1994-es magyarországi önkormányzati választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Megyei közgyűlések[szerkesztés]

Baranya megye[szerkesztés]

Baranya megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 23 954 24,43% 11 27,5%
FKGP-Polgári Kör 19 743 20,13% 8 20,0%
SZDSZ 13 753 14,02% 7 17,5%
MDF 7 081 7,22% 3 7,5%
Fidesz 6 204 6,33% 3 7,5%
KDNP 6 107 6,23% 3 7,5%
Baranyáért Szöv. 6 223 6,35% 2 5,0%
Munkáspárt 4 469 4,56% 1 2,5%
Köztársaság P. 2 927 2,98% 1 2,5%
Komlói Városszép. 1 884 1,92% 1 2,5%
Lenau Egy. 1 249 1,27% 0
Teszöv 1 186 1,21% 0
Falugondnokok 1 154 1,18% 0
Parasztszöv. 1 077 1,10% 0
Nyugdíjas Kam. 1 059 1,08% 0
Összesen 98 070 40

Baranyában a polgárok 54%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (106 ezer a 195 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.[1]

Bár első helyen az MSZP listája végzett, a többséget a jobboldal és a liberálisok összefogása szerezte meg. Az FKGP-től induló, az MDF-en, a KDNP-en és a Fideszen át egészen az SZDSZ-ig tartó koalíció huszonnégy képviselője 60%-os megyeházi többséget jelentett. A szocialisták tizenegy fős csoportja a képviselők bő negyedét tette ki.

FKGP-PK SZDSZ MSZP
8 3 3 3 7 1 1 1 2 11

Az országos pártok közül bejutott még a Munkáspárt és a Köztársaság Párt is. (Utóbbinak ez egyedül itt Baranyában sikerült.) A megyei társadalmi szervezetek többsége viszont kimaradt, csak a Baranyáért Szövetség és a komlóiak városszépítő egyesülete jutott képviselői helyhez. Itt megjegyzendő, hogy a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája a középvárosi választókerületben 5,33%-os eredményével bőven átlépte bejutási küszöböt, ám a mandátumkiosztás sajátosságai miatt nem kerülhetett be a megyeházára.

Az alakuló ülésen (dec.21.) került sor a legfőbb megyei tisztviselők megválasztására. Az ötpárti koalíciós megállapodás értelmében a közgyűlés elnökévé az SZDSZ-es Werner Józsefet, míg alelnökökké Kurucsai Csabát az FKGP-Polgári Kör részéről, valamint Hargitai Jánost a KDNP részéről választották meg.[2]

Bács-Kiskun megye[szerkesztés]

Bács-Kiskun megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 38 997 27,48% 13 28,3%
FKGP 29 195 20,57% 10 21,7%
SZDSZ 19 869 14,00% 8 17,4%
KDNP-MDF[3] 21 183 14,93% 7 15,2%
Fidesz 9 045 6,37% 3 6,5%
Munkáspárt 5 736 4,04% 2 4,3%
NOE 5 687 4,01% 1 2,2%
Városi PK 3 606 2,54% 1 2,2%
Nyugdíjasok 2 906 2,05% 1 2,2%
Sportszövetségek 3 273 2,31% 0
Németek és Horvátok Szöv. 2 415 1,70% 0
Összesen 141 912 46

Bács-Kiskun megyében a polgárok 44%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (153 ezer a 349 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.[4]

A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második helyen az FKGP végzett. A választási rendszer sajátossága miatt fordulhatott elő, hogy az SZDSZ eggyel több képviselői helyhez juthatott, mint a KDNP és az MDF közös listája, pedig ez utóbbira összességében bő ezer szavazattal többet adtak le a választópolgárok. Bejutott a közgyűlésbe a Fidesz három és a Munkáspárt két képviselője, valamint három társadalmi szervezet egy-egy megbízottja is.

