Pacsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pacsa
Pacsai templom.jpg
Pacsa címere
Pacsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás város
Polgármester Kelemen Tamás[1]
Irányítószám 8761
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség1630 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség70,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,71 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pacsa (Magyarország)
Pacsa
Pacsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 21″, k. h. 17° 00′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 21″, k. h. 17° 00′ 35″
Pacsa (Zala megye)
Pacsa
Pacsa
Pozíció Zala megye térképén
Pacsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsa témájú médiaállományokat.

Pacsa város Zala megye Zalaegerszegi járásában, a Pacsai kistérség központja, Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A városban polgárőrség működik.[4]

Fekvése[szerkesztés]

Pacsa a Principális-csatorna völgyének keleti peremén terül el, a Zalai-dombság lejtőin. A településen kelet-nyugati irányban végighalad a 75-ös főút, amelybe Nagykanizsa felől az aránylag nagyobb forgalmú 7527-es út, Esztergályhorváti-Dióskál felől pedig a kisebb jelentőségű 7526-os út torkollik be, illetve kapcsolódik hozzá néhány másik, kisebb forgalmú, a szomszédos településekkel kapcsolatot biztosító mellékút is.

Autóbuszjáratok kötik össze Nagykanizsával, Zalaegerszeggel és Keszthellyel; továbbá a környező településekről érkező járatok egy része is ide tart.

Áthalad a településen a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt: a Zalaszentmihály-Pacsa vasútállomás a településtől aránylag távol, mintegy 5 kilométerre található. Az állomás Zalaegerszeg és Nagykanizsa felől személyvonatokat, Pécs és Szombathely irányából gyorsvonatokat is fogad.

Története[szerkesztés]

Valószínűleg honfoglalás kori település, mert "1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán Panyit Bánffy de Alsólindva előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is."[5][6] Temploma a 13. századtól működött, és a 14. században további két kápolna épült mellé. Ez jól mutatja Pacsa tekintélyes méreteit, ám mivel a környéken Zalaszabar volt a központi település, mezőváros nem fejlődhetett belőle. 1556-ban a birtokok nagy részére a Chany család tette rá a kezét, azonban 1593-ban a település nagy része a Belowitsokhoz jutott. A 17. században rengetegszer cserélt gazdát, mindazonáltal komoly fejlődést mutatott, többszöri jobbágytelepítéssel lakossága nagyban nőtt. Ekkor honosodott meg a szőlőművelés is Pacsán. Az 1570-es években azonban Pacsa is török kézre került, és ez az 1590-es évekig visszavetette a település fejlődését. Pacsa újratelepedése viszonylag gyors volt, bár a magas adók kis mértékben hátráltatták.

Az 1740-es években szerveződött csak meg az egyház az evangélikusok és katolikusok által lakott településen. Ekkora alakult ki Pacsa vezető szerepe a térségben. Az 1760-as években a jobbágyok többször is előnyös szerződéseket kötöttek a földesurakkal, folyamatosan kedvezőbb feltételeket biztosítva maguk számára. Így a század során folyamatosan gyarapodott a település. 1773-ban azonban egy újabb szerződés született az Esterházy uraság és a jobbágyok között, amely minden, korábban eltörölt terhet előírt a jobbágyok számára. Így az 1870-es évekig mérsékelt volt Pacsa fejlődése. Nagy irányú gyarapodása a Kiegyezés utáni közigazgatási rendszer kiépültének volt köszönhető, illetve a vasút kiépültének. Ekkor Pacsa járásszékhely lett, lakossága nagyban gyarapodott. A századfordulón megindult az iparosodása is. A 20. század elején a település legjelentősebb birtokosai vitéz hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (18891933), zalai szolgabíró, megyebizottsági tag, akinek 302 kataszteri holdas földje; valamint annak az apósa, révfalusi Szentmihályi Dezső (18631935), a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" alelnöke, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt alelnöke, akinek 769 kataszteri holdas földje volt. Hertelendy József és Szentmihályi Margit egyik leánygyermeke gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Zsigmondné hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Margit asszony volt.

Az 1920-as évekre már gőzmalom, tégla-, sajt-, vajgyár és fűrésztelep működött Pacsán, de az Esterházy és Festetics majorságok is nagyban hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Mindazonáltal a lakosság zöme rossz körülmények között élt, így az elvándorlás is megindult az 1930-as évektől. A gazdasági világválság idején többször zavargások törtek ki Pacsán a földesurak és az iparosok ellen. Ennek egyik országszerte ismerté vált eseménye volt az 1932. február 18-i pacsai sortűz, amikor a rendfenntartók az állami adóvégrehajtó ellen tüntető tömegbe lőttek. Az 1945-ös földosztás átmenetileg orvosolta a helyi problémákat, azonban a termelőeszközök hiánya miatt folytatódott Pacsa hanyatlása. Bár központi jelentősége megmaradt, a megyén belüli jelentősége nagyban csökkent. Csak az 1990-es években történt infrastrukturális beruházások valamelyest fékezték az elvándorlást.
2009. július 1-jén városi rangot kapott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 9,37%, német 0,8%. 77,1% római katolikusnak, 0,8% reformátusnak, 7,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,2% nem nyilatkozott).[7]

Sportélet[szerkesztés]

Íjászat[szerkesztés]

Már a '90-es évektől aktív íjászélet folyik a községben. 2001. május 19-20-án a 3D-s Íjász Európa Kupa Magyarországi fordulóját itt Pacsán, a Pacsai-tó környékén tartották. Ebben az évben avatták fel az Euroház2000 egyesület íjászpályáját, amelyen a ZAMÍSZ (Zala Megyei Íjász Szövetség) rendszeresen tart íjászversenyeket és bemutatókat.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Hegyi kápolna
  • Petőfi szobor (Szent István tér)

Források[szerkesztés]

  1. Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.; Tötösy de Zepetnek, Steven.
  6. A Zepetneki Tötösy család adattára
  7. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  • Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.
  • Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára [1]
  • Mészáros Ferenc: Pacsa története

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]