Zalaszentgrót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaszentgrót
A Batthyány-kastély és parkja
A Batthyány-kastély és parkja
Zalaszentgrót címere
Zalaszentgrót címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaszentgróti
Jogállás város
Polgármester Baracskai József (SZENTGRÓT MOST)[1]
Irányítószám 8790
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 6552 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 86,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 74,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaszentgrót (Magyarország)
Zalaszentgrót
Zalaszentgrót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 50″, k. h. 17° 04′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 50″, k. h. 17° 04′ 44″
Zalaszentgrót (Zala megye)
Zalaszentgrót
Zalaszentgrót
Pozíció Zala megye térképén
Zalaszentgrót weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszentgrót témájú médiaállományokat.
Zalaszentgrót, belvárosi utcarészlet

Zalaszentgrót Zala megye északkeleti részén, a Zalaszentgróti járásban, a Zala folyó völgyében elhelyezkedő város, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A városban polgárőrség működik.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a település neve Szent Geroldra, a falu templomának védőszentjére, valamint a Zala folyóra utal. Első írásos említése 1247-ből való – de csak egy 1483-ból származó másolatból ismert – ZentGyrolth alakban.[4]

Más források, így Zalaszentgrót honlapja is a Szentgrót (Gyrolt, Gerold stb.) nevet Szent Gellért nevével azonosítják, és ennek alapján azt feltételezik, hogy a falu neve közvetlenül a Gellért szentté avatását követő évekből, tehát a 11. század végéről származik.[5][6]

Története[szerkesztés]

A településhez tartozó Csáfordon jelentős rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt.

A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana település.

A honfoglalást követően a környék a Türje nemzetséghez tartozott.

Az 1299-ben már felépült vár és környéke rendkívül sokszor váltott gazdát az elkövetkező évszázadokban. Mai részét képezheti Csornokháza középkori település is.[7]

Az 1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely később a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is rombolták.

A 18. században kezdett fellendülni a település gazdasága: iparosok, kézművesek települtek ide. Akkori birtokosa, gróf Batthyány Ferenc rendelete alapján több utca, új híd épült, megindult a környező mocsarak lecsapolása. 1830-ban mezővárosi rangra emelkedett, 1854-ben saját jegyzőséget kapott. 1867-ben posta, 1883-ban távírda épült, illetve megindult a helyi kórház építése is. 1887-ben vált járási székhellyé, ahova 1892-ben érkezett meg az első vonat Türje felől, majd 1895-ben már Balatonszentgyörgy községgel is vasúti összeköttetésben állt. 1896-ban óvoda létesült, illetve bevezették a telefont a településre.

A sok áldozatot követelő első világháborút követően épült ki a nagyközség élelmiszeripara: gyümölcsfeldolgozó, tejüzem létesült itt. A második világháború ismét súlyos terhet jelentett, 262 fő polgári áldozat volt, köztük sok zsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak.

A második világháború idején lengyelek százai kerültek a községbe, ahol szeretetet, második családot, barátokat találtak. Ugyanis 1939-1945 között itt nagy lengyel menekülttábor működött. Egykori lakói közül többen a községben találtak feleséget, vagy éppen férjet. Emiatt a község gyakori vendége volt id. Antall József menekültügyi kormánybiztos, a későbbi miniszterelnök édesapja, dr. Beresztóczy Miklós prelátus, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás titkára, valamint a budapesti Lengyel Intézet vezetői – prof. dr. Zbigniew Załęski és Zdzisław Antoniewicz, valamint Angelo Rotta érsek, pápai nuncius. A menekülttábor parancsnoka régi vágású katonatiszt, Hajdú István százados volt. Mindketten meggyőződéses kisgazdák és nagy lengyelbarátok voltak.

A II. világháborút követő időszakban komoly fellendülés indult útjára. A helyi élelmiszeripar nagymértékben fejlődött. 1950-ben Kisszentgrótot, majd 1963-ban Aranyodot és Tüskeszentpétert a településhez csatolták. 1978 végén, amikor az addig Veszprém megyéhez tartozó Keszthelyt és a Keszthelyi járást Zala megyéhez csatolták, a Zalaszentgróti járást a Keszthelyibe olvasztották. Végül 1984-ben Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány beolvasztása mellett várossá, egyben városkörnyéki központtá alakult a település, de vonzáskörzete valamivel kisebb lett a korábbi járásnál. A helyiek szívesen emlegetik Zalaszentgrótot a "századik magyar városként", aminek annyi alapja van, hogy 1984. január 1-jén tizenkét település egyidejű várossá nyilvánításával a magyar városok száma 97-ről 109-re nőtt, tehát e tucatnyi település mindegyike a "századiknak" tekintheti magát.

