Felsőrajk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőrajk
Felsőrajk címere
Felsőrajk címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Czémán László[1]
Irányítószám 8767
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 739 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,54 km²
Földrajzi kistáj Zalaapáti-hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőrajk (Magyarország)
Felsőrajk
Felsőrajk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″
Felsőrajk (Zala megye)
Felsőrajk
Felsőrajk
Pozíció Zala megye térképén
Felsőrajk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrajk témájú médiaállományokat.
Felsőrajk légifotója

Felsőrajk község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőrajk Zala megyei kistelepülés a Principális-csatorna völgyében, a Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely háromszög közepén, mindegyik várostól kb. 25-30 kilométerre található. A község az egykori Kanizsa vizének nevezett mocsaras, ingoványos területre épült, amely a Principális csatorna megépítésével vált teljesen lakhatóvá. A Felsőrajk keleti részén lévő dombvonulat – az Öreghegy – kiválóan alkalmas növénytermesztésre, valamint szőlőtermelésre. A természet érintetlensége (a környező hegyek, dombok, lankák természeti csodái) sok, még ki nem használt lehetőséget nyújt az itt élőknek, többek között a természetjárás, túrázás, kirándulás örömeinek is hódolhatnak. A szomszédos településen, Felsőrajktól 3 km-re Pötrétén tőzegkitermelés folyik, ezek a területek a későbbiek során vízzel telnek fel, és jó lehetőséget kínálnak a horgászat szerelmeseinek.
Vonattal elérhető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Felsőrajk és környéke már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. Az itt végzett ásatások során egy avar kori temető is feltárásra került.

A település neve 1019-ben a zalavári apátság alapító okiratában tűnt fel először, ahol neve Rayk alakban olvasható, majd ugyancsak a zalavári apátság oklevele tünteti fel nevét 1483-ban, amelyben neve már a mait tükröző Felsew Rayk formában bukkant fel.

A Rajk elnevezés egy szláv személynévből vált magyar névvé, majd minden képző nélkül helységnévvé. A falu Rajk nevét viselő család a 12. századtól a 19. századig élt itt és volt a település birtokosa.

A faluban épült fel az ország első Szent Erzsébet-temploma közvetlenül a tatárjárás után, azonban a fából készült épület később elpusztult.

A 16. században végvár is épült itt, romjai máig megtalálhatók a településen, a vár helyét ma is Várhelynek nevezik.

A csatorna megépítéséig a község több elkülönített mocsárszigetből állt, a mocsáron át való nehéz megközelítése miatt a település nagy katonai jelentőséggel bírt.

A falu népessége hagyományosan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]