Batyk
| Batyk | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Litvai Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8797 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 383 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Batyk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Batyk témájú médiaállományokat. | |||
Batyk község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A legészakibb Zala menti település. A Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as út mellett fekszik, a két várostól közel azonos távolságra, 20-22 kilométerre. Batykról indul északra a 7359-es mellékút Zalavég, Mikosszéplak és a 8-as főút felé.
Egy időben vasúti csomópont volt: vasútállomásán (Zalabér-Batyk vasútállomás), melynek közúti elérését a 73 358-as számú mellékút biztosítja, találkozott a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal (Boba–Bajánsenye-vasútvonal) a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott (Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal), valamint egy Sárvár felé húzódó szárnyvonallal (Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal).
A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz is útba ejti a községet, leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől.
A falu határában lévő ősgyep természetvédelmi terület.
Története
[szerkesztés]Batyk első fennmaradt említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.
A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották (legnagyobb mértékben 1683-ban), és Batyk mindvégig lakott falu maradt.
Az török hódoltság után jó adottságú településként fejlődött tovább határában két malommal.
Az 1960-as évek végén az Ukk-Zalaegerszeg vasútvonalat átépítették. Ezután a korábban Zalabér melletti vasútállomás Zalabér és Batyk közé került, és Zalabér-Batyk néven közös állomás lett. Innen ágazott el egy szárnyvonal Sárvár felé, és a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal kiinduló állomása is ide került Türjéről. A Sárvárra menő vonal 1975-ben, a Balatonszentgyörgyre menő 1974-ben szűnt meg (ez utóbbiból a Zalaszentgrótig terjedő 7 km-es szakasz megmaradt ugyan, de 2007. március 4-étől már csak teherforgalom van rajta).
Érdekesség, hogy Batykot északról érintette volna az 1909-ben tervezett Szombathely-Rum-Türje-Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal is, amely azonban sohasem épült meg.
Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett, elöregedett település.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Adorján Péter (KDNP)[3]
- 1994–1998: Adorján Péter (független)[4]
- 1998–2002: Adorján Péter (független)[5]
- 2002–2006: Marton András (független)[6]
- 2006–2010: Adorján Péter Géza (független)[7]
- 2010–2014: Adorján Péter Géza (független)[8]
- 2014–2019: Adorján Péter Géza (független)[9]
- 2019–2024: Litvai Gábor (független)[10]
- 2024– : Litvai Gábor (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 391 | 390 | 373 | 346 | 360 | 359 | 355 | 383 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,1%, cigány 7,46%, német 2,33%. A lakosok 88,5-a% római katolikusnak, 3,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,29% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 3,6% németnek, 0,6% görögnek, 0,3% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,1% volt római katolikus, 0,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).[12]
Kultúra
[szerkesztés]A település 2007 óta zenei fesztiváljával hívja fel magára a figyelmet. 2007-ben került első ízben megrendezésre az ElvADkA[13], amely Magyarország elektronikus zenét játszó előadóinak és közönségüknek találkozóhelye. 2007-ben még három-, 2008-ban már ötnapos volt a rendezvény, amelyen több mint 100 óra nonstop zene és mintegy negyven dj és együttes várja az elektronikus zene kedvelőit a községtől mindössze két kilométerre lévő Pinkóci-tónál.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Batyk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Batyk Helységnévtár
- ↑ Archivált másolat. [2016. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
Források
[szerkesztés]- Ruzsa Károly: Batyk története, vmek.oszk.hu
További információk
[szerkesztés]- Batyk, zalatermalvolgye.hu
