Bérbaltavár

Bérbaltavár
A baltavári római katolikus templom a főutca felől
Bérbaltavár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás	Vasvári
Jogállás	község
Polgármester	Dremmel László (független)
Irányítószám	9831
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	472 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	20,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 00′ 31″, k. h. 16° 57′ 45″47.008619444444, 16.962369444444
Bérbaltavár Pozíció Vas megye térképén
Bérbaltavár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bérbaltavár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bérbaltavár község Vas megyében, a Vasvári járásban.

Fekvése

Bérbaltavár a Kemeneshát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya-patak) völgyében, a Vasvárt Zalabérrel összekötő 7361-es út mentén fekszik; utóbbiba itt torkollik bele a község déli részén, délnyugat felől, Pókaszepetk és Nagytilaj irányából a 7385-ös út, az északi falurészben pedig a 7384-es út ágazik ki belőle észak-északkelet felé, Mikosszéplak irányába. Távolsága Szombathelytől 40, Zalaegerszegtől 25, Vasvártól 15 kilométer; mindhárom várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.

Története

A község Baltavár és Hegyhát-Kisbér egyesítésével jött létre 1935-ben.

Baltavár a forgalmas középkori út, a 'Via-publica' mentén, Hegyhát-Kisbér pedig egy patak partján alakult ki.

Az egykori bérbaltavári kastély

Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. A középkorban három közeli település, Töttös, Hegyes és Altal Byr egyesüléséből létrejött Byr nevének első fennmaradt okleveles említése a XIII. századból való, Baltavár nevéé pedig a XV. századból. Baltavár a török hódoltság idején elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma már csak a Martonkertnek hívott baltavári temető és a körülötte álló néhány ház őrzi.

Kisbér (Byr) az urairól, Baltavár pedig az egykori palánkváráról kapta a nevét.

1911-ben megalakult a baltavári Úri Kaszinó, amelynek a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.

Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké, majd a zalabéri Horváthoké volt, s végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Mészáros László (független)
• 1994–1998: Mészáros László (független)
• 1998–2002: Mészáros László (független)
• 2002–2006: Varga Viktória (független)
• 2006–2010: Varga Viktória (független)
• 2010–2014: Mészáros László (Fidesz-KDNP)
• 2014–2019: Németh Béla (független)
• 2019–2024: Némethné Beczők Bernadett (független)
• 2024– : Dremmel László (független)

Nevezetességei

A falu templomai

1754-ben gróf Festetics József tábornok a régi templom helyén felépíttette a ma is meglévő baltavári templomot. A tábornok hamvai a templom alatti kriptában nyugszanak, s ide temették fiát, gróf Festetics Pált, majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.

A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül ismeretlen mester építette, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.

Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és köveiből 1923-ban felépítették mai helyén az új kisbéri templomot.

Ősrégészeti lelőhelyek

1856-ban a Budapest–Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal-domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült, hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.

Abban az időszakban a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.

Egyes kutatók szerint a leletegyüttes gazdagsága azzal magyarázható, hogy az egykor erre hömpölygő Ős-Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.

A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak. A fontosabb leletek:

• kardfogú tigrisek
• hiénák
• kapafogú őselefántok
• orrszarvúak
• antilopok
• gazellák
• őszsiráfok
• háromujjú őslovak
• mamutok

A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon (pl. Gazella baltavarensis). 1860 óta hat jelentős ásatás történt ezen a területen. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben dr. Kordos László vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.

A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, Bécs, London), a kis településen szinte semmi sem maradt belőle. 2005-ben civil kezdeményezésre állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől. Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	558	541	531	461	491	480	482	481	472
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,8% németnek, 6,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% szlováknak mondta magát (25,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 4,8% (34,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 80,9%-a vallotta magát magyarnak, 10,6% cigánynak, 1,6% németnek, 0,2% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,4% volt római katolikus, 1,6% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 0,2% izraelita, 2% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).

A lakosságszám és a vallási összetétel alakulása

1910: össz. 1506, 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,

1940: össz. 1410, 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,

1948: össz. 1365, 1355 r.k.,

1983: össz. 870

1990: össz. 692

2000: össz. 578, 517 r.k.,

2004: össz. 542

2008: össz. 524

(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)

Mezőgazdaság

Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf Festetics Pál katonatiszt volt, a kisebb földeken pedig kisbirtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról.

A 19. század második felében herceg Thurn-Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, és a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről is.

Baltavárról származik az Entz feketecseresznye (más néven Fekete baltavári cseresznye) és a Glocker óriás cseresznye. Utóbbi július közepétől érik; középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is alkalmas. Fája edzett, bőtermő.

Híres emberek

• Valószínűleg itt született 1665 körül Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros.
• Itt született 1949. május 4-én Nagy Gáspár költő, prózaíró, szerkesztő.
• Itt nyugszik tolnai gróf Festetics József vezérőrnagy lovassági tábornok.

Források

• Szakály Ferenc: Bérbaltavár története : az elfelejtett várak, kastélyok faluja [kiad. Bérbaltaváriak Szülőföldjükért Egyesület]. 2006. ISBN 963-06-0383-7 fűzött

További információk

• Kordos László: Ásatások a baltavári ősgerinces lelőhelyen
• Kordos László: Ősállatok csontjai a baltavári Szőlő-hegyen (cikk az Élet és Tudományból)