A választások utáni napokban tragikus autóbalesetben elhunyt a közgyűlés még hivatalban lévő elnöke, Kőtörő Miklós.[5] Az eset miatt a közgyűlés alakuló ülése is elhalasztásra került.

A többséghez szükséges összefogás végül az MSZP, az FKGP és a Fidesz képviselőcsoportjai között jött létre. E három párt összesen 26 képviselővel bírt a 46 fős közgyűlésben. Ennek megfelelően az alakuló ülésen (jan.6.) a közgyűlés elnökévé Balogh Lászlót, az MSZP jelöltjét választották. A három alelnök közül pedig Szabó Imre és Ádám Pál az FKGP, a Bacsó Mihály pedig a Fidesz soraiból nyerte el megbízatását.[6]

Békés megye[szerkesztés]

Békés megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 35 555 32,46% 14 35,0%
FKGP 21 963 20,05% 9 22,5%
SZDSZ 16 287 14,87% 6 15,0%
KDNP-MDF 10 639 9,71% 4 10,0%
Munkáspárt 7 406 6,76% 3 7,5%
Fidesz 5 992 5,47% 2 5,0%
NOE 4 710 4,30% 1 2,5%
Polgármesterek 3 907 3,57% 1 2,5%
Csanádapácai GK 1 301 1,19% 0
MSZDP 1 084 0,99% 0
Cigánylakosok E. 675 0,62% 0
Összesen 109 519 40

Békésben a polgárok 43%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (117 ezer a 271 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.[7]

A legtöbb szavazatot – a voksok majd' egyharmadát – az MSZP listája kapta. Második helyen az FKGP végzett, az SZDSZ harmadik lett. A KDNP és az MDF közös listája tíz százaléknyi szavazatot kapott. Bejutott még a közgyűlésbe a Munkáspárt három, a Fidesz két, és két további szervezet egy-egy képviselője.

A többséghez szükséges összefogás körül kisebb vita alakult ki. Az egyik elképzelés szerint nagykoalíció megalakítására lett volna szükség, az MSZP, az FKGP és az SZDSZ összefogásával. Végül azonban épp a kormánypártok ellenállása miatt, a másik forgatókönyv valósult meg, és a kisgazdák kihagyásával, az MSZP és az SZDSZ koalíciója jött létre. Húsz képviselőjük pont a felét tette ki a negyven fős közgyűlésnek. Az alakuló ülésen (dec. 23.) elnökké az 1990 óta hivatalban lévő Simon Imrét választották meg, az MSZP soraiból. Egyedüli alelnökké pedig Pelcsinszki Boleszlávot, aki az SZDSZ középvárosi listavezetője volt.[8]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 70 426 32,17% 22 37,3%
FKGP-MIÉP 31 919 14,58% 10 16,9%
SZDSZ 22 753 10,39% 7 11,9%
KDNP 22 679 10,36% 7 11,9%
Fidesz 15 254 6,97% 4 6,8%
Munkáspárt 11 969 5,47% 3 5,1%
MDF 11 557 5,28% 3 5,1%
Bányász Szöv. 10 284 4,70% 3 5,1%
Pedagógusok 7 919 3,62% 0
MMSZ-NOE-KINSZE-Családseg. 6 190 2,83% 0
Agrárszövetség 5 355 2,45% 0
Mezőkövesd KKE 2 108 0,96% 0
ORESZ 488 0,22% 0
Összesen 218 901 59

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a polgárok 54%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (233 ezer a 435 ezerből). A leadott szavazatok 6%-a volt érvénytelen.[9]

A szavazatok szűk harmadát az MSZP listája kapta. Második helyen az FKGP és a MIÉP közös listája végzett. Szinte ugyanannyi szavazatot kapott az SZDSZ és a KDNP, őket követte a Fidesz, a Munkáspárt és az MDF. Bejutott még a közgyűlésbe a bányásztelepülések és -vidékek szövetsége, amelynek a kistelepülési listáját Kupa Mihály vezette. Kimaradt viszont további öt szervezet, köztük az Agrárszövetség is.

