Lendvaszentjózsef

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lendvaszentjózsef (Gomilica)
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Bántornya
Rang falu
Alapítás éve 1381
Polgármester Jožef Kocet
Irányítószám 9224
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 662 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 169 m
Terület 6,3 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lendvaszentjózsef (Szlovénia)
Lendvaszentjózsef
Lendvaszentjózsef
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 35′ 59″, k. h. 16° 18′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 59″, k. h. 16° 18′ 47″

Lendvaszentjózsef (korábban Gumilháza, szlovénül Gomilica, vendül Gomolice) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Bántornyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 18 km-re délkeletre, központjától Bántornyától 3 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában 1981-ben talált korabeli leletek. Területén római kori halomsírok és út maradványai is találhatók.

Első írásos említése 1381-ből származik "Gwmulicha" néven. 1411-ben "Gomolicha", 1428-ban "Gomolycha", 1524-ben "Gomylycza" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nemti (Lenti) várának uradalmához tartozott.[2]

Először az Bánffy család alsólindvai (Lendva) ága birtokolta, aztán a Csáky család birtokába jutott.

Vályi András szerint "GUMILITZA. vagy Gumiháza, Guralitza. Elegyes tót falu Szala Vármegyében, földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turnitsához nem meszsze, ’s ennek filiája, határbéli főldgyei bőv termékenységűek, más javai is vannak, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Gumilicza, vindus-tót falu, Zala vmegyében: 503 kath. lak. F. u. Gyika. Ut. p. A. Lendva."[4]

1910-ben 784, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 662 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Újkőkori település leletei.
  • Római kori halomsírok.
  • Római út maradványai.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.