Nagytemplom (Pápa)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagytemplom
A pápa: rk. nagytemplom főhomlokzata
A pápa: rk. nagytemplom főhomlokzata
A nagytemplom főhomlokzata
A nagytemplom főhomlokzata
Vallás kereszténység
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Veszprémi főegyházmegye
Egyházközség pápai I.
Névadója István vértanú
Védőszent Szent István vértanú
Püspök(ök) dr. Udvardy György érsek
Pap(ok) Dr. Mail József apátplébános, főesperes-kanonok
Főesperes Dr. Mail József
Segédlelkész Meleg Sándor Máté káplán
Diakónus nincs
Építési adatok
Építése 1774-1794
Stílus barokk építészet
Tervezője Fellner Jakab
Építtetője Esterházy Károly
Felszentelés 1795. május 3.
Felszentelő Pierer József
Alapadatok
Hosszúság42 m
Szélesség22 m
Torony 2
Magassága58 m
Kápolnák nincs
Elérhetőség
Település Pápa
Hely 8500 Pápa, Fő tér
Elhelyezkedése
Nagytemplom (Pápa)
Nagytemplom
Nagytemplom
Pozíció Pápa térképén
é. sz. 47° 19′ 53″, k. h. 17° 27′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 53″, k. h. 17° 27′ 56″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A pápai nagytemplom (Szent István vértanú-templom) a 18. század vége óta Pápa város egyik meghatározó jelképe, építészeti emléke. A jelenlegi templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdték el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész által készített tervek alapján, az ő halála utána a megkezdett munkát Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József tinnini püspök.

Története[szerkesztés]

Már a 13. századtól vannak írásos forrásaink arról, hogy mivel Pápa biztosan főesperességi székhely volt, kellett valamiféle templommal rendelkeznie. Az első templom, amely valószínűleg egyben plébániatemplom is volt, a román stílus jegyében születhetett, valószínűleg a mai templom körülbelüli helyén, I. Szent István király templomépítő törvénye alapján. A templom növekedhetett, bővülhetett, kiegészülhetett hajókkal, és így létrejöhetett a mostani templom közvetlen elődje, egy gótikus templom, amelyről szintén vajmi keveset tudunk. A régészeti kutatások azt mutatják, hogy a mai templom alatt helyezkednek el romjai, amelyeket a közeljövőben akár fel is tárhatnak majd.

A reformációtól kezdve egészen 1732-ig a templom protestáns volt. A templomot több csapás mellett egy 1751-ben keletkezett tűzvész tette tönkre. Több javítás és festést követően a jelenlegi templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdték el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész által készített tervek alapján, az ő halála utána a megkezdett munkát Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József tinini püspök.


Belülről, bővebben[szerkesztés]

Maulbertsch-freskó

A templomot nagy méretei miatt szokták csarnoktemplomnak is nevezni, amely már nem teljesen a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még erősen magán viseli. Az építkezéskor a templom már a klasszicizmus felé hajló barokkban, (az úgynevezett copf stílusban, más néven klasszicizáló késő barokkban) valósult meg. A templom méreteit tekintve órási, a Dunántúl legnagyobb hatású épülettömbje: hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. Sok írás szerint a két torony magassága eléri a 72 métert, ám egy új mérés eredményeként megtudták, hogy 57,17 méter a tényleges magasság (a kereszteket nem számítva), tehát mintegy 15 méterrel alacsonyabb, mint ami az útikönyvekben szerepel.[1]

A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal és a fölötte lévő három szoborkompozícióval a könnyed szerkezetű oszlopokra támaszkodva oldották meg. A tornyok gyönyörű, rézborítású összetett sisakokban végződnek.

A templomba a főkapu vezet be (jelenleg a jobb oldali torony alatti mellékkapun jutunk be), ahonnan a falakat borító, Süttőről és Bakonyszűcsről származó márványburkolat vöröses és sárgás színe fogja meg és vezeti tovább a látogatót a főoltár felé. A hatalmas vasajtón belépő látogató látásmódjához készültek el a mennyezetfreskók is. A freskókat Franz Anton Maulbertsch alkotta 1781-1783 között. A három kupolafreskó, a szegélyképek és a főoltárkép együttesen mondják el Szent István első vértanú életét. A három kupolában Szent István és társai diakónussá szentelése (első), prédikálása (második), a szent elfogatása (harmadik) látható. A vértanú sorsa jeruzsálemi megkövezésével a főoltárképen teljesedik be, amely Hubert Maurer alkotása.

A templom képeinek témája meglehetősen hasonlítanak a római Sancto Stefano Rotondo templom képeire. (Inkább elméleti síkon, mint sem tervezési hasonlóságban, ez azért lehet, mert Esterházy Károly hosszabb időt töltött Rómában és megtetszhetett neki ez a stílus).

A főoltár hatalmas tömegét többek között Szent István és Szent László carrarai márvány szobrait Prokop Fülöp készítette. Ugyanő faragta a régi gyóntatószékeket, a keresztelőkutat és a szószéket.

A templomnak négy mellékoltára van, amelyek Zirckler János alkotásai. Ezek Nepomuki Szent János, Szent Anna, Szent József és Borromei Szent Károly tiszteletére lettek szentelve.

Szintén Maulbertsch festette a sekrestye, a Szűz Mária-kápolna és a két oratórium (kórus) freskóit is. Jelenleg a Szűz Mária-kápolnában és a felette levő oratórium-térben kiállítás található, ahol az oltárban megtekinthető Szent Martiális vértanú teljes alakos ereklyéje. Az emeleti térben az Esterházyak kosztümös kiállítása látható.

Különösen szép és értékes alkotások a templom bronz keresztelőmedencéje és a libanoni cédrusból faragott szószék.

A falakon lévő terrakottából készült stációkat Cziráki Lajos készítette.

A nagytemplom alatt található egy kripta, amelyben nyugszik az Esterházy család több tagja és néhány pápai nemes, polgár.

Nagytemplom: archív képek

Papjai[szerkesztés]

Plébánosok[szerkesztés]

  • (…)
  • 1949–1958 Rosta Ferenc[2]
  • Dr. Móring József
  • - napjainkig Dr. Mail József

Miserend[szerkesztés]

Hétköznap (H-Szo)[szerkesztés]

19:00

Vasárnap[szerkesztés]

9:00, 11:00, 19:00

A Szentmiséket bemutatja és szentbeszédet mond: Dr. Mail József apátplébános-főesperes.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Milyen magas valójában a nagytemplom és a református templom?. www.infopapa.hu. [2019. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 30.)
  2. Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  

Források[szerkesztés]

  • Cs. Dobrovits Dorottya: Pápa Római katolikus Nagytemplom - TKM Kiskönyvtára 182. sz. - Pannon Nyomda Rt. 1984. - ISBN 963-555-260-2
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (Fellnerről: p.226.) - Bp. Műszaki K. 1961. - ETO 72(439)091
  • Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei - Bp. 1922.
  • Gerő L. - Sedlmayr J.: Pápa - Bp. 1959.
  • Voit Pál: Tervek, mesterek és a mű - Művészettört. Ért. 1960.4.205-279.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]