A rendszerváltást követően a gazdasága jelentősen átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éticsiga-feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. Újjáépült a belváros, renoválták a városi emlékeket, majd 2001-ben termálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült. 2002 óta működik a településen a Coca-Cola Magyarország Kft. által épített, és tulajdonában álló NaturAqua ásványvízpalackozó üzem.

A 2010-es önkormányzati választás napján az 1984 óta Zalaszentgróthoz tartozó Tekenye ismét önálló községgé alakult.[8][9]

Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Csányi–Zrínyi Általános Iskola (a Zrínyi Általános Iskola régi szárnya). Háttérben az evangélikus templom.

Ahogy országszerte, úgy Zalaszentgróton is egyre kevesebb a gyermek, egyre kevesebb a diák. A város önkormányzatának döntése értelmében ezért a 2004/2005-ös tanévben a Csányi László és a Zrínyi Miklós Általános Iskolát összevonták. A város és környezete általános iskolásai így jelenleg a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolában tanulhatnak.

Gimnáziumi és szakiskolai képzés az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Béri Balogh Ádám Tagintézményében folyt a 2011/2012-es tanév végéig . A korábban különálló iskola pár éve lett a keszthelyi központú intézmény része lett, de önkormányzati határozat alapján a 2012/2013-as tanévtől be integrálták a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolába.[10]

A Batthyány-kastélyban 1950 óta gyógypedagógiai intézmény működik, 1995 tavaszától Koncz Dezső Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Zalaszentgrót néven.[11]

A zalaszentgróti Erkel Ferenc Zeneiskola az 1966/67-es tanévtől működött önálló zeneiskolaként 2012-ig, amíg szintén be nem integrálták a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolába. Zala megyében – Nagykanizsa és Zalaegerszeg után – ez volt a harmadik zeneiskola.[12] Ezen kívül művészeti képzés még a Városi Művelődési Központ Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskolában folyik.[13]

Tánc[szerkesztés]

Zalaszentgróton régóta élénk táncélet zajlik. Legismertebb az 1982-ben alakult Szentgrót Táncegyüttes,[14] de egyre nagyobb elismertséget szerzett az Avisura Táncegyüttes is feloszlásáig. Az utánpótlást a Kisbojtár és a Százszorszép gyermek néptánccsoportok nevelik ki, de Bad Girls és Broadway néven modern tánccsoportok is működnek.[15][16] A Kisbojtár néptánccsoporttal táncol a Cinege néptánccsoport is. A Kisbojtár tagjai 13-17 évesek a Cinege néptánccsoport tagjai 12-14 évesek. Közös táncaik: Palatkai táncok és Kalocsai (lassú, friss) táncok.

Képzőművészet[szerkesztés]

A csáfordi szőlőhegyben található Villa Negra épülete nyaranta festők és szobrászok alkotótáborának ad otthont.[17]

A művelődési házban rendszeresek a kiállítások, amelyekhez gyakran kulturális és sportnapok, illetve közel negyven éve Tárlat Kupa néven neves sakkverseny is kötődik.[18]

Egészségügy[szerkesztés]

A város és kistérségének ellátását a zalaszentgróti Egészségügyi Központ végzi. Az intézmény huszonegy szakrendeléssel és heti kétszáz szakórával várja a környék lakosait.[19]

A városban ezen kívül háziorvosi rendelők, két fogászati magánrendelés és egy gyógyszertár működik.[20]

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Rövid szárnyvonal köti össze a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalban fekvő ZalabérBatyk vasútállomással, azonban a vonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás. A vasútvonal Balatonszentgyörgy felé tartó vonalszakaszát 1974-ben zárták be.

Közút[szerkesztés]

Zalaszentgrót az ország közúti hálózatában is perifériális szerepet játszik. Kisebb mellékutak kötik össze Sümeggel és Zalacsánnyal, ahonnan elsősorban Keszthely felé lehet tovább utazni. A Zalacsány felől érkező út Zalabérnél torkollik a Sümeg és Zalaegerszeg között futó fontosabb mellékútba, amelyen a település összeköttetésben áll a megyeszékhellyel.

