2014-es magyarországi önkormányzati választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2014-es magyarországi önkormányzati választást 2014. október 12-én (vasárnap) tartották.[1] Ez volt az első olyan önkormányzati választás Magyarországon, melyet az új Alaptörvény szerint tartottak. A képviselőket és polgármestereket – a rendszerváltás óta először – 5 évre választották.[2]

Választási rendszer[szerkesztés]

Az önkormányzati választáson a megyei és helyi önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választották meg. A megyei és helyi (települési) önkormányzati választáson azok választhattak, akiknek az adott településen/megyében volt az állandó lakcímük. A magyar állampolgárság nem volt feltétel, de ez esetben regisztrálni kellett. Nem volt választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel volt a nagykorúság (betöltött 18. életév, illetve 16. életév feletti házas, vagy elvált személy).[2] A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhatott, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallotta magát.

A választáson mindazok választhatóak voltak, akik választójoggal rendelkeztek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhattak a választáson; a helyben lakás nem volt feltétel.[3]

A megyei közgyűlés választása[szerkesztés]

Mind a 19 megyében egyfordulós, listás választás zajlott, a megszerezhető mandátumok száma a megye lakosságszámától függött. Az a párt(szövetség) állíthatott listát, amely a megyei közgyűlési választópolgárok 0,5%-ának megfelelő ajánlást össze tudott gyűjteni. A mandátumkiosztás az ún. D’Hondt-módszerrel történt; de csak azok a pártok kaphattak mandátumot, amelyek a szavazatok 5%-át (kettőnél 10%, háromnál vagy többnél 15%-át) elérték.[4] A megyei jogú városok a választás szempontjából nem képezték a megye részét.[3]

A települési önkormányzati választás[szerkesztés]

A közgyűlés választásának szabályai attól függtek, hogy a település lakossága meghaladta-e a 10 000-et. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságszámától függött. A polgármesterek, akiket minden településen külön választottak meg, tagja és egyben vezetője is lett a helyi közgyűlésnek, képviselő-testületnek.

Települések tízezer lakóig
Lakó Képviselő[5]
1 – 100 2
101 – 1 000 4
1 001 – 5 000 6
5 001 – 10 000 8

Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkotott. Jelölt az lehetett, akit a választók legalább 1%-a ajánlott. Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepelt, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavazhatott, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek voltak azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lettek.[4]

Települések tízezer lakó fölött

Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása kellett – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lett a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadták (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztották róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphatott mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának [csak a listát állító pártokét összeadva] az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nőtt.[4]

Lakosság Képviselői helyek
Egyéni Kompenzációs Összesen
10 001 – 25 000 8 3 11
25 001 – 50 000 10 4 14
51 001 – 75 000 12 5 17
75 001 – 100 000 14 6 20
100 000 felett 14, és minden további
10 000 lakó után +1
6, és minden további
25 000 lakó után +1

A polgármester-választás[szerkesztés]

A polgármesteri választás egyfordulós volt, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kellett: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lett.[4]

Budapest[szerkesztés]

Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint főpolgármestert választottak. A kerületi választási rendszer azonos volt a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is. Főpolgármester az lett, aki a legtöbb szavazatot kapta; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás volt szükséges. A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai – a magyarországi választástörténetben először – a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester lettek. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat vették figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adták össze, amennyiben párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztották ki a mandátumokat.[4]

Határidők[szerkesztés]

A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről augusztus 15. után kaptak értesítést, az ajánlóívekre az aláírásgyűjtés augusztus 25-én indult. A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, augusztus 23-án kezdődött és a szavazás napján 19 óráig tarthatott. A képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek és a főpolgármester-jelöltek szeptember 8-án 16 óráig adhatták le ajánlóíveken összegyűjtött ajánlásaikat.

Önkormányzatok és polgárok száma[szerkesztés]

Magyarország 2014-ben húsz területi és 3 177 települési önkormányzatra oszlott.

A települési önkormányzatok döntő többsége – több mint háromezer – kistelepülési, azaz legfeljebb 10 ezer lakóval bíró volt. A középvárosok sorába azok a települések tartoztak, amelyek lakóinak száma meghaladta a 10 ezer főt, de nem rendelkeztek megyei jogú városi címmel. Ezek száma 123 volt. A nagyvárosi önkormányzatok közé a 23 megyei jogú város és a 23 fővárosi kerület tartozott.

