Csönge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csönge
Csönge címere
Csönge címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Nyéki Sándor[1]
Irányítószám 9513
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 374 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csönge (Magyarország)
Csönge
Csönge
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 06″, k. h. 17° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 06″, k. h. 17° 03′ 54″
Csönge (Vas megye)
Csönge
Csönge
Pozíció Vas megye térképén
Csönge weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csönge témájú médiaállományokat.

Csönge község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Rába folyó kavicsos hordalékából álló Kemenesháton fekszik, amelyet a 19. sz. közepéig hatalmas csererdő borított. Ezt később akácerdő váltotta fel, melynek szaporítóanyagát főleg az a fa adta, amely ma is (immár több mint 200 éve) áll a csöngei evangélikus parókia udvarán, s amely testvérfája a szarvasi „Tessedik-fának”.

Története és jelene[szerkesztés]

A község mintegy ötszáz lakosának zöme evangélikus. Az ellenreformáció után egyházközösségüket csak a 18. század későbbi szakaszában alakíthatták újra, de iskolaházuk már 1706-ban volt. 1784-ben templomot is építettek. A fagerendás mennyezetű épület belsejében három oldalon faoszlopok által tartott karzat látható, amelynek orgona felőli részén egy padba a következő szöveg van vésve:

„Spes confisa Deo nunquanm confusa recedit” (Az istenbe vetett reménység sohasem szégyenít meg.)

Ezt Petőfi Sándornak tulajdonítják, a hagyomány szerint a szerelmes fiú innen nézte Csáfordi Tóth Rózát.

A csöngei óvoda 1970-ben költözött az ev. iskola épületébe. (Az ev. egyház 40 holdja került 1951-ben állami tulajdonba.) Ma az iskola az ostffyasszonyfai Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ iskolájaként 2 alsós osztályt működtet Csöngén, az egyik az óvodával egy épületben (volt ev. iskola épület).

A kb. 165 nm alapterületű parókia (a templom és a Weöres Sándor Óvoda szomszédságában) 1200 öles udvarával a hitéleti alkalmakat helyenként éppúgy, mint az (ép- és fogyatékos gyermekeknek). Erdei Iskolaként tavasztól -őszig vagy kihelyezett zeneiskolai tagozatként, vagy nyári művészeti (irodalmi, drámaszínjátszó, festőtáborként, /mint több évvel ezelőtt/ zenei, vagy néptánc, vagy környezetvédelmi, egyházi táborként, vagy más turisztikai csoportok szállásaként működhetne akadálymentessé tétele, felújítása után.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu szélén található a budakeszi Weöres család birtokainak utolsó épülete, amelyben ma Weöres emlékmúzeum van. A kertben egy Weöres Sándor szobrot is felállítottak. A múzeum kulcsát a falu másik (Ostffyasszonyfa felőli) végén kérheti el az érdeklődő, a templom közelében lévő házban. Templomában Petőfi Sándor is megfordult ostffyasszonyfai tartózkodása során, erről mesélnek néhány helyi legendát. Temetőjében (a falun kívül, nem messze a templomtól) van a Weöres család kriptája. Weöres Sándor édesanyjának sírja ettől külön, a bejárat közelében található. A sírkövet Borsos Miklós készítette.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csönge települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]