Csöde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csöde
Csöde címere
Csöde címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Reszneki Gyuláné[1]
Irányítószám 8991
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség82 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség7,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csöde (Magyarország)
Csöde
Csöde
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 31′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 31′ 52″
Csöde (Zala megye)
Csöde
Csöde
Pozíció Zala megye térképén
Csöde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csöde témájú médiaállományokat.

Csöde Község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zala megye északnyugati csücskében, a Zala mellett fekvő két részből (Alsó- és Felsőcsöde) álló törpefalu; legközelebbi szomszédja, Felsőjánosfa már Vas megyében fekszik. Önkormányzata Zalalövőn működik.

Közlekedés[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

A település alapvetően egy olyan mellékút (a 74 147-es számú út) mentén fekszik, amely a Zalaegerszeg nyugati agglomerációjától Zalalövőn át Őriszentpéterig húzódó 7411-es útból ágazik ki Felsőjánosfa nyugati szélén, déli irányban. Az említett út Alsócsödén, majd Felsőcsödén végighaladva egészen Kerkafalváig húzódik, de a Felsőcsöde utáni szakasza már csak önkormányzati útnak minősül.

Alsócsöde a 7411-es úthoz való közelsége miatt autóbusszal könnyen elérhető, Felsőcsödére azonban csak pár járat jár.

Vasút[szerkesztés]

Alsócsöde település közvetlen közelében húzódik a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal, amelynek egyik megállója (Felsőjánosfa megállóhely) a községhatár közelében található. Így naponta több járat köti össze Zalalövővel és Zalaegerszeggel, de Körmend is közvetlenül elérhető a településről.

Története[szerkesztés]

A település első említése 1342-ből Chede alakban való.[3] Egészen a 19. századig „szeres” település volt, jobbágyok lakták. A 20. században nagy arányú elvándorlás jellemezte, aminek következtében lakossága mára megöregedett. Egyik településrésze (Pusztaszentpéter) mára már kihalt. A mai község területén, Alsócsödétől nyugatra volt Szentmárton falu. Az 1600-as évek elején elpusztult templomának és az itteni pálos kolostornak nyomai ma is láthatóak, azokat ismertető tábla jelöli.[4] Az 1852-es Schematismus szerint Csöde felekezeti megoszlása a következő volt: 93 református, 62 katolikus. A község területéhez tartozott két mára teljesen elnéptelenedett település is. Pácodon akkor 18 katolikust és 12 reformátust számláltak, a Szentmártoni majorban 11 katolikus lakott.[5]

A 2000-es években a ZalalövőŐrihodos vasútvonal megépítése után azonban egyre több turista keresi fel a települést, amelynek gazdasága fellendülőben van.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93%. A lakosok 52,6%-a római katolikusnak, 25% reformátusnak, 5,2% evangélikusnak, 5,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,8% nem nyilatkozott).[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Polgármestert választottak Dobriban, Zalaszántón és Csödén (magyar nyelven). Zalai Hírlap, 2010. december 12. [2010. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  4. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
  5. Schematismus ..., Sabariae, 1852., 28. p.
  6. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]