Csopak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Balatonkövesd szócikkből átirányítva)
Csopak
A csopaki strand bejárata
A csopaki strand bejárata
Csopak címere
Csopak címere		 Csopak zászlaja
Csopak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállásközség
PolgármesterAmbrus Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8229
Körzethívószám87
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2142 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség72,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″
Csopak (Veszprém vármegye)
Csopak
Csopak
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Csopak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csopak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csopak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1945-ös megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, a Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál, Balatonfüred (pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között.

Vasúton a tó északi partján végigvezető Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon közelíthető meg, ahol megállóhellyel rendelkezik.

Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. Áthalad a településen a balatoni „Római út” is, ami ezen a szakaszon a 7221-es számozást viseli.

Története[szerkesztés]

Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. Ebből a korból származik a falun áthúzódó római út is. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. [Nem tévesztendő össze az Aszófő melletti Kövesd településsel, amely a török hódoltság idején elpusztult.]

A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, a legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számontartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár. Sajnos már savanyúvíz nem, de frissítő víz az arra látogatóknak mindig rendelkezésre áll.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szabó János (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Balogh Emil (FKgP-Vállalkozók Egyesülete-Fidesz)[4]
  • 1998–2002: Dr. Balogh Emil (FKgP-CSVÉE-MDF-MDNP)[5]
  • 2002–2003: Dr. Balogh Emil (független)[6]
  • 2003–2006: Ambrus Tibor (független)[7]
  • 2006–2010: Ambrus Tibor (független)[8]
  • 2010–2014: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Ambrus Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2003. június 29-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] mert az előző polgármester személye tekintetében összeférhetetlenségi körülmény merült fel, ami miatt megszűnt a tisztsége.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1741
1774
1759
2002
2086
2142
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 5,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,3%, református 15,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 12% (25,8% nem nyilatkozott).[12]

Sportélete és kulturális élete[szerkesztés]

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
  • Horgászat

A község strandjának keleti szélén fémszerkezetes, új építésű, széles stég található, melyet kizárólag horgászatra lehet használni, csónakkikötés egy közeli stégnél lehetséges. A horgászstég a Csopak-Paloznaki Horgászegyesület felügyelete alá tartozik, horgászjegyet a Kossuth utcai horgászboltban - a vasútállomástól felfelé 100 méter - lehet vásárolni.

  • Futás

A községben rendezi meg évente a Csopaki Futást a Viking Sport Egyesület. A futás mindig a Csopaki Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódik, ezért bőven akad program a verseny előtt-után. A Csopaki Futáson 5 és 10 kilométeres távok közül lehet választani. Mindegyik hangulatos csopaki utcákon és biztonságos kerékpárutakon kanyarog. A pályacsúcsot a 10 kilométeres versenyen Soós Dániel, a Budapesti Honvéd válogatott atlétája tartotta 2008-ig 30.03-cel, amikor is az előző években már győztes VEDAC-os Búcsú Dénes 29:41-re emelte e tétet. A versenyen részt vett már Kovács Ida maratonifutó-olimpikon, a VEDAC atlétája is. A verseny közben a legkisebbeket gyerekverseny várja a versenyközpont melletti réten. Az ország több futóklubja szervez edzőtáborokat Csopakon, az edzésekhez ideális változatos terepviszonyok és a kiszolgáló létesítmények magas színvonala miatt.

  • Labdarúgás

A Csopak FC felújított focipályán játssza a hazai mérkőzéseit a magyar bajnokságban. A pálya sokszor volt helyszíne nemzetközi tornáknak is.[forrás?]

  • Csopaki Művésztelep

A Csopaki Művésztelep kulturális misszió egy Művészdinasztia vezetésével. A 10 nap nyári alkotómunkát[13] egy kiállítás koronázza meg minden évben a Csopak Galériában.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
  • Itt volt villája Hankóczy Jenőnek (1879-1939), a lisztminőség-kutatás nemzetközileg elismert szakemberének, akinek sírja is a településen található.[14]

Csopak az irodalomban[szerkesztés]

  • Csopak ihlette Pécsvárady László költő Csodás Csopak - Egykor volt Csopak című verseskötetét és a benne szereplő versek többségét (megjelent Csopakon, 2006-ban).
  • Csopak ihlette Király Imre költő Ugarszántás című verseskötetét és verseinek egy részét (megjelent Csopakon, 2001-ben);
  • Csopak az egyik helyszíne Boksay György Párbaj a Balaton jegén című könyvének (megjelent Tihanyban, 2001-ben).

Képek[szerkesztés]

  • A vasútállomáson kiállított 375-ös gőzmozdony
    A vasútállomáson kiállított 375-ös gőzmozdony
  • Díszkút a strand bejáratával szemben
    Díszkút a strand bejáratával szemben
  • Csopak légifotója
    Csopak légifotója
  • Csopak légifotója
    Csopak légifotója
  • Csopaki Művésztelep alkotóközpontja
    Csopaki Művésztelep alkotóközpontja
  • A csopaki római katolikus templom
    A csopaki római katolikus templom
  • Hagyományos stílusú, szépen felújított parasztház a központ közelében
    Hagyományos stílusú, szépen felújított parasztház a központ közelében
  • A balatonkövesdi Szent Miklós templom romja az utca felől
    A balatonkövesdi Szent Miklós templom romja az utca felől
  • A Szent Miklós templom romjai
    A Szent Miklós templom romjai
  • Útszéli kereszt a Paloznakra vezető út mentén
    Útszéli kereszt a Paloznakra vezető út mentén
  • A Szent József-forrás
    A Szent József-forrás
  • A csopaki Nádas-kút, az erre járóknak kikészített kis ivókancsókkal
    A csopaki Nádas-kút, az erre járóknak kikészített kis ivókancsókkal

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. ↑ Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ a b Csopak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. június 29. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. ↑ Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Csopak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  12. ↑ Csopak Helységnévtár
  13. ↑ Művésztábor. [2012. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
  14. ↑ [1]

További információ[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csopak&oldid=26278557”