Petőmihályfa
| Petőmihályfa | |
| A faluközpont a 7442-es út belterületi szakaszával, dél felé nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Vas |
| Járás | Vasvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Budai Győzőné (független)[1] |
| Irányítószám | 9826 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 201 fő (2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 20,5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Petőmihályfa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőmihályfa témájú médiaállományokat. | |
Petőmihályfa község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kemenesháton, a Sárvíz mellett fekszik, a 7442-es és a 7443-as utak szétágazásánál; közigazgatási területének északi peremvidékét érinti a 7441-es út is. Vasvártól 9 kilométerre délre, Zalaegerszegtől 19 kilométerre északra helyezkedik el, mindkét várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1308-ban Myhalfolua néven említik először. Nevét egykori, Mihály nevű birtokosáról kapta. 1391-ben Poss. Mihalfelde, 1399-ben Poss. Mihalyfalua néven szerepel az írott forrásokban. A Hidvégieké és gersei Petőké volt.[3] A középkori Mihályfalva területén feküdt Márványkő egykori vára. 1405 körül Gersei Pető János kezdte építeni fából. 1440-ben Szécsi János ostrommal foglalta el Erzsébet királyné részére, de I. Ulászló 1441 márciusában visszafoglalta és visszaadta a Petőknek. Árkai ma is láthatók.
Vályi András szerint „PETŐMIHÁLYFA. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Festetits Uraság, lakosai katolikusok, határja meglehetős termésű.”[4]
Fényes Elek szerint „Pető-Mihályfa, magyar falu, Vas vármegyében, Egervárhoz 2 óra: 338 kath. lak. Van szép szőlője, erdeje, legelője. F. u. gr. Festetics László. Ut. p. Vasvár.”[5]
Vas vármegye monográfiája szerint „Pető-Mihályfa, régi nemesi magyar község, 65 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. temploma nagyon régi időkből való. Földesura a Festetich -család volt.”[6]

Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Molnár József (független)[7]
- 1994–1998: Molnár József (független)[8]
- 1998–2002: Molnár József (független)[9]
- 2002–2006: Molnár József (független)[10]
- 2006–2010: Márton László (független)[11]
- 2010–2014: Kovács Ernő (független)[12]
- 2014–2019: Kovács Ernő (független)[13]
- 2019–2024: Budai Győzőné (független)[14]
- 2024– : Budai Győzőné (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 203 | 209 | 209 | 214 | 201 | 201 | 203 | 201 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 2,7%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 3,1% (10,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,7% volt római katolikus, 2,5% református, 0,5% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 4,5% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma.
- Szent Bertalan kápolna
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Itt született 1936. augusztus 16-án Rózsa Béla kritikus, újságíró, az Életünk c. folyóirat főszerkestő helyettese.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 20.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Budapest 1898.
- ↑ "Petőmihályfa települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 24.
- ↑ "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 26.
- ↑ "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 26.
- ↑ "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 26.
- ↑ "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
- ↑ "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 24.
- ↑ "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 2.
- ↑ Petőmihályfa Helységnévtár
- ↑ Petőmihályfa Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Petőmihályfa az utazom.com honlapján
- A község térképe Archiválva 2007. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
