Ugrás a tartalomhoz

Petőmihályfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petőmihályfa
A faluközpont a 7442-es út belterületi szakaszával, dél felé nézve
A faluközpont a 7442-es út belterületi szakaszával, dél felé nézve
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
PolgármesterBudai Győzőné (független)[1]
Irányítószám9826
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség201 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 59″, k. h. 16° 46′ 59″46.983333°N 16.783333°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 59″, k. h. 16° 46′ 59″46.983333°N 16.783333°E
Petőmihályfa (Vas vármegye)
Petőmihályfa
Petőmihályfa
Pozíció Vas vármegye térképén
Petőmihályfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőmihályfa témájú médiaállományokat.

Petőmihályfa község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.

A Kemenesháton, a Sárvíz mellett fekszik, a 7442-es és a 7443-as utak szétágazásánál; közigazgatási területének északi peremvidékét érinti a 7441-es út is. Vasvártól 9 kilométerre délre, Zalaegerszegtől 19 kilométerre északra helyezkedik el, mindkét várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.

1308-ban Myhalfolua néven említik először. Nevét egykori, Mihály nevű birtokosáról kapta. 1391-ben Poss. Mihalfelde, 1399-ben Poss. Mihalyfalua néven szerepel az írott forrásokban. A Hidvégieké és gersei Petőké volt.[3] A középkori Mihályfalva területén feküdt Márványkő egykori vára. 1405 körül Gersei Pető János kezdte építeni fából. 1440-ben Szécsi János ostrommal foglalta el Erzsébet királyné részére, de I. Ulászló 1441 márciusában visszafoglalta és visszaadta a Petőknek. Árkai ma is láthatók.

Vályi András szerint „PETŐMIHÁLYFA. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Festetits Uraság, lakosai katolikusok, határja meglehetős termésű.”[4]

Fényes Elek szerint „Pető-Mihályfa, magyar falu, Vas vármegyében, Egervárhoz 2 óra: 338 kath. lak. Van szép szőlője, erdeje, legelője. F. u. gr. Festetics László. Ut. p. Vasvár.”[5]

Vas vármegye monográfiája szerint „Pető-Mihályfa, régi nemesi magyar község, 65 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. temploma nagyon régi időkből való. Földesura a Festetich -család volt.”[6]

temető
  • 1990–1994: Molnár József (független)[7]
  • 1994–1998: Molnár József (független)[8]
  • 1998–2002: Molnár József (független)[9]
  • 2002–2006: Molnár József (független)[10]
  • 2006–2010: Márton László (független)[11]
  • 2010–2014: Kovács Ernő (független)[12]
  • 2014–2019: Kovács Ernő (független)[13]
  • 2019–2024: Budai Győzőné (független)[14]
  • 2024– : Budai Győzőné (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
203
209
209
214
201
201
203
201
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 2,7%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 3,1% (10,6% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,7% volt római katolikus, 2,5% református, 0,5% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 4,5% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[16]

  • Római katolikus temploma.
  • Szent Bertalan kápolna

Itt született 1936. augusztus 16-án Rózsa Béla kritikus, újságíró, az Életünk c. folyóirat főszerkestő helyettese.

  1. 1 2 "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 20.
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Budapest 1898.
  7. "Petőmihályfa települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  8. "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 24.
  9. "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 26.
  10. "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 26.
  11. "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 26.
  12. "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
  13. "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 24.
  14. "Petőmihályfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 2.
  15. Petőmihályfa Helységnévtár
  16. Petőmihályfa Helységnévtár