Területi önkormányzattal a 19 megye és a főváros rendelkezett.

Különleges helyzetben voltak a megyei jogú városok. Nem tartoztak a megyei önkormányzat joghatósága alá, mivel egyszerre láttak települési és területi önkormányzati feladatokat. Ennek megfelelően polgáraik nem is vettek részt a megyei önkormányzatok megválasztásában.

Önkormányzatok és választójogosultak száma
Települési
önkormányzatok
kistelepülési
10 ezer lakóig
középvárosi
10 ezer lakó fölött
nagyvárosi Összesen
megyei
jogú
város
fővárosi
kerület
Önkormányzat 3 008 123 23 23 3 177
Választópolgár 3 303 100 1 818 023 3 049 290 8 170 413
Területi
önkormányzatok
megyék főváros Összesen
Önkormányzat 19 1 20
Választópolgár 5 121 123 00000000 1 402 371 6 523 494
Önkormányzatok száma országrészenként
Országrész Települési önkormányzat Területi
önkormányzat
megye / főváros
kistelepülési
10 ezer lakóig
középvárosi
10 ezer lakó fölött
nagyvárosi
megyei jogú város
/ fővárosi kerület
Összesen
Alföld és Észak 1 192 51 10 1 253 9
Dunántúl 1 668 34 12 1 714 9
Közép-Magyarország 148 38 1 23 210 1 1
Összesen 3 008 123 46 3 177 20
Választópolgárok száma országrészenként
Országrész Települési önkormányzat Területi
önkormányzat
megye / főváros
kistelepülési
10 ezer lakóig
középvárosi
10 ezer lakó fölött
nagyvárosi
megyei jogú város
/ fővárosi kerület
Összesen
Alföld és Észak 1 641 270 775 911 852 037 3 269 218 2 417 181
Dunántúl 1 281 386 477 755 742 069 2 501 210 1 759 141
Közép-Magyarország 380 444 564 357 1 455 184 2 399 985 2 347 172
Összesen 3 303 100 1 818 023 3 049 290 8 170 413 6 523 494
Önkormányzatok és választópolgárok területi bontásban
Megye
/ főváros
Települési önkormányzat Területi
önkormányzat
megye / főváros
kistelepülési
10 ezer lakóig
középvárosi
10 ezer lakó fölött
nagyvárosi
megyei jogú város
/ fővárosi kerület
Összesen
önk. polg. önk. polg. önk. polg. önk. polg. önk. polg.
Bács-Kiskun 110 210 111 8 134 422 1 90 532 119 435 065 1 344 533
Békés 67 139 708 7 109 858 1 51 521 75 301 087 1 249 566
Borsod-Abaúj-Zemplén 349 297 730 8 122 750 1 133 703 358 554 183 1 420 480
Csongrád 55 113 136 3 57 403 2 175 200 60 345 739 1 170 539
Hajdú-Bihar 73 154 832 8 118 148 1 167 577 82 440 557 1 272 980
Heves 117 154 524 3 51 657 1 45 039 121 251 220 1 206 181
Jász-Nagykun-Szolnok 70 159 172 7 99 158 1 60 237 78 318 567 1 258 330
Nógrád 128 110 624 2 23 854 1 31 365 131 165 843 1 134 478
Szabolcs-Szatmár-Bereg 223 301 433 5 58 661 1 96 863 229 456 957 1 360 094
Alföld és Észak 1 192 1 641 270 51 775 911 10 852 037 1 253 3 269 218 9 2 417 181
Baranya 296 141 691 4 54 760 1 125 606 301 322 057 1 196 451
Fejér 102 187 266 4 39 913 2 123 023 108 350 202 1 227 179
Győr-Moson-Sopron 178 172 233 3 43 998 2 152 421 183 368 652 1 216 231
Komárom-Esztergom 70 111 570 5 85 046 1 56 914 76 253 530 1 196 616
Somogy 241 163 142 4 49 417 1 53 824 246 266 383 1 212 559
Tolna 104 111 079 4 53 427 1 28 211 109 192 717 1 164 506
Vas 211 108 001 4 40 748 1 64 458 216 213 207 1 148 749
Veszprém 211 154 743 5 93 495 1 47 653 217 295 891 1 248 238
Zala 255 131 694 1 16 918 2 89 959 258 238 571 1 148 612
Dunántúl 1 668 1 281 386 34 477 755 12 742 069 1 714 2 501 210 9 1 759 141
Pest 148 380 444 38 564 357 1 52 813 187 997 614 1 944 801
Budapest 0 0 0 0 23 1 402 371 23 1 402 371 1 1 402 371
Közép-Magyarország 148 380 444 38 564 357 24 1 455 184 210 2 399 985 2 2 347 172
Összesen 3 008 3 303 100 123 1 818 023 46 3 049 290 3 177 8 170 413 20 6 523 494

