Pacsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pacsa
Pacsai templom.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Pacsai
Jogállás város
Polgármester Henczi Zoltán László[1]
Irányítószám 8761
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 1676 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 80,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,70 km²
Földrajzi kistáj Zalaapáti-hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pacsa  (Magyarország)
Pacsa
Pacsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 21″, k. h. 17° 00′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 21″, k. h. 17° 00′ 35″
Pacsa  (Zala megye)
Pacsa
Pacsa
Pozíció Zala megye térképén

Pacsa város Zala megyében, a Pacsai kistérség központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pacsa a Principális-csatorna völgyének keleti peremén terül el, a Zalai-dombság lejtőin. A település kelet-nyugati irányban keresztezi a 75-ös másodrendű főút, amelyre Nagykanizsa felől egy fontosabb, illetve több kisebb, a szomszédos településekkel összekötő mellékút kapcsolódik. Autóbuszok kötik össze Nagykanizsával, Zalaegerszeggel és Keszthellyel. Továbbá a környező településekről érkező járatok is ide tartanak.
Pacsa vasútállomása (Zalaszentmihály–Pacsa) a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon található, a településtől kb. 5 km-re, Zalaegerszeg és Nagykanizsa felől személyvonatokat, Pécs és Szombathely irányából gyorsvonatokat fogad.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg honfoglaláskori település, mert "1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán [Panyit Bánffy de Alsólindva] előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is." [4][5] Temploma a 13. századtól működött, és a 14. században további két kápolna épült mellé. Ez jól mutatja Pacsa tekintélyes méreteit, ám mivel a környéken Zalaszabar volt a központi település, mezőváros nem fejlődhetett belőle. 1556-ban a birtokok nagy részére a Chany család tette rá a kezét, azonban 1593-ban a település nagy része a Belowitsokhoz jutott. A 17. században rengetegszer cserélt gazdát, mindazonáltal komoly fejlődést mutatott, többszöri jobbágytelepítéssel lakossága nagyban nőtt. Ekkor honosodott meg a szőlőművelés is Pacsán. Az 1570-es években azonban Pacsa is török kézre került, és ez az 1590-es évekig visszavetette a település fejlődését. Pacsa újratelepedése viszonylag gyors volt, bár a magas adók kis mértékben hátráltatták.

Az 1740-es években szerveződött csak meg az egyház az evangélikusok és katolikusok által lakott településen. Ekkora alakult ki Pacsa vezető szerepe a térségben. Az 1760-as években a jobbágyok többször is előnyös szerződéseket kötöttek a földesurakkal, folyamatosan kedvezőbb feltételeket biztosítva maguk számára. Így a század során folyamatosan gyarapodott a település. 1773-ban azonban egy újabb szerződés született az Esterházy uraság és a jobbágyok között, amely minden, korábban eltörölt terhet előírt a jobbágyok számára. Így az 1870-es évekig mérsékelt volt Pacsa fejlődése. Nagy irányú gyarapodása a Kiegyezés utáni közigazgatási rendszer kiépültének volt köszönhető, illetve a vasút kiépültének. Ekkor Pacsa járásszékhely lett, lakossága nagyban gyarapodott. A századfordulón megindult az iparosodása is. Az 1920-as évekre már gőzmalom, tégla-, sajt-, vajgyár és fűrésztelep működött Pacsán, de az Esterházy és Festetics majorságok is nagyban hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Mindazonáltal a lakosság zöme rossz körülmények között élt, így az elvándorlás is megindult az 1930-as évektől. A gazdasági világválság idején többször zavargások törtek ki Pacsán a földesurak és az iparosok ellen. Az 1945-ös földosztás átmenetileg orvosolta a helyi problémákat, azonban a termelőeszközök hiánya miatt folytatódott Pacsa hanyatlása. Bár központi jelentősége megmaradt, a megyén belüli jelentősége nagyban csökkent. Csak az 1990-es években történt infrastrukturális beruházások valamelyest fékezték az elvándorlást.
2009. július 1-jén városi rangot kapott.

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Focisuli[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községben már több éve működik az iskola sporttagozata.

Íjászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a '90-es évektől aktív íjászélet folyik a községben. 2001. május 19-20-án a 3D-s Íjász Európa Kupa Magyarországi fordulóját itt Pacsán, a Pacsai-tó környékén tartották. Ebben az évben avatták fel az Euroház2000 egyesület íjászpályáját, amelyen a ZAMÍSZ (Zala Megyei Íjász Szövetség) rendszeresen tart íjászversenyeket és bemutatókat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hegyi kápolna

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.; Tötösy de Zepetnek, Steven.
  5. A Zepetneki Tötösy család adattára
  • Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.
  • Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára [1]
  • Mészáros Ferenc: Pacsa története

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]