: megye I. o.
    • 2000/01: megye I. o.: 4.
    • 2001/02: megye I. o.: 1.
    • 2002/03: NB III.: 1.
    • 2003/04: NB II.: 4.
    • 2004/05: NB II.: 5.
    • 2005/06: NB II.: 5.
    • 2006/07: NB II.: 3.
    • 2007/08: NB II.: 2.
    • 2008/09: NB II.: 6.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakosztály 1952-ben alakult, és 1983 óta indul a különböző bajnokságokban. A megyei I. és II. osztály között "ingázik".

Kézilabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amatőr női klub 2001-ben alakult.

Civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Polgárőrség
  • Uraiújfaluért Egyesület

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született
    • Bencze József (1893-1970) orvos, orvostörténész, az MTA Orvostörténeti Bizottságának a tagja, a Magyar Orvostörténeti Társaság első elnöke,
    • Bezerédj Amália (1804-1837) írónő,
    • Szelestey László költő, politikus, nemzetőrnagy,
    • Figedy Fichtner Sándor őrnagy, magyar királyi törzskarnagy, katonai zeneszerző,
    • Nagy István (1879-1965) mesemondó, a népművészet mestere.
  • Itt nyugszik

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Uraiújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ^ a b KSH

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]