Zala megye más városaihoz viszonyítva autóbusz ellátottsága kevésbé fejlett, ám így is jóval az országos átlag felett van. Viszonylag kevés elővárosi járat mellett elsősorban Zalaegerszeg, Keszthely és Sümeg felé járnak helyközi buszok, ám távolabbi településekkel is (mint Budapest, Győr, Szombathely vagy Tapolca) van összeköttetése. A településmagtól távol fekvő, csatolt településrészekre helyközi járatok járnak a városban működő buszállomásról.

Sport[szerkesztés]

A településen 1920-ban alapították a Zalaszentgróti Spartacust, amely 1994 óta Zalaszentgróti VFC néven működik. Legnagyobb sikerei idejében NB III-as volt, jelenleg a megyei I. osztályban játszanak, ahol a 2012–2013-as szezonban az első helyen, a 2013–2014-es szezonban a 3. helyen végeztek Rózsa László edző vezetése mellett.[21] A városrészek futballcsapatai közül a Zalakoppány SE és a Zalaudvarnoki SK korábban a megyei III. osztály Keleti csoportban szerepeltek.[22]

A város sportegyesületei közé tartozik a 2002-ben alakult Zalaszentgróti Shotokan Karate-Do Egyesület, mely fennállása óta több nemzetközi és nemzeti korosztályos bajnokságon sikeresen szerepelt. Versenyzői között több ob, EK, vb győztes és dobogós van. 2004 óta folyamatos szervezői az A.J.K.A.-I Szövetség nyári nemzetközi instruktori táborának. 2007-ben az Egyesület megkapta Zala Megyei Közgyűlésétől Zala Megye Ifjúsági Sportjáért Nívódíjat.

A városban működő legmagasabb osztályban szereplő sport klub a Zalaszentgróti Teke Klub, melyet 1994-ben alapítottak. Jelenleg a teke NB I Nyugati csoportjában játszik. Az első csapat négy sávos pálya híján Andráshidán játssza hazai mérkőzéseit. A csapat meccseinek eredménye és a tabellán elfoglalt helye a tekesport.hu honlapon érhető el. A klub tartalék csapata a teke NB III Nyugati csoportjában játszik. Emellett a klub szentgróti pályáján rendeznek városkörnyéki bajnokságot ahol a klub játékosai és a sport kedvelői összemérhetik tudásukat.

A Zalaszentgróti Fitness Klub 1997-től biztosít sportolási lehetőséget a fitnesz és a testépítés helyi kedvelőinek.[23]

Nevezetességei[szerkesztés]

Batthyány-kastély

Képek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérváros[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zalaszentgrót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2017. augusztus 21. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4569-1
  5. Zalaszentgrót története a város honlapján
  6. Vasárnapi Ujság 1866. november 4.
  7. Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Csokma-Dusank)
  8. Tekenye története a KSH online helységnévtárában
  9. A Köztársasági Elnök 155/2007. (VIII. 31.) KE határozata Tekenye községgé nyilvánításáról
  10. Béri Balogh Ádám Tagintézmény története az iskola honlapján
  11. Koncz Dezső Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Zalaszentgrót története az intézmény honlapján
  12. A zalaszentgróti Erkel Ferenc Zeneiskola története a város honlapján
  13. A zalaszentgróti Városi Művelődési Központ Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola bemutatása az intézmény honlapján
  14. A Szentgrót Táncegyüttes története a csoport honlapján
  15. A zalaszentgróti tánccsoportok bemutatása a Városi Művelődési Központ Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola honlapján
  16. A zalaszentgróti tánccsoportok bemutatása a város honlapján
  17. http://zalaihirlap.hu/helyi_kiadasok-heviz_keszthely_zalaszentgrot/20100720_ujra_el_a_villa_negra_nyaron_elet_koltozi
  18. http://www.tar.hu/keszthelyispartacus/documents/tarlatkupa200904.html
  19. A zalaszentgróti Egészségügyi Központ EU-s fejlesztésének bemutatása a város honlapján
  20. http://zalaszentgrot.lap.hu/egeszsegugy/18141731
  21. Zalaszentgrót, Tisza-Ép Sipospékség-Zalaszentgróti VFC. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  22. Megyei csapatok. MLSZ Zala megyei Igazgatóság. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
  23. http://www.zalaszentgrot.hu/index.php/varosunkrol/egyesueletek
  24. Miklós Herczeg (angol nyelven). www.national-football-teams.com. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  25. Zalaszentgrót története a város honlapján

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]