Rábapaty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rábapaty
Rábapaty légifotó.jpg
Rábapaty címere
Rábapaty címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Dugovics Balázs István (független)[1]
Irányítószám 9641
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség1638 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség75,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábapaty (Magyarország)
Rábapaty
Rábapaty
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 07″, k. h. 16° 55′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 07″, k. h. 16° 55′ 39″
Rábapaty (Vas megye)
Rábapaty
Rábapaty
Pozíció Vas megye térképén
Rábapaty weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapaty témájú médiaállományokat.

Rábapaty község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sárvártól északra 6 km-re fekszik a 84-es főúton, a Rába folyó mellett. Zsédeny, Jákfa, Ölbő települések veszik körül. A Pereszteg-patak a falu keleti határában ered.

Története[szerkesztés]

A település három kisközség: Alsópaty, Felsőpaty és Rábabogyoszló egyesítésével alakult ki. Alsópatyot 1950-ben egyesítették Rábabogyoszlóval Rábapaty néven, ehhez csatolták 1974-ben Felsőpatyot.

Paty első okleveles említése 1293-ból, Rábabogyoszlóé pedig néhány évvel korábbról 1274-ből került elő. A települések valószínűleg már a honfoglalás előtt is lakottak voltak.

A 15. században a lakosság jórésze kisbirtokos volt. A tetődombon Káró- vagy Dákópaty, helyezkedett el, a templom mellett Felsőpaty, az urasági majorság mellett Alsópaty és tőle délre, a vizenyős helyre Rábabogyoszló települt.

A dákópatyi Farkas család tagja, dákópatyi Farkas Tóbiás és dákópatyi Farkas Ambrus földbirtokosok voltak 1549-ben Dákópatyon.[3]

Alsópaty a "Farkas-Paty" nevet is bírta; Ez volt az ősrégi farkaspatyi Farkas család fészke. Az első ismert említés amely összeköti a farkaspatyi Farkas családot Alsópattyal 1565-ből származik, amikor patyi Farkas András adományt szerzett Iklandi Bernáttal együtt a patyi birtokrészeire. 1568-ban Farkas Boldizsárnak Középpatyon voltak birtokai, 1580-ban Farkas Tóbiás Nemespaty birtokosa. 1586-ban Farkas Boldizsárné nádasdi Nádasdy Zsófia, Nádasdy Kristóf és Choron Margit lánya birtokolta Alsópatyot.[4] A farkaspatyi Farkas család később kikerült a településről, Zala vármegyébe költözött: farkaspatyi Farkas Gábor a 18. század elején a Sidy családból származó sidi Sidy Máriát, sidi Sidy Mihály, az egervári helyettes kapitánya, és szenterzsébeti Terjék Mária lányát bírta nőül. Leszármazottjai kisbirtokosok voltak Andráshidán és Kálócfán. A farkaspatyi Farkas családnak az egyik ága Nógrád megyébe települt át, ahol farkas-patyi Farkas Gábor nógrádi megyei ügyész 1744-ben, 1750-ben főszolgabiró, 1756-ban pedig a vármegye főjegyzője.

A dákópatyi Farkas család leszármazottjai szintén Zalába települtek át a 17. század végén. Az 1790-es nemesi összeírás szerint dákópatyi Farkas István fia Imre kispáli lakós, és dákópatyi Farkas János fia János Ságodon lakott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Németh József (független)[5]
  • 1994–1998: Németh József (független)[6]
  • 1998–2002: Németh József (független)[7]
  • 2002–2006: Németh József (független)[8]
  • 2006–2010: Németh József (független)[9]
  • 2010–2014: Dugovics Balázs István (független)[10]
  • 2014–2019: Dugovics Balázs István (független)[11]
  • 2019-től: Dugovics Balázs István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1% bolgárnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, evangélikus 9,6%, református 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (23% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves lakói[szerkesztés]

1818-tól itt élt Dukai Takách Judit költőnő.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)Vas megye 1549
  4. Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984) Helytörténet Katona Imre: A Mikesek Vas megyei kapcsolatai
  5. Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. Rábapaty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  12. Rábapaty Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]