Hosztót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hosztót
Hosztót címere
Hosztót címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásSümegi
Jogállás község
Polgármester Major Lajos (független)[1]
Irányítószám 8475
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség56 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség7,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hosztót (Magyarország)
Hosztót
Hosztót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 13″, k. h. 17° 14′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 13″, k. h. 17° 14′ 28″
Hosztót (Veszprém megye)
Hosztót
Hosztót
Pozíció Veszprém megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosztót témájú médiaállományokat.

Hosztót község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hosztót Sümegtől északra, Vas megye határa közelében fekszik, Veszprémtől 60 kilométerre. A 84-es főút a településtől 4 kilométerre halad el, vasútvonala nincs. Központján egy öt számjegyű mellékút, a Rigács-Veszprémgalsa közti 73 171-es út halad keresztül, közigazgatási területének északi peremét egy szakaszon érinti a Csabrendek-Nemeskeresztúr közti 7325-ös út is.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar hosszú melléknév és a tót népnév összetétele. Önmagukat szlovéneknek nevező szlávoktól lakott hosszú falu.

Története[szerkesztés]

Első lakói délszláv tótok voltak, akik Szlovéniából települtek ide a 11. századi katonai jellegű telepítések idején. Először 1268-ban említik, ekkor még várföld volt, és mint ilyet 1271-ben vásárlással szerezték meg a Szalók nemzetség tagjai. A 14. században viszonylag gazdag falunak számított, 1333-ban papja a környék legnagyobb pápai tizedét fizette be. 1467-től a Szalókok a birtokról elnevezett Hosszútóti ágának tulajdona volt. Akkoriban a család a Dunántúl gazdagabb középbirtokos nemessége közé tartozott, a 15. és 16. században tevékenyen részt vettek Zala és Veszprém vármegyék nemesi életében. A család a 17. század végén halt ki.

A török időkben fokozatosan elnéptelenedett. 1561-ben Hosszútóti Imre még védőpalánkkal vétette körül a templomot, de ennek ellenére 1613-ban már csak 3 portát, 2 szabadost és 3 elhagyott házat írtak össze a faluban. Az állandó török fosztogatások miatt a maradék lakosság az 1660-as években a marcalszegi földvárhoz költözött át. Hosszútóti István 1662-ben eladta a birtokot a Páhyaknak.

A 18. század elején lassú visszatelepülés történt, 1720-ban még csak két jobbágyot jegyeztek fel, az 1730-as években pedig németeket telepítettek Hosztótba. Akkori tulajdonosa, Kelcz Ádám 1737-ben 9 német és egy magyar betelepülővel kötött szerződést, számukra felújították a romos templomot is.[3] 1743-ban Gyulai Gál Gábor és felesége, Kazi Julianna birtokába került, ez időtől kezdve 1852-ig a Gyulai Gál család birtokolta. Az 1890-es években a község nagybirtokosa Cecz József volt.

A falu új temploma 1742-ben épült. Az újratelepítés után visszaállt a majorsági gazdálkodás. 1773. évi adatok szerint német falu, 1799-ben elegyes német, majd később már magyar falu. A község 1785-ben 216 főből és mindössze 29 házból állt. 1828-ban már 242 lakosa volt. Egyre jobban népesedett a község, 1910-ben 351, 1920-ban 391, 1934-ben 373 lakosa volt. A falut 1962-ben kapcsolták be az autóbusz-forgalomba. 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, közigazgatásilag a csabrendeki körjegyzőséghez tartozik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Reményi Miklós (független)[4]
  • 1994–1998: Reményi Miklós (független)[5]
  • 1998–2002: Reményi Miklós (független)[6]
  • 2002–2006: Major Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Major Lajos (független)[8]
  • 2010–2014: Major Lajos (független)[9]
  • 2014–2019: Major Lajos (független)[10]
  • 2019-től: Major Lajos (független)[1]

Gazdasága[szerkesztés]

A szántóföldeken gabonát és kapásnövényeket termesztettek. Állattenyésztésnél a szarvasmarha és a juhtenyésztés dominált. A 20. században a szarvasmarhatartásról a sertéstenyésztésre tértek át. Terményeiket, állataikat a jánosházi piacon értékesítették. 1945 előtt a lakosság nagy része a környező uradalmakban dolgozott. 1949-ben a népesség 90%-a mezőgazdaságból élt. A lakosság foglalkozási átrétegeződése a tsz-szervezés időszakában indult meg. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult, taglétszáma 1965-ben 96 fő, összterülete 750 kh. 1974-ben egyesült a csabrendeki TSZ-el.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,4%, református 4,7%, evangélikus 3,1%, felekezeten kívüli 3,1% (4,7% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Nagyboldogasszony-templom a 14. századból, amit a 18-19. században átépítettek, bővítettek barokk és eklektikus stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Miklósi-Sikes Csaba: A Veszprém megyei Hosztót római katolikus temploma Várak, kastélyok, templomok I. 1., 2005
  4. Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Hosztót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. Hosztót Helységnévtár

További információk[szerkesztés]