Gősfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gősfa
Gősfa címere
Gősfa címere
Gősfa zászlaja
Gősfa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Farkas Tiborné (független)[1]
Irányítószám 8913
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség307 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség28,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gősfa (Magyarország)
Gősfa
Gősfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 38″, k. h. 16° 51′ 36″
Gősfa (Zala megye)
Gősfa
Gősfa
Pozíció Zala megye térképén
Gősfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gősfa témájú médiaállományokat.

Gősfa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zalaegerszegtől északra, Vasvártól délre fekvő település; Egervár északkeleti szomszédja. Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74-es főút, de a község területét nem érinti. Központján a 7427-es út halad végig, Csöngetpuszta nevű külterületi településrészére az ugyanezen útból Vasboldogasszony központjában kelet felé kiágazó 73 238-as út vezet.

Története[szerkesztés]

Gősfa első írásos említése 1389-ből származik.[4] A középkorban az Egervári uradalomhoz tartozott. 1532-ben a Kőszeg fele vonuló török hadak pusztítottak a településen, majd 1550-ben a pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása tizedelte meg a falut. A szinte elnéptelenedett falut 1664, a Vasvári béke megkötése után telepítették újra. 1706-ban közelében zajlott a Győrvári csata, mely a Rákóczi-szabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Mátyás Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Farkas Tiborné (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

Oktatás, kultúra, egészségügy[szerkesztés]

A faluban nincs óvoda és iskola, az oktatást a szomszédos településekkel közösen működtetett intézményekben oldják meg. A faluház egy körülbelül 1500 kötetes könyvtárral rendelkezik.[6] Orvosi rendelő a faluházban működik, az egervári orvos hetente két órát tölt itt.[7]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 86%-a római katolikusnak, 1,95% reformátusnak, 3,58% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,5% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton templom (1902)[4]
  • Helytörténeti Gyűjtemény (az egykori iskola 1872-ben épült épületében)[9]
  • Vitárgya (szőlőhegy): Zala megye legjobb borai kerülnek ki innen a gősfai borászok keze alól
  • Vitárgyai szőlőhegyi szobor: Máriát és a karján ülő kis Jézust ábrázolja, a hegy lábánál található. A szobrot egy háborúban megmenekült család emeltette 1916-ban, megmenekülésük jeléül.[9]
  • Gősfán két kőkereszt is áll (1913-ból és 1920-ból származnak), valamint egy 2001-ben felavatott, fából készült Szent Márton-szobor található a millenniumi parkban.[9]
  • A falutól északkeletre fekvő szőlőhegyen (a Felsőhegyen) állnak a község egyetlen műemléki védelem alatt álló épületének, egy régi pincének a romjai.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. a b Gősfa temploma a Via Sancti Martini honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  5. Gősfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Oktatás, kultúra a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  7. Egészségügy és szociális ellátás a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  8. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  9. a b c Turizmus a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  10. A pince a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. április 28.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]