A választások után politikai egyeztetésekbe kezdtek a pártok és körvonalazódni látszott egy MSZP-SZDSZ-KDNP-Fidesz koalíció. Azonban az alakuló ülésen (dec. 23.) mindez kútba esett. Az ülés elején parázs vita bontakozott ki az elnökválasztás lebonyolításáról, majd hosszú órák után végül az MSZP-s Szabó Györgyöt választották meg a közgyűlés élére. Alelnökökké Rádóné Gyárfás Ildikót és Hatvani Zoltánt választották, az MSZP illetve az SZDSZ soraiból. Ez azt is jelentette, hogy a többséget ez a két párt biztosította külső támogatással.[10]

Csongrád megye[szerkesztés]

Csongrád megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 19 466 28,21% 13 32,5%
FKGP 13 728 19,90% 9 22,5%
SZDSZ 7 516 10,89% 5 12,5%
KDNP 6 501 9,42% 4 10,0%
MDF 3 847 5,58% 3 7,5%
Fidesz 3 916 5,68% 2 5,0%
Mórahalmi MVE 3 260 4,73% 2 5,0%
Munkáspárt 2 731 3,96% 1 2,5%
Agrárszövetség 1 991 2,89% 1 2,5%
Polgári SZCSM 1 874 2,72% 0
Orchidea ÉVE 1 165 1,69% 0
Tiszaszigeti GK 1 055 1,53% 0
NYUP-KONZ-VÁLL-KÖZT 623 0,90% 0
Egyesült Kisgazda Párt 544 0,79% 0
Pedagógusok Makó 438 0,63% 0
MIÉP 338 0,49% 0
Összesen 68 993 40

Csongrádban a polgárok 44%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (74 ezer a 168 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.[11]

Meglehetősen sok, összesen tizenhat lista közül választhattak a Csongrád megyei polgárok. A legtöbb voksot az MSZP kapta, mögötte majd tíz százalékkal elmaradva következett az FKGP. Az SZDSZ harmadik, a KDNP negyedik helyen végzett. Az MDF – bár majd' hetven szavazattal kevesebb kapott – eggyel több képviselőt küldhetett a megyeházára, mint a Fidesz. Utóbbi ugyanis a középvárosi kerületben nem érte el a 4%-os küszöböt. Bejutott még a közgyűlésbe egy mórahalmi vállalkozói egyesület, a Munkáspárt és az Agrárszövetség is. Kimaradt viszont hét további – nagyobb részt helyi társadalmi – szervezet.

Az alakuló ülésen (jan. 6.) újraválasztották a hivatalban lévő elnököt, Lehmann Istvánt, aki az MSZP kistelepülési listájának éléről került be a közgyűlésbe. Megválaszottak még további három alelnököt: Ratkai Imrét az MSZP, Pászti Tóth Gyulát az SZDSZ és Sipos Ferencet a KDNP soraiból. E három pártnak összsen 22 képviselője volt a 40 fős közgyűlésben.[12]

Fejér megye[szerkesztés]

Fejér megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 31 445 34,06% 15 37,5%
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF 26 886 29,13% 12 30,0%
SZDSZ 16 937 18,35% 8 20,0%
Munkáspárt 6 270 6,79% 3 7,5%
Agrárszövetség 5 431 5,88% 2 5,0%
Köztársaság P. 3 068 3,32% 0
M. Németek Szöv. 1 560 1,69% 0
Sárbogárdi GK 536 0,58% 0
FMCFSZ-BRKÖÉSZ 176 0,19% 0
Összesen 92 309 40

Fejér megyében a polgárok 51%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (100 ezer szavazó a 196 ezerből). A leadott szavazatok 8%-a volt érvénytelen.[13]

