Ugod
| Ugod | |||
 | |||
| A római katolikus templom a középkori vár falmaradványával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vörös Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8564 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1265 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 62,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ugod
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 17° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 17° 35′ 58″ | |||
Ugod
Pozíció Veszprém megye térképén
| |||
| Ugod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ugod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ugod község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban. 6279 hektáros kiterjedésével a megye harmadik legnagyobb közigazgatási területű községe.[3]
Fekvése[szerkesztés]
A település az Északi-Bakony nyugati lejtőin fekszik, gyakorlatilag a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Ugod jó kiindulás pontként szolgálhat a Magas-Bakony turista útvonalainak bejárásához, amelyek a falu határaitól nem messze húzódnak.
Az ország nyugati felének nagyobb városai, illetve turisztikai célpontjai közül Budapesttől mintegy 150, Veszprémtől és Győrtől egyaránt 60-60, Pápától 15, a Balatontól pedig nagyjából 70 kilométerre fekszik.
Megközelítése[szerkesztés]
A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8303-as út, ezen érhető el Pápa felől, illetve a 832-es főút csóti szakasza irányából is. Franciavágás nevű külterületi településrésze a 8301-es út mentén helyezkedik el.
A hazai vasútvonalak közül – megszüntetéséig – a MÁV 13-as számú Tatabánya–Pápa-vasútvonala érintette, melynek két állomása is volt itt, de 2007. március 4-étől a vonalon nem közlekednek személyvonatok. Ugod vasútállomás a község északi szélén létesült, a 8303-as út vasúti keresztezésének keleti oldalán, közvetlen közúti elérését a 83 307-es számú mellékút biztosította. Franciavágás vasútállomás a névadó településrészt szolgálta ki, közúti elérését a 8301-es útból kiágazó 83 306-os számú mellékút tette lehetővé.
A Budapest-Pápa között közlekedő autóbuszjáratok útvonala a településen is keresztülhalad, így Budapestről átszállás nélkül is megközelíthető Ugod.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve puszta személynévből keletkezhetett, magyar névadással. A Csák nemzetségből származó Ugodról, a 13. századi bakonyi ispánról kapta a nevét a település. A Csák nemzetségben gyakori Ugrin, Ugron (szláv eredetű szó, jelentése: 'magyar ember') kicsinyítő képzős alakja lehet az Ugod név.
Története[szerkesztés]
A település környéke ősidők óta lakott. Területén a Kr. e. 15. században telepedett le egy ismeretlen eredetű, talán illír népcsoport, melyet temetkezési szokásaik alapján halomsíros kultúrának neveztek el. Legjelentősebb temetkezési helyük Ugod-Katonavágáson található, 184 halomsírral.[4] A falu első írásos említése 1287-ből való. Középkori története szorosan kapcsolódik az itt állt váréhoz. A várat a Csák nemzetségbeli Ugod építtette. A községet és a várat a későbbiekben számos főúri család birtokolta, többek között a Garaiak, a Szapolyaiak, a Nádasdyak. A 16. században az Esterházy család birtokába került, és egészen 1946-ig a pápai uradalomhoz tartozott.
A 19. században Ugodon gyógyfürdő működött, melyet – az országban először – fúrt kút látott el vízzel.
A falu lakói elsősorban mész- és faszénégetéssel foglalkoztak, valamint több üveghuta is volt a településen.
Az 1902-ben átadott Pápa-Tatabánya közti vasút a községet is érintette. A vonalon 2007 márciusáig folyt személyszállítás.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
1910-ben 2105 lakosából 2058 magyar, 42 német volt. Ebből 2017 római katolikus, 25 evangélikus, 45 izraelita volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Fodor Béla (Fidesz ugodi csoportja)[5]
- 1994–1998: Fodor Béla (független)[6]
- 1998–2002: Fodor Béla (független)[7]
- 2002–2006: Vörös Tibor (független)[8]
- 2006–2010: Vörös Tibor (független)[9]
- 2010–2014: Vörös Tibor Miklós (független)[10]
- 2014–2019: Vörös Tibor Miklós (független)[11]
- 2019-től: Vörös Tibor (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 9,1% németnek, 2,6% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,1%, református 5,9%, evangélikus 3,4%, felekezeten kívüli 4,4% (14% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom: az egykori vár helyén, a vár köveiből épült, Eszterházy Károly egri püspök építtette Fellner Jakabbal 1756-1759 között, barokk stílusban.
A templom homlokzati tornya csak félig lép ki a templom testéből, a hozzá csatlakozó oromfal szélein rokokó vázák vannak, a torony főpárkánya alatt Eszterházy Károly címere látható. Szentélye egyenes záródású. Az épület belső kiképzése hasonlít a pápai Nagytemploméra csak sokkal egyszerűbb és kisebb. Főoltára a pápai plébániatemplom oltárának másolata. Oltárképét Hubert Maurer festette. A kép később Tatára került, Frank Kristóf másolta le, és az ugodi oltárt ma is ez a másolat díszíti. A vörösmárvány keresztelőkutat Krisztus megkeresztelésének szoborcsoportja díszíti.
- Római katolikus plébániaház: 1795-ben épült barokk stílusban.
- Pietà-szobor: a plébániaház kerítésfalában, 18. századi, barokk.
- A volt erdőhivatal épülete.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Kovács Dénes színművész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja.
- Itt született Prém Móric válogatott labdarúgó.
Testvértelepülések[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Dr. Gimes Endre: Északdunántúl (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 075 1
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ [1]
- ↑ Máglyák füstje a rengeteg felett (magyar nyelven) (html). Száz magyar falu könyvesháza Kht.. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
- ↑ Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Ugod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Ugod Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Ugod község weboldala
- Ugod vára története
- Ugod az utazom.com honlapján
- Ugod története
- Koppány Tibor–Baksay György: Devecser, Ugod, Essegvár, Döbrönte; Közdok, Balatonfüred–Bp., 1961 (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa)
- Bakony Műhely, Ugod, Hubertlak 1986; szerk. Szász Dénes; Ugodi Körzeti Művelődési Központ, Ugod, 1986 (Bakony Műhely kiadványai)
- Veress D. Csaba: Ugod; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- A Közös Fenntartású Ugodi ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskolája jubileumi emlékkönyve, 1909–2009; összeáll. Csuka Gabriella; Közös Fenntartású Ugodi ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola, Ugod, 2010
