Kálócfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálócfa
Kálócfa címere
Kálócfa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Szabó András[1]
Irányítószám 8988
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 158 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kálócfa (Magyarország)
Kálócfa
Kálócfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 18″, k. h. 16° 33′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 18″, k. h. 16° 33′ 39″
Kálócfa (Zala megye)
Kálócfa
Kálócfa
Pozíció Zala megye térképén
Kálócfa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálócfa témájú médiaállományokat.

Kálócfa község Zala megyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése[szerkesztés]

Pórszombattól északra fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét valószínűleg az itt lakó kálizokról, mohamedán besenyőkről kaphatta, míg más magyarázat szerint egy Káliz, Kálóz nevű birtokosé volt.

Története[szerkesztés]

A település neve egy a 12. század végén itt élt Kálóz nevű ember Kutasi János nevű unokájával kapcsolatban fordul elő először 1364-ben, kinek fia szintén a Kálóz nevet viselte, kinek Kálóz nevű dédunokája, mivel örököse nem volt, 1397-ben birtokait leányainak Radicsi Mihálynére, Lóránt fia Ferenc feleségére, Irsai Istvánnéra, valamint Katára és Margitra hagyta.

1531-ben és 1542-ben külön szerepel Kálózfalva és Ilvágy egymás mellett egy adólajstromban. Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházát egy 1433-ban kelt oklevél is említette, az akkori nagy kőtemplom azonban a török időkben elpusztult.

A falu 1563. szeptember 24-én tűnt fel újra az írásos forrásokban, mikor I. Ferdinánd királyi adomány címén a Kálózfalvai, más néven Ilvágyi Taba család tagjainak adományozta. 1690-ben a település Esteházyak birtoka lett. Egy 1746. december 29-én kiadott oklevél szerint Kálócfa Esterházy Pál hercegé lett.

A 18. század elején már élt a településen a kálóczfai Szente család. 1734-ben, az itt élő kálóczfai Szente Mihály templomot építtetett a faluban, melyet Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel, majd a régi templom helyett 1937-ben épült fel a falu új temploma, melyet Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel és melyet Simon Pál földbirtokos hagyatékából építettek. A 18. század végén élt a településen kálóczfai Szente József (1773-1811), táblabíró, kálócfai birtokos, aki feleségül vette tubolyszeghi Tuboly Julia kisasszonyt, tubolyszeghi Tuboly László (17561828), főszolgabíró, táblabíró, költő, szabadkőműves, és boldogfai Farkas Erzsébet lányát.[3]

A település 1818-tól a Zalalövői járáshoz, az 1925-ös Közigazgatási útmutató alapján a Zalabaksai Körjegyzőséghez, illetve az Alsólendvai járáshoz tartozott, a Vármegye székhelye Zalaegerszeg volt. 1949-től már önálló tanács működött, majd átszervezés után a Zalabaksai Községi Közös Tanács látta el a közigazgatási feladatokat, Lenti járási székhellyel.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kálócfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. familysearch.org Szente József halála - Kálóczfa (in: Csesztreg)
  4. Kálócfa képei. (Hozzáférés: 2014. december 23.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]