Rókusújfalu
| Rókusújfalu (Novo Selo Rok) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Csáktornya |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Šalamon |
| Irányítószám | 40000 |
| Körzethívószám | +385 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1320 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 59″, k. h. 16° 27′ 00″46.433000°N 16.450000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 59″, k. h. 16° 27′ 00″46.433000°N 16.450000°E | |
 | |
Rókusújfalu (horvátul: Novo Selo Rok) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornya központjától 5 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai település az egykori Jánosfaluból (Janko Selo) és a Festetics grófok Törökudvarból igazgatott három majorjából Szentrókusból (Sv. Rok), Kisrókusból (Mali Rok) és Újrókusból (Novi Rok) alakult ki. A három major a Szentrókus területén álló Szent Rókus-kápolnáról kapta a nevét.
A kápolna története az 1681-es nagy pestisjárvánnyal kezdődött, amikor a környező falvak lakossága Szent Rókus közbenjárásáért imádkozott. A járvány elmúltával hálájuk jeléül 1686-ban a közeli domb tetejére a szent tiszteletére szentelt kápolnát építettek. Ide minden év augusztus 16-án Szent Rókus ünnepén elzarándokolt a Muraköz népe. A kápolna időközben kicsi lett a hívek egyre növekvő számához, ezért Ivan Dolar drávaszentmihályi plébános a bővítését határozta el. 1750 és 1760 között a kápolnát jelentősen bővítették. Ekkor építették a mai templomhajót. A harangtorony 1768-ban készült el. 1779-ben megépült a sekrestye és a hitoktatás céljára szolgáló terem.
A falu az 1857-es népszámláláskor 168 lakossal még Jánosfalu néven szerepelt. 1910-ben 498, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1921 és 1941 között Novo Selo, 1953 és 1971 között Novo Selo-Rok volt a hivatalos neve. 2001-ben 1476 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 168 | 330 | 413 | 429 | 444 | 498 | 588 | 809 | 978 | 965 | 1.011 | 1.113 | 1.271 | 1.443 | 1.476 | 1.441 | 1.320 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus temploma[4] 1686-ban kápolnának épült. 1750 és 1760 között bővítették, tornyát 1779-ben építették. Főoltárát Szent Rókus, mellékoltárait Szent Flórián és Szent Sebestyén tiszteletére szentelték. A barokk templomot 1968-ban és 1986-ban megújították.
Források
[szerkesztés]- Csáktornya város hivatalos oldala
- A Szent Rókus templom története
- A Horvát Statisztikai Hivatal honlapja Archiválva 2011. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Damása község honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 11.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5922.