Pacsa
| Pacsa | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | város | ||
| Irányítószám | 8761 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1535 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 70,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,71 km² | ||
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[2] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pacsa
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 43′ 21″, k. h. 17° 00′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 21″, k. h. 17° 00′ 35″ | |||
Pacsa
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Pacsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pacsa város Zala vármegye Zalaegerszegi járásában, a Pacsai kistérség központja, Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A városban polgárőrség működik.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Pacsa a Principális-csatorna völgyének keleti peremén terül el, a Zalai-dombság lejtőin. A településen kelet-nyugati irányban végighalad a 75-ös főút, amelybe Nagykanizsa felől az aránylag nagyobb forgalmú 7527-es út, Esztergályhorváti-Dióskál felől pedig a kisebb jelentőségű 7526-os út torkollik be, illetve kapcsolódik hozzá néhány másik, kisebb forgalmú, a szomszédos településekkel kapcsolatot biztosító mellékút is.
Autóbuszjáratok kötik össze Nagykanizsával, Zalaegerszeggel és Keszthellyel; továbbá a környező településekről érkező járatok egy része is ide tart.
Áthalad a településen a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt: a Zalaszentmihály-Pacsa vasútállomás a településtől aránylag távol, mintegy 5 kilométerre található. Az állomás Zalaegerszeg és Nagykanizsa felől személyvonatokat, Pécs és Szombathely irányából gyorsvonatokat is fogad.
Története[szerkesztés]
Valószínűleg honfoglalás kori település, mert "1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán Panyit Bánffy de Alsólindva előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is."[4][5] Temploma a 13. századtól működött, és a 14. században további két kápolna épült mellé. Ez jól mutatja Pacsa tekintélyes méreteit, ám mivel a környéken Zalaszabar volt a központi település, mezőváros nem fejlődhetett belőle. 1556-ban a birtokok nagy részére a Chany család tette rá a kezét, azonban 1593-ban a település nagy része a Belowitsokhoz jutott. A 17. században rengetegszer cserélt gazdát, mindazonáltal komoly fejlődést mutatott, többszöri jobbágytelepítéssel lakossága nagyban nőtt. Ekkor honosodott meg a szőlőművelés is Pacsán. Az 1570-es években azonban Pacsa is török kézre került, és ez az 1590-es évekig visszavetette a település fejlődését. Pacsa újratelepedése viszonylag gyors volt, bár a magas adók kis mértékben hátráltatták.
Az 1740-es években szerveződött csak meg az egyház az evangélikusok és katolikusok által lakott településen. Ekkora alakult ki Pacsa vezető szerepe a térségben. Az 1760-as években a jobbágyok többször is előnyös szerződéseket kötöttek a földesurakkal, folyamatosan kedvezőbb feltételeket biztosítva maguk számára. Így a század során folyamatosan gyarapodott a település. 1773-ban azonban egy újabb szerződés született az Esterházy uraság és a jobbágyok között, amely minden, korábban eltörölt terhet előírt a jobbágyok számára. Így az 1870-es évekig mérsékelt volt Pacsa fejlődése. Nagy irányú gyarapodása a Kiegyezés utáni közigazgatási rendszer kiépültének volt köszönhető, illetve a vasút kiépültének. Ekkor Pacsa járásszékhely lett, lakossága nagyban gyarapodott. A századfordulón megindult az iparosodása is. A 20. század elején a település legjelentősebb birtokosai vitéz hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (1889–1933), zalai szolgabíró, megyebizottsági tag, akinek 302 kataszteri holdas földje; valamint annak az apósa, révfalusi Szentmihályi Dezső (1863–1935), a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" alelnöke, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt alelnöke, akinek 769 kataszteri holdas földje volt. Hertelendy József és Szentmihályi Margit egyik leánygyermeke gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Zsigmondné hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Margit asszony volt.
Az 1920-as évekre már gőzmalom, tégla-, sajt-, vajgyár és fűrésztelep működött Pacsán, de az Esterházy és Festetics majorságok is nagyban hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Mindazonáltal a lakosság zöme rossz körülmények között élt, így az elvándorlás is megindult az 1930-as évektől. A gazdasági világválság idején többször zavargások törtek ki Pacsán a földesurak és az iparosok ellen. Ennek egyik országszerte ismertté vált eseménye volt az 1932. február 18-i pacsai sortűz, amikor a rendfenntartók az állami adóvégrehajtó ellen tüntető tömegbe lőttek. Az 1945-ös földosztás átmenetileg orvosolta a helyi problémákat, azonban a termelőeszközök hiánya miatt folytatódott Pacsa hanyatlása. Bár központi jelentősége megmaradt, a megyén belüli jelentősége nagyban csökkent. Csak az 1990-es években történt infrastrukturális beruházások fékezték valamelyest az elvándorlást.
2009. július 1-jén városi rangot kapott.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Csility Antal (független)[6]
- 1994–1998: Nagy Kálmán (IPT-HSP-BKP-FKGP-Fidesz)[7]
- 1998–2002: Nagy Kálmán (FKGP-Fidesz-PIKET-Haladás SE Pacsa)[8]
- 2002–2006: Henczi Zoltán László (független)[9]
- 2006–2010: Henczi Zoltán László (független)[10]
- 2010–2014: Henczi Zoltán László (független)[11]
- 2014–2019: Kelemen Tamás (független)[12]
- 2019–2023: Kelemen Tamás (független)[13]
A településen 2023. június 11-én időközi polgármester-választást – és képviselő-testületi választást – kell majd tartani, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 9,37%, német 0,8%. 77,1% római katolikusnak, 0,8% reformátusnak, 7,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,2% nem nyilatkozott).[14]
Sportélet[szerkesztés]
Egykor Pacsán működött Magyarország első labdarúgóutánpótlás-kollégiuma.[15]
Íjászat[szerkesztés]
Már az 1990-es évektől aktív íjászélet folyik a községben. 2001. május 19-20-án a 3D-s Íjász Európa Kupa magyarországi fordulóját itt Pacsán, a Pacsai-tó környékén tartották. Ebben az évben avatták fel az Euroház2000 egyesület íjászpályáját, amelyen a ZAMÍSZ (Zala Megyei Íjász Szövetség) rendszeresen tart íjászversenyeket és bemutatókat.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Hegyi kápolna
- Petőfi-szobor (Szent István tér)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.; Tötösy de Zepetnek, Steven.
- ↑ A Zepetneki Tötösy család adattára
- ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
- ↑ Pacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Így pusztult el az első futballakadémia. Nemzeti Sport, 2015. május 5.
Források[szerkesztés]
- Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53.
- Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára [1]
- Mészáros Ferenc: Pacsa története
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
.svg)
|