Az MSZP a szavazatok bő harmadát szerezte meg, ezzel az első helyen végzett. Nem sokkal maradt el tőle a jobboldali pártok összefogása. Érdekesség, hogy az országosan még igen alacsony támogatottságú Fidesz vezette azt a közös listát, amelyen a jóval erősebb FKGP és a fiatal demokratákkal hasonló erőt képviselő KDNP és MDF szerepelt. Harmadik helyen az SZDSZ végzett. Bejutott még a közgyűlésbe a Munkáspárt és az Agrárszövetség is. Kimaradt viszont a Köztársaság Párt, a német, illetve a cigány nemzetiségi lista és sárbogárdiak gazdaköre. Utóbbi, bár a középvárosi választókerületben 4,69%-ot ért el és ezzel átlépte a választási küszöböt, a mandátumkiosztási rendszer miatt nem jutott képviselői helyhez.

Az alakuló ülésen (dec.22.) mind a két nagy politikai erő állított elnökjelöltet, végül az MSZP-s Szabó Gábor nyerte el a többség bizalmát (28 voksot a lehetséges 40-ből). Alelnökké viszont a jobboldal jelöltjét, a KDNP-s Berecz Botondot választották meg. Koalíciós megállapodás nem köttetett.[14]

Győr-Moson-Sopron megye[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye címere
Győr-Moson-Sopron
Megye Közgyűlése

a közgyűlés létszáma 41 fő
Alakuló ülés: Győr, 1994. december 21.


Image of none.svg
A megyei közgyűlés elnöke
Botos Gábor
MDF

Alelnök:

Horváth Lajos
FKGP
Szakács Imre
Fidesz
Részvétel: 54% Érvénytelen: 5,5%
103 ezer szavazó a 191 ezerből 5¾ ezer
Részvételi adatok
Választó-
jogosult
Szavazó Érvényes
szavazat
Érvénytelen
Kistelepülések 150 423 86 919 57,78% 81 660 5 259 6,05%
Középvárosok 40 713 16 060 39,45% 15 620 440 2,74%
Összesen 191 136 102 979 53,88% 97 280 5 699 5,53%
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
MSZP 23 670 24,33% 10 24,4% ellenzék
FKGP[15] 16 570 17,03% 7 17,1% többség
SZDSZ 14 047 14,44% 7 17,1% ellenzék
Fidesz 8 628 8,87% 4 9,8% többség
KDNP[15] 8 308 8,54% 3 7,3% többség
MDF[15] 7 446 7,65% 3 7,3% többség
Nyugdíjas Szöv.[16] 7 377 7,58% 0 [16] 3 7,3% ellenzék
KDNP-MDF-FKGP[15] 4 931 5,07% 3 7,3% többség
Mozgáskorl. E. 4 179 4,30% 1 2,4% többség
Be nem jutó listák (2 db)
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
Reflex KVE 1 095 6,79% 0
Horvátok E. 6 270 6,79% 0

Hajdú-Bihar megye[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 32 042 32,73% 15 37,5%
FKGPMIÉPMTMÚT 17 660 18,04% 8 20,0%
SZDSZ 9 868 10,08% 4 10,0%
MDF 7 237 7,39% 3 7,5%
Fidesz 6 521 6,66% 3 7,5%
KDNP 6 041 6,17% 3 7,5%
Tiszatér 3 544 3,62% 1 2,5%
HBM Nyugdíjasok 2 993 3,06% 1 2,5%
Munkáspárt 2 735 2,79% 1 2,5%
Hajdúvárosok 2 200 2,25% 1 2,5%
KISZÖV Ipar. 1 922 1,96% 0
Bihari Egyesületek 1 302 1,33% 0
Kórusbarátok 995 1,02% 0
SU. Parasztkórus 927 0,95% 0
Romák OSZ 837 0,86% 0
HBM Sportszöv. 715 0,73% 0
BUSE 355 0,36% 0
Összesen 97 894 40

Hajdú-Bihar megyében a polgárok 41%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (108 ezer a 261 ezerből). A leadott szavazatok 9%-a volt érvénytelen.[17]

A hajdúságiak tizenhét lista közül válaszhattak, ezek közül tíz jutott be közgyűlésbe. A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második az FKGP és a MIÉP vezette közös lista lett. Őket követte az SZDSZ négy képviselővel. Három-három helyhez jutott az MDF, a Fidesz és a KDNP. Rajtuk kívül a megye asztalához ülhetett még a Munkáspárt, illetve három megyei szervezet egy-egy megbízottja. Kimaradt viszont hét további helyi szervezet.

