Beresztóczy Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beresztóczy Miklós
Született 1905. május 26.
Budapest
Elhunyt 1973. szeptember 11. (68 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus, békepap
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Iskolái Budapesti Tudományegyetem

Beresztóczy Miklós (Bartmann) (Budapest, 1905. május 26. – Budapest, 1973. szeptember 11.) címzetes prépost, politikus, békepap.

Élete[szerkesztés]

Egyetemi éveit a Budapesti Tudományegyetem hittudományi karán végezte. 1928-ban szentelték pappá, ezután a Notre Dame de Sion lelkésze, hittanár volt. 1929-től esztergomi érseki levéltáros, főszentszéki jegyző, prímási titkár, közben pápai kamarás (1936). 1939-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott; kanonok (1948). A budapesti Actio Catholica igazgatója volt 1946-1957 között. 1948-ban letartóztatták és 8 hónap börtönre ítélték, de az ítélethozatal után vállalta, hogy belép a békepapi mozgalomba, ezért szabadon engedték. Részt vett a Katolikus Papok Országos Békebizottsága megszervezésében 1950-ben, ennek elnöke volt 1950–1956 között. Országgyűlési képviselő volt 1953–tól haláláig. Az Országgyűlés alelnöke volt 1961–től haláláig. Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának főtitkára lett 1957-ben. Politikiai szerepvállalása miatt több évig egyházi kiközösítés alá esett, aminek magyarországi kihirdetését az állami szervek nem engedélyezték.[1]

Művei[szerkesztés]

  • Egyházi földrajz (Budapest, 1962)
  • A katolikus békemozgalom 20 éve (Budapest, 1970)

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "1957 nyarán a Szentszék minden katolikus papot felszólított, hogy egy hónapon belül a politikai tevékenységtől teljesen vonuljon vissza, különben kiközösítés vár rájuk. A felszólításnak Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd és Máté János nem engedelmeskedett, ezért a Sacra Congregatio Concilii 1958. február 2-án parlamenti képviselőségük és a békemozgalomban vállalt szerepük miatt kiátkozással sújtotta őket." Forrás: Szabó Csaba: Az állami egyházügyi hivatal értékelése az 1956 után kialakult egyházpolitikai helyzetről. In: Archivnet. XX. századi történei források. 6. évfolyam (2006) 5. szám. [1]