Ugrás a tartalomhoz

Gősfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gősfa
Gősfa címere
Gősfa címere
Gősfa zászlaja
Gősfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterMáté Tamás (független)[1]
Irányítószám8913
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség305 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″46.960480°N 16.860020°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″46.960480°N 16.860020°E
Gősfa (Zala vármegye)
Gősfa
Gősfa
Pozíció Zala vármegye térképén
Gősfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gősfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gősfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Zalaegerszegtől északra, Vasvártól délre fekvő település; Egervár északkeleti szomszédja. Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74-es főút, de a község területét nem érinti. Központján a 7427-es út halad végig, Csöngedmajor nevű külterületi településrészére az ugyanezen útból Vasboldogasszony központjában kelet felé kiágazó 73 238-as út vezet.

Története

[szerkesztés]

Gősfa első írásos említése 1389-ből származik.[4] A középkorban az Egervári uradalomhoz tartozott. 1532-ben a Kőszeg fele vonuló török hadak pusztítottak a településen, majd 1550-ben a pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása tizedelte meg a falut. A szinte elnéptelenedett falut 1664, a Vasvári béke megkötése után telepítették újra. 1706-ban közelében zajlott a Győrvári csata, mely a Rákóczi-szabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó Gyula (független)[5]
  • 1994–1998: Mátyás Zoltán (független)[6]
  • 1998–2002: Farkas Tiborné (független)[7]
  • 2002–2006: Farkas Tiborné (független)[8]
  • 2006–2010: Farkas Tiborné (független)[9]
  • 2010–2014: Farkas Tiborné (független)[10]
  • 2014–2019: Farkas Tiborné (független)[11]
  • 2019–2024: Farkas Tiborné (független)[12]
  • 2024– : Máté Tamás (független)[1]

Oktatás, kultúra, egészségügy

[szerkesztés]

A faluban nincs óvoda és iskola, az oktatást a szomszédos településekkel közösen működtetett intézményekben oldják meg. A faluház egy körülbelül 1500 kötetes könyvtárral rendelkezik.[13] Orvosi rendelő a faluházban működik, az egervári orvos hetente két órát tölt itt.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
321
316
307
308
297
310
305
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 86%-a római katolikusnak, 1,95% reformátusnak, 3,58% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,5% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton templom (1902)[4]
  • Helytörténeti Gyűjtemény (az egykori iskola 1872-ben épült épületében)[16]
  • Vitárgya (szőlőhegy): Zala vármegye legjobb borai kerülnek ki innen a gősfai borászok keze alól
  • Vitárgyai szőlőhegyi szobor: Máriát és a karján ülő kis Jézust ábrázolja, a hegy lábánál található. A szobrot egy háborúban megmenekült család emeltette 1916-ban, megmenekülésük jeléül.[16]
  • Gősfán két kőkereszt is áll (1913-ból és 1920-ból származnak), valamint egy 2001-ben felavatott, fából készült Szent Márton-szobor található a millenniumi parkban.[16]
  • A falutól északkeletre fekvő szőlőhegyen (a Felsőhegyen) állnak a község egyetlen műemléki védelem alatt álló épületének, egy régi pincének a romjai.[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. a b Gősfa temploma a Via Sancti Martini honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  5. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  13. Oktatás, kultúra a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  14. Egészségügy és szociális ellátás a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  15. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  16. a b c Turizmus a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  17. A pince a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. április 28.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]