Ugrás a tartalomhoz

Sáska (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sáska
Árpád-kori római katolikus templom
Árpád-kori római katolikus templom
Sáska címere
Sáska címere
Sáska zászlaja
Sáska zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Bence (független)[1]
Irányítószám8308
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség246 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,48 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[3]
Földrajzi középtájBakony-vidék[3]
Földrajzi kistájBalaton-felvidék és kismedencéi[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 09″, k. h. 17° 28′ 43″46.935911°N 17.478561°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 09″, k. h. 17° 28′ 43″46.935911°N 17.478561°E
Sáska (Veszprém vármegye)
Sáska
Sáska
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Sáska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáska témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sáska község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

Sáska a Déli-Bakony nyugati részén, az Agár-tető lábánál helyezkedik el, Tapolcától 8 kilométerre. Zsáktelepülés, közúton csak Zalahaláp irányából érhető el, a 7317-es útból ott kiágazó 73 117-es úton, amely a település déli részén ér véget. (Az autóbusz-közlekedés kiszolgálása miatt országos közútnak minősül még, 73 118-as számmal, a falu északi részébe vezető útszakasz is.)

A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik; a települést körülvevő erdők-mezők pihentető sétákra, kirándulásra adnak lehetőséget.

Története

[szerkesztés]

A települést először 1385-ben említik, mint a Gyulaffy-család birtokát. A falu templomát IV. Béla szentelte fel 1250-ben.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hoffman Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Kovács Nándor (független)[5]
  • 1998–2002: Holczbauer Jenő (független)[6]
  • 2002–2006: Kovács Nándor (független)[7]
  • 2006–2010: Kovács Nándor (független)[8]
  • 2010–2014: Kovács Nándor János (független)[9]
  • 2014–2019: Kovács Nándor János (független)[10]
  • 2019–2024: Horváth Bence (független)[11]
  • 2024– : Horváth Bence (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
289
290
280
280
273
255
246
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,6%, református 2,8%, felekezeten kívüli 6,9% (9,7% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község nyugati szélén találjuk a román kori katolikus templomot, mely a tatárjárás során lerombolt kápolna helyén áll. A templomot 1250-ben Sarlós Boldogasszony napján, Szent Imre tiszteletére szentelték fel.Az I-II világháborúban hősi halált halt lakosokról a templomnál elhelyezett tábla emlékezik meg.

A Zalahaláp felé vezető út mellett található a provinciális stílusú Nepomuki Szent János szobor, melyet 1892-ben állítottak.

A környező erdő régen a királyok kedvelt vadászterülete volt. Sétákra, kirándulásokra kitűnően alkalmas.

Itt áll a „Kőember”, amit a legenda szerint egy szerzetes faragott, hogy utat mutasson a vándoroknak.

Az idelátogatóknak érdemes megnézni a védett műemlék Tájházat, melyben helytörténeti kiállítást rendeztek be.

A település két kiemelt rendezvénye a szüreti felvonulással egybekötött Falunap, valamint a Szent Imre napi búcsú.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  11. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  12. Sáska Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]