Jelöltek[szerkesztés]

Országosan[szerkesztés]

Országos áttekintés a jelöltállításról:[6]

Jelöltek Független Szervezet által állított Összesen
önálló közös
Polgármester 6 506 661 975 8 142
Egyéni listás 31 133 1 979 2 802 35 914
Egyéni választókerületi 759 4 834 2 709 8 302
Települési kompenz. listán 4 164 2 934 7 098
Összesen 38 398 11 638 9 420 59 456

Főpolgármester-jelöltek[szerkesztés]

Budapest főpolgármester-jelöltjei[7] és az előzetes közvélemény-kutatási adatok (az összes megkérdezett körében):

Jelölt neve Jelölő csoport Közvélemény-kutatási adatok
E-benchmark
(08.30 – 09.04.)[8]
 Nézőpont 
(09.07-17.)[9]
Medián
(09. 22–26.)[10]
Ipsos
(10. 01–07.)[11]
Bodnár Zoltán MLP 0%
Bokros Lajos MOMA 8% 12% 5% 14%
Csárdi Antal LMP 1% 3% 2% 7%
Staudt Gábor Jobbik 5% 3% 10% 11%
Tarlós István FideszKDNP 41% 38% 37% 33%
Falus Ferenc EgyüttPM 12% 8% 12%
Magyar György Független jelölt 3%
Nem döntötte el, nem szavaz, egyéb 33% 36% 31% 35%
  Falus Ferenc és Magyar György 2014. szeptember 29-én visszaléptek a jelöltségtől.[12]

Ács László (Zöldek), Galyas István (független) és Dr. Thürmer Gyula (Munkáspárt) nyilvántartásba vételét a Fővárosi Választási Bizottság elutasította, mert a leadott érvényes ajánlások száma nem érte el a szükséges ötezret.[7]

Budapesti listák[szerkesztés]

Fővárosi kompenzációs listák:[13]

  Jelölő csoport   Jelöltek száma Listavezető
DK 11 Gy. Németh Erzsébet
Jobbik 23 Tokody Marcell Gergely
EgyüttPM 13 Falus Ferenc
FideszKDNP 24 Tarlós István
LMP 21 Csárdi Antal
MSZP 12 Horváth Csaba
  Horváth Csaba 2014. augusztus 5-én,[14] Falus Ferenc szeptember 29-én jelentette be, hogy visszalép a jelöltségtől.[12]

Részvétel[szerkesztés]

Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról[15] (összevetve a 2010-es önkormányzati választás részvételi adataival[16])

Részvételi adatok országrészek szerint
Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel
Alföld és Észak
9 megye és 10 megyei jogú város
3 269 211 1 508 892 46,15%
Dunántúl
9 megye és 12 megyei jogú város
2 501 208 1 098 781 43,93%
Közép-Magyarország
Pest megye, Érd és Budapest
2 399 985 1 011 613 42,15%
Összesen 8 170 404 3 619 286 44,30%
Részvételi adatok az önkormányzatok jogállása szerint
Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
Megyei közgyűlések 5 121 116 2 403 451 46,93% Szabolcs-Szatmár-Bereg: 56,87%
Pest: 41,17%
Megyei jogú városok 1 646 917 611 244 37,11% Szeged: 46,72%
Debrecen: 29,36%
Budapest 1 402 371 604 591 43,11% XII. kerület: 51,27%
VIII. kerület: 31,95%
Összesen 8 170 404 3 619 286 44,30%

Eredmények[szerkesztés]

Megyei közgyűlések[szerkesztés]

A megyei közgyűlések választásain a meghatározó szerepet az országos pártok játszották.

Mindegyik megyében a Fidesz-KDNP listája kapta a legtöbb szavazatot (48-60%). Második helyen – egy megye kivételével – a Jobbik végzett (16-30%). Az MSZP – amely Csongrád megyében a második lett – összességében a harmadik helyet szerezte meg (10-22%). A DK először vett részt a választásokon és három híján minden megyében be is jutott a közgyűlésbe.

