Katafa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Katafa
Millenniumi emlékmű
Millenniumi emlékmű
Katafa címere
Katafa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKörmendi
Jogállás község
Polgármester Gérnyiné Hajba Erzsébet[1]
Irányítószám 9915
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 352 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség69,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Katafa (Magyarország)
Katafa
Katafa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 33″, k. h. 16° 37′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 33″, k. h. 16° 37′ 43″
Katafa (Vas megye)
Katafa
Katafa
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katafa témájú médiaállományokat.

Katafa község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Körmendtől 5 km-re délkeletre, a Vasi-Hegyháton fekszik. Megközelítése a 76-os számú főúton vagy a 86-os főútról Nádasdnál letérve lehetséges.

Környező települések: Körmend, Nagymizdó, Hegyhátsál, és Nádasd.

Története[szerkesztés]

A település első okleveles említése 1230-ból származik.

Határában emelkedik a Várdomb, ahol régészek római kori leleteket találtak. Az egykoron itt áthaladó borostyánút mellett állt egy mansio, kiserőd. A Salla (Zalalövő) és Savaria (Szombathely) között megközelítően félúton található őrség vigyázta a rábai átkelőt. Másodlagos feladatuk közé tartozott a híres római futárszolgálatot ellátni pihent lóval és élelemmel. A feltárás során előkerült 18 aranypénz is, amelyeket feltehetően az őrállomást gyorsan elhagyni kényszerülő katona rejthetett el.

A 16. században Nádasdy majd később Festetics család birtokában volt.

Katafán még az 1960-as években is létezett a kisbíró intézménye. Az ezzel a feladattal megbízott, többnyire, fiatalember, gyalog vagy biciklivel körbe ment a faluban és hirdetményeket, hivatalos tudnivalókat olvasott fel. Amikor megállt valahol, lehetőleg olyan helyen ahol több ház is állt, megverte a nyakába akasztott dobot, aminek hangjára az ott lakók köré sereglettek. Ezután papírból felolvasta a hirdetményt majd tovább ment. Így járta be az egész falut. A dolog érdekessége, hogy az országban ekkor már a hírközlés ilyen módja alig létezett.

Ugyanebben az időben volt még egy másik „érdekesség”, a több osztályos iskola, ahol a tanteremben egyszerre tanult két évfolyam. A tanítónak egyszerre kellett mind a két évfolyammal foglalkoznia . Ez volt az ún. részben osztott iskola. A nehéz feladatot úgy oldották meg, hogy az egyik osztállyal foglalkozott a tanító (közvetlen óra), a másik önálló feladatot (szöveg tanulása, nyelvtani-, matematikai feladtok megoldása stb.) kapott. A tanítási óra utolsó perceiben ellenőrizte az önálló munkát végzőket. A falunak két tantermes iskolája volt, így a felsősök (5-8.) délelőtt jártak, alsósok (1-4.) délután.

Ilyen körülmények között tanítani és tanulni természetesen egyaránt nehéz volt. Az ilyen mostoha körülmények között tanuló diákok közül is többen végeztek egyetemet, főiskolát. Katafai diákokból lett ügyvéd, iparművész, orvos, tanár, mérnök stb. Szerencsére nemsokára ez a fajta iskola Katafán is megszűnt.

Ekkoriban orvosi rendelő sem létezett a faluban, csak az iskolában volt egy vörös kereszttel jelzett üvegezett vitrin, amiben a kisebb sérülésekhez való kötszert és néhány gyógyszert tartottak. Baj esetén a tanító látta el a beteget. Komolyabb esetben lovaskocsival vitték a pácienst Körmendre, ami komoly próbatételt jelentett a szállított betegnek.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 6,1%, evangélikus 16,8%, felekezet nélküli 3,5% (15,1% nem nyilatkozott).[3]

Sport[szerkesztés]

A községben 2009 őszi szezontól újra megalakult a KATAFA SK futball csapat.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kápolna: A volt iskola udvarán épült kápolnát 1989. szeptember 26-án adták át.
  • Millenniumi emlékmű

1856 évben egy utazó így jellemzi a környéket: „Baltavárról toronyirányban vágunk a Kemenesalja dombvonulatának és kedves, változatos határokon át iparkodunk vissza a Rába medencéjébe. A dombvonulatok hajlásaiban meghúzódó parányi falvacskák olyan sűrűn fekszenek itt, hogy kakasaik átkukorékolhatnak egymáshoz. Van köztük olyan is, mely csak 30-40 házból áll, például Katafa. De a legnagyobb Oloszka, sem számlál többet 125 háznál. Olyan egyszerűségben, névtelenségben élnek ezek itt, hogy még a megyebeli emberek sem igen tudnak létezésekről. Az apró falvacskák, melyeket útközben magunk mögött hagyunk, ilyen sorrendben következnek egymásután: Kisbér, Szentpéterfa, Karádföld, Petőmihályfa, Szarvaskend és Katafa. Katafánál alig lépjük át a síkságot szegélyező Herpenyő patakot, mely után bársonyos, üdefüvű rétek, gazdagon termő szántók csíkjai húzódnak a Rába felé, mikor a magas védőtöltéseken túl, Körmend tornyai ülnek ki a látóhatár peremére.”[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Katafa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Katafa Helységnévtár