Az alakuló ülésen (dec.28.) hosszan egyeztetések után választották meg a közgyűlés elnökévé Szilaj Pált, az MSZP jelöltjét. A megválasztás hátterében az MSZP, az SZDSZ és a KDNP közötti egyezség állt. Ennek megfelelően alelnökké Gali Ákost a KDNP részéről, illetve Fekete Lászlót az SZDSZ részéről választották meg.[18] Egy héten belül a KDNP kihátrált a megállapodásból – ám az alelnöki tisztségben megmaradt a jelöltjük.[19]

Heves megye[szerkesztés]

Heves megye címere
Heves
Megye Közgyűlése

a közgyűlés létszáma 40 fő
Alakuló ülés: Eger, 1994. december 22.


Image of none.svg
A megyei közgyűlés elnöke
Jakab István
MSZP

Alelnökök:

Semperger Tibor
MSZP
?
Részvétel: 51% Érvénytelen: 6,2%
111 ezer szavazó a 217 ezerből 6¾ ezer
Részvételi adatok
Választó-
jogosult
Szavazó Érvényes
szavazat
Érvénytelen
Kistelepülések 160 899 90 346 56,15% 84 425 5 921 6,55%
Középvárosok 55 604 20 380 36,65% 19 463 917 4,50%
Összesen 216 503 110 726 51,14% 103 888 6 838 6,18%
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
MSZP 33 395 32,15% 15 37,5% többség
SZDSZ 14 414 13,87% 6 15,0%
KDNP 12 396 11,93% 6 15,0%
FKGP 13 332 12,83% 5 12,5%
Fidesz 7 374 7,10% 0 [20] 2 5,0%
Munkáspárt 7 298 7,02% 0 [20] 2 5,0%
Nyugdíjasok HMSZ 7 192 6,92% 2 5,0%
MDF 5 546 5,34% 0 [20] 2 5,0%
Be nem jutó listák (1 db)
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
Ipart.-MGE-Gazdak. 2 941 2,83% [20] 0

Jász-Nagykun-Szolnok megye[szerkesztés]

Jász-Nagykun-Szolnok megye címere
Jász-Nagykun-Szolnok
Megye Közgyűlése

a közgyűlés létszáma 40 fő
Alakuló ülés: Szolnok, 1994. december 23.


Image of none.svg
A megyei közgyűlés elnöke
Iváncsik Imre
MSZP

Alelnökök:

Búsi Lajos
Szabó József
FKGP-KDNP-MDF
Herbály Imre
MSZP
Részvétel: 46% Érvénytelen: 8,2%
125 ezer szavazó a 271 ezerből 10¼ ezer
Részvételi adatok
Választó-
jogosult
Szavazó Érvényes
szavazat
Érvénytelen
Kistelepülések 149 317 76 102 50,97% 69 437 6 665 8,76%
Középvárosok 122 082 48 705 39,90% 45 133 3 572 7,33%
Összesen 271 399 124 807 45,99% 114 570 10 237 8,20%
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
MSZP 36 164 31,56% 14 35,0% többség
FKGP-KDNP-MDF 28 890 25,22% 11 27,5% többség
SZDSZ 13 980 12,20% 6 15,0% ellenzék
Fidesz 9 615 8,39% 4 10,0% többség
Települések Szöv. 7 300 6,37% 2 5,0% ellenzék
Munkáspárt 6 830 5,96% 2 5,0% ellenzék
Pedagógusok SZ 1 963 1,71% 1 2,5% ellenzék
Be nem jutó listák (7 db)
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
Népfőisk.-Népműv. 2 460 2,15% 0
Sportszövetségek 2 014 1,76% 0
Nyugdíjasok 1 791 1,56% 0
Gazdakörök 1 313 1,15% 0
Karcagi Ipart. 876 0,76% 0
KISZÖV 687 0,60% 0
KKT 687 0,60% 0