A Somogyért Egyesület harmadik lett a megyéjében, ezzel a helyi szervezetek közül a legjelentősebb eredményt mutatva föl.

Az érvényes szavazatok megoszlása a megyei közgyűlési választásokon (áttekintő tábla, %)
Részvétel (%) 51 43 46 52 45 44 46 46 51 44 44 55 41 51 57 49 49 45 50
#. Lista BAR
BlasonHU-baranya.svg
BKK
BlasonHU-bacs-kiskun.svg
BÉK
BlasonHU-bekes.svg
BAZ
BlasonHU-borsod-abauj-zemplen.svg
CSO
BlasonHU-csongrad.svg
FEJ
BlasonHU-fejer.svg
GYS
BlasonHU-gyor-moson-sopron.svg
HJB
BlasonHU-hajdu-bihar.svg
HEV
BlasonHU-heves.svg
JNS
BlasonHU-jasz-nagykun-szolnok.svg
KME
BlasonHU-komarom-esztergom.svg
NÓG
BlasonHU-nograd.svg
PES
BlasonHU-pest.svg
SOM
BlasonHU-somogy.svg
SZB
BlasonHU-szabolcs-szatmar-bereg.svg
TOL
BlasonHU-tolna.svg
VAS
BlasonHU-vas.svg
VES
BlasonHU-veszprem.png
ZAL
BlasonHU-zala.svg
1. FideszKDNP 50 56 55 49 48 55 60 56 48 51 53 53 49 48 58 51 58 53 58
2. Jobbik 17 20 21 28 19 20 19 24 30 28 18 21 18 19 21 18 16 20 24
3. MSZP 16 13 14 18 22 10 13 13 15 13 15 15 12 10 12 12 15 17 10
4. DK 5 6 6 5 3 6 7 7 6 6 10 5 8 6 2 7 4 5 6
5. LMP 5 6 4 8 4
6. Együtt 3 4 1 3 5 2 4 2 2 4 3
Munkáspárt 1 2 3
JESZ 0 1
A csak egy
megyében
induló listák
Somogyért 14 7 PVME
Nagy­Családok­Ruzsa 3 4 FETE Összefogás SzSzB 6 7 Néppárt
3 NyBMK Szociáldemokraták 1 SPE 1 1 Nyugodt Hétköznap
Jelmagyarázat
Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6.-
vastag betű - közgyűlési többség
az elválasztó vonal alatti listák csak egy megyében indultak
A megszerzett megyei közgyűlési helyek
Közgyűlés létszáma 19 24 18 29 20 20 21 24 15 19 15 15 43 16 25 15 15 17 15 385
#. Lista BAR
BlasonHU-baranya.svg
BKK
BlasonHU-bacs-kiskun.svg
BÉK
BlasonHU-bekes.svg
BAZ
BlasonHU-borsod-abauj-zemplen.svg
CSO
BlasonHU-csongrad.svg
FEJ
BlasonHU-fejer.svg
GYS
BlasonHU-gyor-moson-sopron.svg
HJB
BlasonHU-hajdu-bihar.svg
HEV
BlasonHU-heves.svg
JNS
BlasonHU-jasz-nagykun-szolnok.svg
KME
BlasonHU-komarom-esztergom.svg
NÓG
BlasonHU-nograd.svg
PES
BlasonHU-pest.svg
SOM
BlasonHU-somogy.svg
SZB
BlasonHU-szabolcs-szatmar-bereg.svg
TOL
BlasonHU-tolna.svg
VAS
BlasonHU-vas.svg
VES
BlasonHU-veszprem.png
ZAL
BlasonHU-zala.svg
1. FideszKDNP 11 14 11 15 11 13 14 14 8 11 9 9 23 9 16 8 10 10 9 225
2. Jobbik 3 5 4 8 4 4 4 6 4 5 3 3 8 3 5 3 2 3 4 81
3. MSZP 3 3 2 5 5 2 2 3 2 2 2 2 5 1 3 2 2 3 1 50
4. DK 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 19
5. LMP 1 1 3 5
Somogyért 2 2
PVME 1 1
Összefogás SzSzB 1 1
Néppárt 1 1
Forrás: Nemzeti Választási Iroda[17]

