Tündérlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tündérlak (Lapšina)
Az egykori vár
Az egykori vár
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Muraszentmárton
Jogállás falu
Alapítás éve 1448
Polgármester Franjo Makovec
Irányítószám 40313
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 182 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tündérlak (Horvátország)
Tündérlak
Tündérlak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 31′ 16″, k. h. 16° 19′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 16″, k. h. 16° 19′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tündérlak témájú médiaállományokat.

Tündérlak (horvátul Lapšina), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól 2 km-re nyugatra a Mura jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1448-ban "Lapschin" alakban említik először.[2] 1456-ig a Cilleiek birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. A csáktornyai uradalom részeként 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. A 16. század végén a Zrínyiek bizalmi embere Malikóczy Miklós bajcsai várkapitány várat is építtetett ide. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " LAPSINA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mártonnak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító." [3]

1910-ben 205, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Egykor Györgyiketündérlak-Nemesbükkösd néven Györgyike és Nemesbükkösd falvakkal alkotott közös közigazgatási egységet, később Muraszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 182 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Egykori várát Malikóczy Miklós bajcsai várkapitány gróf Zrínyi György belső tanácsosa építette a 16. század utolsó éveiben a lerombolt Gradiscsak vára helyett és itt élt 1603-ban bekövetkezett haláláig. További sorsa ismeretlen.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.