Tündérlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tündérlak (Lapšina)
Az egykori vár
Az egykori vár
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségMuraszentmárton
Jogállás falu
Alapítás éve1448
Polgármester Franjo Makovec
Irányítószám 40313
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 182 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tündérlak (Horvátország)
Tündérlak
Tündérlak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 31′ 16″, k. h. 16° 19′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 16″, k. h. 16° 19′ 40″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tündérlak témájú médiaállományokat.

Tündérlak (horvátul Lapšina), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól 2 km-re nyugatra a Mura jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1448-ban "Lapschin" alakban említik először.[2] 1456-ig a Cilleiek birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. A csáktornyai uradalom részeként 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. A 16. század végén a Zrínyiek bizalmi embere Malikóczy Miklós bajcsai várkapitány várat is építtetett ide. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " LAPSINA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mártonnak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]

1910-ben 205, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Egykor Györgyiketündérlak-Nemesbükkösd néven Györgyike és Nemesbükkösd falvakkal alkotott közös közigazgatási egységet, később Muraszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 182 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Egykori várát Malikóczy Miklós bajcsai várkapitány gróf Zrínyi György belső tanácsosa építette a 16. század utolsó éveiben a lerombolt Gradiscsak vára helyett és itt élt 1603-ban bekövetkezett haláláig. További sorsa ismeretlen.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.