Közgyűlési elnökök[szerkesztés]

A 2014-ben megválasztott megyei közgyűlési elnökök
Megye Elnök Megválasztás Forrás
neve pártja napja aránya
Baranya Nagy Csaba FideszKDNP okt. 21. 100,00% 19/19 [18]
Bács-Kiskun Rideg László FideszKDNP okt. 22. 91,67% 22/24 [19][20]
Békés Zalai Mihály FideszKDNP okt. 27. 83,33% 15/18 [21]
Borsod-Abaúj-Zemplén Török Dezső FideszKDNP okt. 22. 72,41% 21/29 [22]
Csongrád Kakas Béla FideszKDNP nov. 21. 85,00% 17/20 [23]
Fejér Molnár Krisztián FideszKDNP okt. 21. 100,00% 20/20 [24]
Győr-Moson-Sopron Németh Zoltán FideszKDNP okt. 21. 66,67% 14/21 [25]
Hajdú-Bihar Pajna Zoltán FideszKDNP okt. 21. 75,00% 18/24 [26]
Heves Szabó Róbert FideszKDNP okt. 27. 100,00% 15/15 [27]
Jász-Nagykun-Szolnok Kovács Sándor FideszKDNP okt. 29. 84,21% 16/19 [28]
Komárom-Esztergom Popovics György FideszKDNP okt. 20. 80,00% 12/15 [29]
Nógrád Skuczi Nándor Tibor FideszKDNP okt. 22. 60,00% 9/15 [30]
Pest Szabó István FideszKDNP okt. 21. 90,70% 39/43 [31]
Somogy Jákó Gergely FideszKDNP okt. 22. 81,25% 13/16 [32]
Szabolcs-Szatmár-Bereg Seszták Oszkár FideszKDNP okt. 21. 88,00% 22/25 [33]
Tolna Fehérvári Tamás FideszKDNP okt. 21. 73,33% 11/15 [34]
Vas Majthényi László FideszKDNP okt. 22. 100,00% 15/15 [35]
Veszprém Polgárdy Imre FideszKDNP okt. 22. 100,00% 16/16* [36]
Zala Pál Attila FideszKDNP okt. 27. 86,67% 13/15 [37]

Megyei jogú városok[szerkesztés]

Megyei jogú városok polgármesterei[szerkesztés]

A polgármester-választások eredménye a megyei jogú városokban[38]
Város Megválasztott polgármester Szava­zat Előny
a 2. előtt
(%p)
név párt db Jog.% Érv.%
Békéscsaba Szarvas Péter 8 386 16,28% 41,93% 7,37
Debrecen Papp László FideszKDNP 27 357 16,33% 56,41% 40,95
Dunaújváros Cserna Gábor FideszKDNP 6 782 16,80% 45,34% 12,09
Eger Habis László FideszKDNP 7 059 15,67% 38,30% 12,30
Érd T. Mészáros András FideszKDNP 8 247 15,62% 46,66% 13,58
Győr Borkai Zsolt FideszKDNP 20 604 19,80% 61,02% 47,39
Hódmezővásárhely Almási István FideszKDNP 8 160 21,76% 61,03% 43,92
Kaposvár Szita Károly FideszKDNP 11 986 22,27% 65,57% 45,03
Kecskemét Szemereyné Pataki Klaudia FideszKDNP 15 930 17,60% 59,31% 36,76
Miskolc Kriza Ákos FideszKDNP 25 231 18,87% 42,37% 9,11
Nagykanizsa Dénes Sándor FideszKDNP 6 145 15,07% 50,12% 36,70
Nyíregyháza Kovács Ferenc FideszKDNP 16 864 17,41% 47,35% 17,05
Pécs Páva Zsolt FideszKDNP 16 631 13,24% 39,28% 11,26
Salgótarján Dóra Ottó MSZPDK–­EgyüttTVE-ST 5 376 17,14% 42,88% 0,40
Sopron Fodor Tamás FideszKDNP 9 510 19,66% 45,99% 3,07
Szeged Botka László MSZPDK–­Együtt–­PM–­Szegedért 37 047 26,91% 58,22% 21,34
Székesfehérvár Cser-Palkovics András Fidesz 19 794 23,95% 64,50% 41,79
Szekszárd Ács Rezső FideszKDNP 5 469 19,39% 46,62% 4,92
Szolnok Szalay Ferenc FideszKDNP 11 483 19,06% 53,03% 25,72
Szombathely Puskás Tivadar FideszKDNP 12 582 19,52% 43,83% 1,95
Tatabánya Schmidt Csaba FideszKDNP 9 491 16,68% 54,63% 21,88
Veszprém Porga Gyula FideszKDNP 9 133 19,17% 53,89% 22,11
Zalaegerszeg Balaicz Zoltán FideszKDNP 10 639 21,63% 63,57% 52,44
Összesen ill. átlag 309 906 18,82% 51,46%
Jelmagyarázat: A polgármesterek oszlopban a dőlt betűvel írt nevek az újraválasztott polgármestereket jelölik. A százalékos adatok között a dőlten írt számok a legkisebb, a vastagon írt számok a legnagyobb értéket jelölik az adott oszlopban.