Komárom-Esztergom megye[szerkesztés]

Komárom-Esztergom  megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 27 469 33,29% 14 35,0%
SZDSZ 14 095 17,08% 7 17,5%
FKGP 12 798 15,51% 5 12,5%
KDNP 7 582 9,19% 4 10,0%
MDF 7 551 9,15% 4 10,0%
Fidesz 7 082 8,58% 4 10,0%
Csolnoki Német NKE 2 901 3,52% 1 2,5%
Munkáspárt 1 836 2,23% 1 2,5%
Szlovák Szöv. 1 198 1,45% 0
Összesen 82 512 40

Komárom-Esztergom megyében a polgárok 47%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (88 ezer szavazó a 186 ezerből). A leadott szavazatok 6%-a volt érvénytelen.[21]

Az első helyen az MSZP végzett, a szavazatok egyharmadát szerezve meg. Az SZDSZ második, az FKGP harmadik lett. Négy-négy képviselői helyhez jutott a KDNP, az MDF és a Fidesz. Bejutott még a megyeházára a Munkáspárt és egy német nemzetiségi szervezet egy-egy megbízottja. Kimaradt viszont a szlovák nemzetiségi szövetség.

Az alakuló ülésen (dec.22.) az MSZP a hivatalban lévő Kovács Gy. Zoltánt jelölte újra az elnöki posztra. A negyven képviselő közül 37-en szavazták mellette. Koalíciós megállapodásra nem került sor.[22] Egy bő hónappal később (jan.26.) az elnök javaslatára alelnökké választották Varga Győzőt az SZDSZ és Sunyovszki Károlyt a Fidesz soraiból.[23]

Nógrád megye[szerkesztés]

Nógrád megye címere
Nógrád
Megye Közgyűlése

a közgyűlés létszáma 40 fő
Alakuló ülés: Salgótarján, 1994. december 22.


Image of none.svg
A megyei közgyűlés elnöke
Smitnya Sándor
SZDSZ

Alelnökök:

? ?
Részvétel: 54% Érvénytelen: 6,2%
76 ezer szavazó a 140 ezerből 4¾ ezer
Részvételi adatok
Választó-
jogosult
Szavazó Érvényes
szavazat
Érvénytelen
Kistelepülések 105 973 62 997 59,45% 58 828 4 169 6,62%
Középvárosok 34 176 12 535 36,68% 12 039 496 3,96%
Összesen 140 149 75 532 53,89% 70 867 4 665 6,18%
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
MSZP 20 881 29,47% 13 32,5% ellenzék
FKGP-KDNP-MDF 18 871 26,63% 11 27,5% többség
SZDSZ 9 134 12,89% 6 15,0% többség
Munkáspárt 6 891 9,72% 4 10,0% ellenzék
Fidesz 5 826 8,22% 4 10,0% többség
KÖSZ-TESZ
TESZ
4 657 6,57%
2 5,0% ellenzék
Be nem jutó listák (4 db)
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
TESZÖV-KMAK 2 155 3,04% 0
MESZÖV 1 513 2,13% 0
Bátonyterenye BK 538 0,76% 0 [24] 0
MIÉP 401 0,57% 0

Pest megye[szerkesztés]

Pest megye címere
Pest
Megye Közgyűlése

a közgyűlés létszáma 80 fő
Alakuló ülés: Budapest, 1994. december 22.


