Ugrás a tartalomhoz

Felsőrajk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőrajk
Felsőrajk légifotója
Felsőrajk légifotója
Felsőrajk címere
Felsőrajk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterZsuppánné Horváth Mária (független)[1]
Irányítószám8767
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség765 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,54 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″46.680970°N 16.986320°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 51″, k. h. 16° 59′ 11″46.680970°N 16.986320°E
Felsőrajk (Zala vármegye)
Felsőrajk
Felsőrajk
Pozíció Zala vármegye térképén
Felsőrajk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrajk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Felsőrajk község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

[szerkesztés]

A Principális-csatorna völgyében fekszik, a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Keszthely háromszög közepén, mindegyik várostól körülbelül 25-30 kilométerre, a 7527-es út mentén; utóbbiból itt ágazik ki a Hahótra vezető 7532-es út, ez a 74-es főúttal is összekapcsolja a települést.

A község az egykori Kanizsa vizének nevezett mocsaras, ingoványos területre épült, amely a Principális-csatorna megépítésével vált teljesen lakhatóvá. A Felsőrajk keleti részén lévő dombvonulat – az Öreghegy – kiválóan alkalmas növénytermesztésre, valamint szőlőtermelésre. A természet érintetlensége (a környező hegyek, dombok, lankák természeti csodái) sok, még ki nem használt lehetőséget nyújt az itt élőknek, többek között a természetjárás, túrázás, kirándulás örömeinek is hódolhatnak.

A szomszédos településen, a Felsőrajktól 3 kilométerre nyugatra fekvő Pötrétén tőzegkitermelés folyik, az ilyen műveletekkel érintett területek a későbbiek során vízzel telnek fel, és jó lehetőséget kínálnak a horgászat szerelmeseinek.

A település közigazgatási területén áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt.

Története

[szerkesztés]

Felsőrajk és környéke már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. Az itt végzett ásatások során egy avar kori temető is feltárásra került.

A település neve 1019-ben a zalavári apátság alapító okiratában tűnt fel először, ahol neve Rayk alakban olvasható, majd ugyancsak a zalavári apátság oklevele tünteti fel nevét 1483-ban, amelyben neve már a mait tükröző Felsew Rayk formában bukkant fel.

A Rajk elnevezés egy szláv személynévből vált magyar névvé, majd minden képző nélkül helységnévvé. A falu Rajk nevét viselő család a 12. századtól a 19. századig élt itt és volt a település birtokosa.

A faluban épült fel az ország első Szent Erzsébet-temploma közvetlenül a tatárjárás után, azonban a fából készült épület később elpusztult.

A 16. században végvár is épült itt, romjai máig megtalálhatók a településen, a vár helyét ma is Várhelynek nevezik.

A csatorna megépítéséig a község több elkülönített mocsárszigetből állt, a mocsáron át való nehéz megközelítése miatt a település nagy katonai jelentőséggel bírt.

A falu népessége hagyományosan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Sabján Tibor (független)[4]
  • 1994–1998: Vigh László (független)[5]
  • 1998–2002: Vigh László (független)[6]
  • 2002–2006: Vigh László Győző (független)[7]
  • 2006–2010: Vigh László Győző (független)[8]
  • 2010–2014: Czémán László (független)[9]
  • 2014–2019: Czémán László (független)[10]
  • 2019–2024: Zsuppánné Horváth Mária (független)[11]
  • 2024– : Zsuppánné Horváth Mária (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
762
761
739
756
733
763
765
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%, cigány 1,4%, német 3,56%. A lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 1,7% reformátusnak, 0,4% evangélikusnak, 1,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,7% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  7. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  8. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  9. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  11. Felsőrajk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]