Budapest főváros[szerkesztés]

Három szavazóra négy távolmaradó jutott

Az 1,4 millió szavazásra jogosult polgárból hatszázezer vett részt a választásokon (43%). (Ez alig maradt el a négy évvel korábbitól. Ennél alacsonyabb a fővárosi részévtel csak 1994-ben és 1990-ben volt.)[39]

A részvételi arány a XII. kerületben volt a legmagasabb (51%), a legalacsonyabb pedig a VIII. kerületben (32%).

A főpolgármester-választáson több mint tizenkétezren szavaztak érvénytelenül (2,0%).

A részvétel összesített adatai[40][41]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 1 402 371
Szavazó 604 591 43,11%
   érvényes szavazólap 592 468 42,25% 97,99%
   érvénytelen / hiányzó szavazólap 12 123 0,86% 2,01%
Távolmaradó 797 780 56,89%

Fővárosi kerületek[szerkesztés]

Kerületi polgármesterek[szerkesztés]

Túlnyomó többségben a hivatalban lévő polgármesterek nyertek – szám szerint tizennyolcan. Öt kerületben nem indult újra a regnáló városvezető, itt három esetben az ellenkező oldal jelöltje nyert, két esetben pedig a korábbi politikai tábor berkein belül maradt polgármesteri cím.

A polgármester-választások eredménye a fővárosi kerületekben[42]
Kerület Megválasztott polgármester Szava­zat Előny
a 2. előtt
(%p)
név párt db jogosultak
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
I. Nagy Gábor Tamás Fidesz-KDNP 5 914 26,85% 55,51% 45,24
II. Láng Zsolt Fidesz-KDNP 18 733 26,20% 52,20% 28,70
III. Bús Balázs Fidesz-KDNP 23 615 22,89% 53,28% 25,26
IV. Wintermantel Zsolt Fidesz-KDNP 18 276 22,48% 52,49% 16,71
V. Szentgyörgyvölgyi Péter Fidesz-KDNP 5 621 25,46% 54,53% 24,26
VI. Hassay Zsófia Fidesz-KDNP 5 686 17,91% 49,34% 16,55
VII. Vattamány Zsolt Fidesz-KDNP 7 089 15,45% 44,18% 12,07
VIII. Kocsis Máté Fidesz-KDNP 10 674 18,02% 57,17% 43,30
IX. Bácskai János Fidesz-KDNP 7 954 17,07% 44,45% 1,31
X. Kovács Róbert Fidesz-KDNP 10 585 17,11% 49,47% 16,58
XI. Hoffmann Tamás Fidesz-KDNP 25 777 23,19% 46,65% 5,25
XII. Pokorni Zoltán Fidesz-KDNP 13 893 28,91% 57,26% 46,13
XIII. Tóth József MSZP 28 140 29,73% 69,86% 47,27
XIV. Karácsony Gergely Együtt-PM 18 126 18,91% 42,53% 2,84
XV. Hajdu László DK 11 294 16,96% 43,89% 2,87
XVI. Kovács Péter Fidesz-KDNP 16 064 27,67% 60,46% 50,76
XVII. Riz Levente Fidesz-KDNP 18 887 26,40% 64,80% 45,11
XVIII. Ughy Attila Fidesz-KDNP 15 202 18,58% 43,35% 8,16
XIX. Gajda Péter MSZP 13 858 27,94% 60,55% 29,02
XX. Szabados Ákos MSZP-DK-Együtt-PM 10 564 19,77% 53,63% 18,97
XXI. Borbély Lénárd Fidesz-KDNP 12 158 19,39% 47,13% 11,53
XXII. Karsay Ferenc Fidesz-KDNP 8 964 20,34% 48,25% 32,98
XXIII. Geiger Ferenc Civil Szervezetek 3 061 16,24% 37,28% 10,86
Összesen ill. átlag 310 135 22,12% 52,07% 22,72
Jelmagyarázat: a dőlt betűvel írt nevek az újraválasztott polgármestereket jelölik. A százalékos adatoknál a dőlten írt számok a legkisebb, a vastagon írt számok pedig a legnagyobb adatot jelölik az adott oszlopban.
Viták az eredmények körül[szerkesztés]
  • A XV. kerületi helyi választási bizottság október 16-án a Fidesz és polgármester-jelöltje, Pintér Gábor által benyújtott kifogásnak helyt adva a polgármester-választás eredményét megsemmisítette, azzal az indokkal, hogy a DK által jelölt Hajdú László és pártja megsértette a választási törvényt, mert plakátjain és az interneten több párt logóját feltüntette.[44] A DK október 17-én megfellebbezte a döntést a Fővárosi Választási Bizottságnál,[45] mely 20-án a fellebbezést elfogadta, és jogsértést nem állapított meg, ezért a Fidesz kifogását elutasította és a hvb határozatát megváltoztatta.[46] Az FVB határozata ellen a Fidesz és Pintér Gábor bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, de azt a Fővárosi Ítélőtábla október 26-án alaptalannak találta és a határozatot helyben hagyta, ezzel a polgármester-választás eredménye jogerőre emelkedett.[47]

