Márványkő vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Márványkő vára
Ország Magyarország
Mai település Petőmihályfa
Tszf. magasság157 m

Épült 1401-1410
Elhagyták 16. század (?)
Állapota elpusztult
Építőanyaga fa, később kő
Elhelyezkedése
Márványkő vára (Magyarország)
Márványkő vára
Márványkő vára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 44″, k. h. 16° 47′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 44″, k. h. 16° 47′ 17″

Márványkő vára egy mára teljesen elpusztult 15. századi magánvár vagy várkastély Petőmihályfa közelében. Míg "kő"-re végződő nevű váraink magas hegycsúcsokon találhatóak (pl. Csókakő a Vértesben vagy Boldogkő a Zemplénben), addig Márványkő egy patakparti, mocsaras területen fekszik. Neve tehát nem egy kiemelkedő sziklára, hanem feltehetően egy, a várban álló épület vagy egyik kapujának anyagára utal.

Fekvése[szerkesztés]

A vár Petőmihályfa szélén, a Sárvíz-patak partján állt. A terület ma a Kossuth Lajos utca 10. melletti művelt magánterületen fekszik, de az erődítések és árkok nyomai még felismerhetőek.

Története[szerkesztés]

A várkastély építése a 15. század első évtizedére tehető. Zsigmond király 1401-ben adott engedélyt az őt még feltehetően koronázása előtt kölcsönökkel kisegítő gersei Pető családnak, hogy valamelyik birtokán egy fa- vagy kővárat építsen. A Zsigmonddal jó viszont ápoló, ekkoriban a köznemességből a bárók közé emelkedő családnak ősi, 6-8 faluból álló Vas megyei birtokainak védelme érdekében volt szüksége az erősségre. Az 1410 körül elkészült kastély eredetileg fából épült. Az építtető, Pető János Zala megyei ispán ekkor a határidő betartásának kérdésében állt perben a győri Bertalan ácsmesterrel. 1417-ben említi először oklevél a várat, 1422-ben pedig Szt. István első vértanú emlékére szentelt kápolnájáról olvashatunk. 1437-től Pető László volt ura.

Zsigmond király halála után a Pető család I. Ulászlót támogatta, így márványkői birtokukat Erzsébet királynő elvette és - más várakkal együtt - a Cillei Ulrik Vas megyei hívének, felsőlindvai Szécsi Jánosnak adományozta. Cillei, miután kiszabadult Ulászló fogságából, ígéretet tett a várkastély visszaadására, ám ezt nem tartotta be. Ennek következtében Ulászló Nyugat-Dunántúlra induló seregei 1441 márciusában Márványkő alá érkeztek. Ostromra azonban nem volt szükség, a vár enélkül is visszakerült a Petők birtokába.

Az ezt követő években a Szécsiek és a Petők gyakran dúlták, fosztogatták egymás birtokait. Mátyás király 1459-ben adott engedélyt a várkastély kőből való átépítésére. 1464-ben Mátyás engedélyével sikerült elkerülnie a lerombolást. A bizonytalan megyei helyzet azonban ekkorra sem javult: 1469-ben Márványkő várnagyát, salamonfalvi Német Miklóst Custos Mihály vasvári házának megtámadása miatt az országbíró előtt vonták felelősségre. 1471-ben Chey János, 1476-ban pedig Lukács mester töltötte be a várnagyi tisztséget.

1490-ben a Pető család tagjai többek között márványkői várukat is megosztották egymás között. A leírás szerint ekkor egy belső és egy külső kapu állhatott a várban. ugyanebben az évben III. Frigyes császár fia, Miksa, római király foglalta el, majd miután az 1491-es pozsonyi békében tett ígérete ellenére sem adta vissza, ostrommal foglalták el tőle, melynek során a vár megsérült.

A 16. század elején a vár valószínűleg eljelentéktelenedett. 1549-ben még itt lakhatott Pető Péter és László. A törökök elleni harcokban nem játszott szerepet, tulajdonosai is inkább egyéb birtokaikat erősítették. A vár pusztulása a törökök 1600. évi, Kanizsa elleni hadjárata során történhetett. Egy 1690-es összeírás szerint a vár romokban hever.

Leírása[szerkesztés]

A délről a Sárvíz-patak vizenyős, mocsaras területei által határolt erősségeta másik három irányból kettős vizesárok védte. A belső árok 20, a külső 20-40 méter széles, mai mélységük eléri a 2 métert. A két vizesárok közötti tötltésen állhatott az egyik kapu, a másik pedig a belső vár épületeihez vezethetett nyugat felől. A vár belseje téglalap alakú, kb. 70 x 55 méte kiterjedésű terület.

Feltárása[szerkesztés]

A vár területén régészeti kutatás nem történt. Felmérését 1973-ban Eőry Karácsony, Eőry Karácsonyné és Ladányi Jenőné végezték el. Az ekkor még bronz- vagy vaskori erősségnek hitt várat az 1980-as években Sándorfi György is felmérte és az oklevelekben szereplő Márványkő várával azonosította.

Források[szerkesztés]

Feiszt György: Márványkő vára, In: Vasi Honismereti Közlemények 1991/2.HA.3.015

Dénes József: Márványkő várának helye 

Vasi Várak