Sáska (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sáska
Dabosi templomrom 1.jpg
Sáska címere
Sáska címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Kovács Nándor János(független)[1]
Irányítószám 8308
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 280 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 7,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,48 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bakony-vidék[3]
Földrajzi kistáj Balaton-felvidék és kismedencéi[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sáska (Magyarország)
Sáska
Sáska
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 03″, k. h. 17° 28′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 03″, k. h. 17° 28′ 49″
Sáska (Veszprém megye)
Sáska
Sáska
Pozíció Veszprém megye térképén
Sáska weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáska témájú médiaállományokat.

Sáska község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sáska a Dunántúl északi részén az Agártető-hegy lejtőjénél helyezkedik el, Tapolcától 8 km-re. A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik.A települést körülvevő erdő, mező pihentető sétákra, kirándulásra ad lehetőséget.

Története[szerkesztés]

A települést először 1385-ben említik, mint a Gyulaffy-család birtokát. A falu templomát IV. Béla szentelte fel 1250-ben.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,6%, református 2,8%, felekezeten kívüli 6,9% (9,7% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A község nyugati szélén találjuk a román kori katolikus templomot, mely a tatárjárás során lerombolt kápolna helyén áll. A templomot 1250-ben Sarlós Boldogasszony napján, Szent Imre tiszteletére szentelték fel.Az I-II világháborúban hősi halált halt lakosokról a templomnál elhelyezett tábla emlékezik meg.

A Zalahaláp felé vezető út mellett található a késő barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor, melyet 1892-ben állítottak.

A környező erdő régen a királyok kedvelt vadászterülete volt. Sétákra, kirándulásokra kitűnően alkalmas.

Itt áll a „Kőember”, amit a legenda szerint egy szerzetes faragott, hogy utat mutasson a vándoroknak.

Az idelátogatóknak érdemes megnézni a védett műemlék Tájházat, melyben helytörténeti kiállítást rendeztek be.

A település két kiemelt rendezvénye a szüreti felvonulással egybekötött Falunap, valamint a Szent Imre napi búcsú.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Sáska Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]