Fővárosi közgyűlés[szerkesztés]

Mandátumok a Fővárosi Közgyűlésben:[48]

Párt Főpolg.m. Polgárm. Komp. lista Összesen
FideszKDNP 1 17 2 20
MSZP 2 3 5
EgyüttPM 1 1 2
DK 1 1 2
MSZP–Együtt-PM–DK 1 1
Civil szervezetek 1 1
Jobbik 1 1
LMP 1 1
Összesen 1 23 9 33

Főpolgármester[szerkesztés]

Tarlós István

A főpolgármester-választás eredménye:[48]

Jelölt Párt Szavazat Arány
Tarlós István FideszKDNP 290 675 49,06%
Bokros Lajos MOMA 213 550 36,04%
Staudt Gábor Jobbik 42 093 7,10%
Csárdi Antal LMP 33 689 5,69%
Bodnár Zoltán MLP 12 461 2,10%

Érdekességek[szerkesztés]

  • Jelölt hiányában, illetve visszalépés miatt nem lehetett megtartani a polgármester-választást Aparhanton, Daraboshegyen, Nemesvitán, Tanakajdon, Udvariban és Valkonyán. Ezeken a településeken időközi választást kell tartani négy hónapon belül, addig a jelenlegi polgármester marad hivatalban.[49]
  • Magyarország legkisebb településén, Iborfián, - ahol a névjegyzékben mindössze 14-en szerepelnek - két jelölt is indult a polgármesteri címért, és 3 a két képviselői helyért. Így összesen 5 jelölt volt, vagyis a lakosok 42%-a indult a választáson. Végül az addigi polgármester, Lakatos József győzött: 8 szavazatot kapott 4 ellenében.[50]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A választás kiírásáról szóló hirdetmény
  2. ^ a b Magyarország Alaptörvénye
  3. ^ a b [1] Nemzeti Választási Iroda - Gyakran ismételt kérdések]
  4. ^ a b c d e A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
  5. A polgármester nélkül
  6. Országos áttekintés a jelöltállításról - Választás.hu
  7. ^ a b Budapest főpolgármester jelöltjei - Választás.hu
  8. Budapesti közvélemény-kutatás: Falus Ferenc főpolgármester-jelölt jeges vizes vödör (ice bucket challenge) videója komoly hátrányt eredményezett?
  9. Meggyőző fölénnyel vezet Tarlós, Falust Bokros is előzheti - Nézőpont intézet
  10. Medián: Falus magasan verte volna Bokrost a főpolgármester-választáson - HVG
  11. Ipsos: Tarlós egymaga veri összes kihívóját - Origo
  12. ^ a b Falus, Magyar: visszalépek! - Hír 24
  13. Fővárosi kompenzációs listák - Választás.hu
  14. Horváth Csaba elengedné a főpolgármester-jelöltséget - HVG
  15. Önkormányzati választások 2014. október 12. / Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról - Nemzeti Választási Iroda
  16. 2010. évi Önkormányzati Képviselő Választás / Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról - Nemzeti Választási Iroda
  17. Nemzeti Választási Iroda (valasztas.hu) - (elérés: 2015. július 20.)
  18. A Baranya Megyei Közgyűlés 2014. október 21-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (8. old.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  19. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közlönye, 5. szám (2014. okt. 29.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  20. "Rideg László lett a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke" (2014. okt. 23.) - a baon.hu cikke (elérés: 2015. okt. 17.)
  21. A Békés Megyei Közgyűlés 2014. október 27-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (4. old.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  22. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2014. október 22-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (18. old.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  23. A Csongrád Megyei Közgyűlés 2014. november 21-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (13-14. old.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  24. A Fejér Megyei Közgyűlés 2014. október 21-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (8. old.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  25. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés 2014. október 21-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (9. old.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  26. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2014. október 21-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (6. old.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  27. A Heves Megyei Közgyűlés 2014. október 27-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (7. old.) (elérés: 2015. okt. 17.)
