Kispalina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kispalina (Mala Polana)
A kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna
A kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségNagypalina
Rang falu
Alapítás éve1236
Polgármester Damijan Jaklin
Irányítószám 9225
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 380 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164,8 m
Terület7,96 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kispalina (Szlovénia)
Kispalina
Kispalina
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 16° 21′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 16° 21′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalina témájú médiaállományokat.

Kispalina (szlovénül: Mala Polana) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag a szomszédos Nagypalinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 10 km-re nyugatra, a Csernec patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt halált három őskori kőeszköz. A falutól északra az erdőben még a második világháború előtti időben is lehetett látni római kori halomsírokat, melyek nagy része azóta már eltűnt. Ma csupán egy halom vehető még jól ki közülük.

Palina települést, melynek a mai Kispalina is része volt 1236-ban "Villa Palana" alakban említik először. 1379-ben "Pred. Palina", 1389-ben "Palena", 1524-ben "Polanalakos" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt.[2] A belatinci uradalom részeként a Bánffyak után a Csákyaké, majd a 19. században a désánfalvi Gyika család birtoka volt.

Vályi András szerint " PALINA. Szala Vármegyében, fekszik Turnitsának szomszédságában, mellynek filiája."[3]

Fényes Elek szerint " Palina, vindus falu, Zala vgyében, a bellatinczi uradalomban, 982 kath. lak.."[4]

1910-ben 707, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 380 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római kori halomsírok.
  • A Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1912-ben épült.
  • A 20. század elején épített Copek-malom.
  • A 20. század elején épített kulturális műemlékké nyilvánított parasztházak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalina témájú médiaállományokat.