Kispalina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kispalina (Mala Polana)
A kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna
A kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Nagypalina
Rang falu
Alapítás éve 1236
Polgármester Damijan Jaklin
Irányítószám 9225
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 380 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 164,8 m
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kispalina (Szlovénia)
Kispalina
Kispalina
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 16° 21′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 36″, k. h. 16° 21′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalina témájú médiaállományokat.

Kispalina (szlovénül Mala Polana) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag a szomszédos Nagypalinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 10 km-re nyugatra, a Csernec patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt halált három őskori kőeszköz. A falutól északra az erdőben még a második világháború előtti időben is lehetett látni római kori halomsírokat, melyek nagy része azóta már eltűnt. Ma csupán egy halom vehető még jól ki közülük.

Palina települést, melynek a mai Kispalina is része volt 1236-ban "Villa Palana" alakban említik először. 1379-ben "Pred. Palina", 1389-ben "Palena", 1524-ben "Polanalakos" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az alsólendvai Bánffy család birtoka volt.[2] A belatinci uradalom részeként a Bánffyak után a Csákyaké, majd a 19. században a désánfalvi Gyika család birtoka volt.

Vályi András szerint " PALINA. Szala Vármegyében, fekszik Turnitsának szomszédságában, mellynek filiája." [3]

Fényes Elek szerint " Palina, vindus falu, Zala vgyében, a bellatinczi uradalomban, 982 kath. lak.." [4]

1910-ben 707, túlnyomórészt szlovén lakosa volt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 380 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római kori halomsírok.
  • A Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1912-ben épült.
  • A 20. század elején épített Copek-malom.
  • A 20. század elején épített kulturális műemlékké nyilvánított parasztházak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalina témájú médiaállományokat.