Milejszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milejszeg
Milejszeg címere
Milejszeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Fonyadt Róbert József[1]
Irányítószám 8917
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 309 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Milejszeg (Magyarország)
Milejszeg
Milejszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 22″, k. h. 16° 44′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 22″, k. h. 16° 44′ 31″
Milejszeg (Zala megye)
Milejszeg
Milejszeg
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Milejszeg témájú médiaállományokat.

Milejszeg község aprófalu Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A 908 hektáros területen fekvő faluban háromszázkilencen laknak és 40,64 fő/km² a népsűrűség.

Fekvése[szerkesztés]

Észak-Göcsej jellegzetes dombvidékén épült település a Cserta folyó partján és a mellette fekvő két dombháton helyezkedik el. A falu külterületének nyugati részén ered a Jám-patak, Babosdöbréte és Milejszeg közt pedig a Pálosfai-patak folyik. A település Zalaegerszegtől 14 kilométerre található TeskándDobronhegy irányában. Lentiből 23 kilométer megtételével a PórszombatBecsvölgye útvonalon közelíthető meg. A település közelében található meg Göcsej legmagasabb pontja, a Kandikó, 302 méteres magasságával.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése (Miley néven) 1178-ból való, amikor is III. Béla király a területet három zalai szerviensnek adományozta.[3] A település 1233-tól számít lakott helynek, „ősi egyházas hely”. A település két faluból – Milejből és Rózsásszegből – egyesült 1950-ben. Mindkét településrész neve családnévre vezethető vissza. Milej személynévre már 1358-ból találhatunk írásos dokumentumokat. Rózsásszeg pedig a „Rózsás” – melyet már egy 1453-as okmány is említ – családnév és a szeg – „a nagycsalád, had házcsoportja” – főnévnek az összetétele. A település lakosainak száma 390 fő. A lakosság vallási megoszlása római katolikus és református. A felekezetek híveinek száma közel azonos. A település infrastruktúrával – a szennyvízelvezetés kivételével – ellátott.

A település nem rendelkezik iskolával és óvodával. A 14 év alattiak részben a szomszédos Csonkahegyhátra járnak tanulni, a középiskolások pedig a megyeszékhelyre, Zalaegerszegre utaznak naponta a tudomány elsajátításáért. A községben 2007-ben 314 fő élt és összesen 153 lakás volt.[4]

A településen a hagyományos göcseji kézművességből még napjainkban is foglalkoznak kosárfonással és szalmából készült tárolóedények – szakajtók – készítésével. Hagyomány a húshagyókedd ünneplése, ahol maskarával űzik el a farsangot.

A település mellett dombhátakon terül el két szőlőhegy: a Perjászlói hegy és a Balásfai hegy. Utóbbin egy műemlék hegyi kápolna is található. A Kandikó csúcsáról – tiszta időben – szép kilátás nyílik az ausztriai Alpokra. Értéke e vidéknek az erdők övezte, szép természeti környezet, melyet az országos kék és piros túra is keresztez.

Politikai élete[szerkesztés]

A településen 2014-ben 267 választópolgár volt jogosult a szavazásra, akik közül 170 fő jelent meg a szavazáson. A polgármester választáson leadott szavazatok közül csak egy darab volt érvénytelen, míg 169 érvényes szavazat gyűlt össze. A 2014-es magyarországi önkormányzati választáson Fonyadt Róbert József független jelölt 90 darab szavazatot (54,55%) kapott, míg ellenfelei Salamon József független jelölt 69 darab (41,82%), Kerkai Imre független jelölt 6 (3,64%) szavazatot szereztek. A képviselő testületre leadott szavazatok közül 3 érvénytelen volt, így végül 167 érvényes szavazólap döntött a testület összetételéről. Összesen 9 független jelölt indult a 4 mandátumért, melyet végül Szak Enikő (114 szavazat), Egyed Gyula (83 szavazat), Benkő Szabolcs (74 szavazat) és Kovács Márk (73 szavazat) szereztek meg. A testületbe be nem jutott jelöltek pedig Pálfi Tamás László (63 szavazat), Szekér Gergő (61 szavazat), Mázsa László (43 szavazat), Horváth László (32 szavazat), valamint Kerkai Imre (30 szavazat) voltak.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A településen egy 1792-ben, Szily János szombathelyi püspök által építtetett római katolikus műemlék templom található. Az Assisi Szent Ferencnek szentelt templom freskóit egyesek Dorffmaister, mások Cymbal alkotásának tudják. A templom falán a világháborús áldozatok neve látható. A település másik nevezetessége a református imaház. Megtekintésre érdemesek a településen megtalálható régi pitvaros göcseji házak is.

A település címere[szerkesztés]

Milejszeg címere háromszög alapú, álló pajzs, melynek alsó negyedét a göcseji tájra utaló zöld halom foglalja el, felső részén kék mezőben találhatóak a címer elemei. A halom tetején oldalnézetben ábrázolt a heraldika szabályai szerint jobbra forduló arany színű oroszlán található. Az oroszlán bal mancsában három szál vörös rózsát tart, melyek mindegyikén két levél található. Jobb mancsában kivont ezüstkardot tart a nyelvét kiöltő címerállat. A címerpajzs alatt lebegő ezüstszalagon a Milejszeg felirat olvasható. A település Rózsaszeg elnevezésű része miatt szerepel rózsa a falu címerében.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2014-es magyarországi önkormányzati választás. valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A mileji Salamon család adománylevele III. Béla királytól
  4. Agglomerációs településrészek. teszir.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  5. 2014-es magyarországi önkormányzati választás. valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  6. Milejszeg címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2016. július 12.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]