Batyk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batyk
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaszentgróti
Jogállás község
Polgármester Adorján Péter Géza[1]
Irányítószám 8797
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 373 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 45,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Batyk (Magyarország)
Batyk
Batyk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 23″, k. h. 17° 02′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 23″, k. h. 17° 02′ 09″
Batyk (Zala megye)
Batyk
Batyk
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Batyk témájú médiaállományokat.

Batyk Zala megye egyik községe a Zalaszentgróti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Batyk a legészakibb Zala menti település.
A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Egy időben vasúti csomópont volt, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozott a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal[3] a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott,[4] valamint egy Sárvár felé húzódó szárnyvonallal.[5] A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz érkezik a községbe leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől. A falu határában lévő Ősgyep természetvédelmi terület.

Története[szerkesztés]

Batyk első említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.

A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották a települést (legsúlyosabb 1683-ban), ám Batyk mindvégig lakott maradt.

Az elkövetkező időkben Batyk jó adottságú településként fejlődött tovább a határában két malommal.

A 60-as évek végén az Ukk-Zalaegerszeg vasútvonalat átépítették. Ezután a korábban Zalabér melletti vasútállomás Zalabér és Batyk közé került, Zalabér-Batyk néven közös állomás lett. Innen ágazott el egy szárnyvonal Sárvár felé, és a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal kiinduló állomása is ide került Türjéről. A Sárvárra menő vonal 1975-ben, a Balatonszentgyörgyre menő 1974-ben szűnt meg (ez utóbbiból a Zalaszentgrótig terjedő 7 km-es szakasz megmaradt - de 2007. március 4-étől már csak teherforgalom van rajta).

Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett település, nagyban elöregedett.

Kultúra[szerkesztés]

A település a 21. században a kultúra útján hívja fel magára a figyelmet. 2007-ben került első ízben megrendezésre az [ElvADkA][1] fesztivál, ami találkozó helye egyben Magyarország Elektronikus zenét játszó előadóinak, illetve közönségének. A községtől mindössze két kilométerre található Pinkóci tó adja helyszínét a régió e meghatározó zenei rendezvényének. A 2007-es fesztivál hagyomány teremtőnek bizonyult és az indulás három napja után 2008-ban már öt nap, folyamatos zene várja Batykra a vendégeket. A több mint 100 óra non stop zene és a rendezvényen fellépő, vagy negyven dj és együttes, ami napjainkban ráirányítja a figyelmet Zala megye egyik gyöngyszemére, Batykra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal
  4. Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal
  5. Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]