  28. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2014. október 29-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (5-6. old.) (elérés: 2015. okt. 18.)
  29. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. október 20-án megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (6-7. old.) (elérés: 2015. okt. 18.)
  30. A Nógrád Megyei Közgyűlés 2014. október 22-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (5. old.) (elérés: 2015. okt. 18.)
  31. A Pest Megyei Közgyűlés 2014. október 21-én megtartott alakuló jegyzőkönyve (5. old.) (elérés: 2015. okt. 18.)
  32. A Somogy Megyei Közgyűlés 2014. október 22-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (10. old.) (elérés: 2015. okt. 18.)
  33. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2014. október 21-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (12. old.) (elérés: 2015. okt. 19.)
  34. A Tolna Megyei Közgyűlés 2014. október 21-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (8. old.) (elérés: 2015. okt. 19.)
  35. Tóth Csongor: Majthényi László lett a megyei közgyűlés elnöke. vaol.hu, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  36. A 17 tagú közgyűlés 16 tagja vehetett részt a szavazáson, mert az elnökjelöltet, Polgárdy Imrét kizárták a szavazásból. A Vas Megyei Közgyűlés 2014. október 22-én megtartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (6. old.) (elérés: 2015. okt. 28.)
  37. Jegyzőkönyv a Zala Megyei közgyűlés 2014. október 27-én tartott alakuló üléséről, 2014. október 27. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  38. ^ a b Lásd a Nemzeti Választási Iroda honlapján, illetve a Választástörténet oldalán. (elérés: 2015. okt. 19.)
  39. A részvételi adatok az említett években: 2014 - 43,11%, 2010 - 43,59%, 1994 - 39,32%, 1990 (I.forduló) - 37,39%. A hivatkozások forrása: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 13.)
  40. A választások hivatalos végeredménye: BUDAPEST főváros főpolgármester választás eredménye. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 13.)
  41. A jegyzőkönyvi adatok (A) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (B) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (G) mezőben szerepel. A táblázat "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (G) és (B) mezője különbségének felel meg.
  42. ^ a b Lásd a Nemzeti Választási Iroda honlapján, illetve a Választástörténet oldalán, az egyes kerületek alatt. Az adatok a polgármester-választásokra vonatkoznak. (elérés: 2015. aug. 20.)
  43. A lakók számára lásd: Választástörténet honlap választókerületi struktúra oldalán az egyes kerületek szavazóköri hivatkozása alatt (elérés: 2015. aug. 20.)
  44. Budapest Főváros XV. kerület Helyi Választási Bizottság 220/2014. (X.16.) határozata
  45. Fellebbezett a DK a XV. kerületi eredmény megsemmisítése ellen - Origo
  46. A Fővárosi Választási Bizottság 308/2014. (X. 20.) FVB számú határozata
  47. Nem kell megismételni a polgármester-választást a XV. kerületben - Origo
  48. ^ a b BUDAPEST főváros főpolgármester választás eredménye. valasztas.hu, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  49. Ma önkormányzatokat választ az ország - Hiradó.hu
  50. [2] Iborfia települési választás eredményei - valasztas.hu

További információk[szerkesztés]