Muraszilvágy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muraszilvágy (Sivica)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Bottornya
Jogállás falu
Alapítás éve 1367
Polgármester Josip Lepen
Irányítószám 40317
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 197 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Muraszilvágy (Horvátország)
Muraszilvágy
Muraszilvágy
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 26′ 50″, k. h. 16° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 50″, k. h. 16° 30′ 00″

Muraszilvágy (horvátul Sivica, vendül Süvica) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Bottornyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 10 km-re északkeletre, községközpontjától Bottornyától 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1367-ből származik "Poss. Zalamoch" alakban.[2] 1456-ig a csáktornyai uradalommal együtt Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után a csáktornyai uradalommal együtt rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly 1719-ben az uradalommal együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalmat gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " SZIVICZA. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura Gr. Festetics Uraság, lakosai többfélék, fekszik Podturhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű." [3]

A településnek 1910-ben 591, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig, majd 1941 és 1945 között újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 197 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. június 8.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.