Image of none.svg
A megyei közgyűlés elnöke
Schmidt Géza
KÖSZ

Alelnökök:

Főállású alelnökök:
Rutkai Róbert
FKGP
Manninger Gábor
MDF
Társadalmi megbízatású alelnökök:
Péter Mihály
KDNP
Réti Miklós Tibor
MIÉP
Pogácsás Tibor
Fidesz
Részvétel: 43% Érvénytelen: 6,5%
328 ezer szavazó a 762 ezerből 21½ ezer
Részvételi adatok
Választó-
jogosult
Szavazó Érvényes
szavazat
Érvénytelen
Kistelepülések 370 926 182 072 49,09% 169 294 12 778 7,02%
Középvárosok 391 451 145 610 37,20% 136 936 8 674 5,96%
Összesen 762 377 327 682 42,98% 306 230 21 452 6,55%
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
MSZP 82 533 26,95% 24 30,00% ellenzék
FKGP-MIÉP 52 670 17,20% 14 17,50% többség
SZDSZ 43 346 14,15% 12 15,00% ellenzék
MDF 33 237 10,85% 9 11,25% többség
KDNP 29 544 9,65% 8 10,00% többség
Fidesz 24 950 8,15% 7 8,75% többség
Életet az éveknek 14 767 4,82% 3 3,75% ellenzék
KÖSZ 10 922 3,57% 3 3,75% többség
Be nem jutó listák (3 db)
Lista Szavazat Küszöb
kt kv
Képviselő Szerep
Gazdakörök 5 017 1,64% 0
Polgári Körök 4 787 1,56% 0
Művelődési Köz. 4 457 1,46% 0

Somogy megye[szerkesztés]

Somogy  megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 32 262 29,90% 14 35,0%
Somogyért 24 856 23,04% 10 25,0%
FKGP 18 157 16,83% 7 17,5%
Fidesz 7 399 6,86% 3 7,5%
SZDSZ 7 756 7,19% 2 5,0%
KDNP 7 136 6,61% 2 5,0%
MDF 5 541 5,14% 2 5,0%
Munkáspárt 3 776 3,50% 0
Tiszta Gyémánt 1 198 1,45% 0
Összesen 107 901 40

Somogyban a polgárok 53%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (113 ezer szavazó a 213 ezerből). A leadott szavazatok 5%-a volt érvénytelen.[25]

A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta. Második helyen – az országban egyedülálló módon – egy néhány hónapos megyei szervezet, a Somogyért Egyesület végzett. Az egyesület első embere, Gyenesei István 1985 óta a megye vezetője is volt – előbb tanácselnökként, majd 1990 decemberétől a közgyűlés elnökeként. Harmadik helyre az FKGP listája futott be. Három képviselővel a Fidesz lett a negyedik legnagyobb erő a megyeházán, pedig néhány száz szavazattal kevesebbet kapott az SZDSZ listájánál. A liberálisok ugyanúgy két képviselői helyehez jutottak, mint a KDNP és az MDF. (Érdekesség, hogy e három párt mindegyike átlépte a 4%-os küszöböt a középvárosi kerületben, ám a mandátumkiosztás sajátosságai miatt ebben a választókerületben nem jutottak képviselői székhez.) Kimaradt a közgyűlésből a Munkáspárt és a Tiszta Gyémánt Somogyért Egyesület.

Az alakuló ülésen (dec.17.) a hivatalban lévő elnök, Gyenesei István, a Somogyért jelöltje és Kolber István, az MSZP jelöltje között dőlt el az elnökségért folytatott versengés. A szavazás eredményként, az MSZP-s jelölt 21, míg a volt elnök 19 voksot kapott.[26] Az alelnöki posztokról azonban csak egy hónappal később, hosszas egyezkedések után döntöttek a képviselők. Összesen négy alelnököt választottak, közülük Gruber Attila főállásban láthatta el a feladatát, az MDF soraiból. Társadalmi megbízatással dolgozhatott Bálint Lehel a Somogyért, Kis-Bóli Tibor az FKGP és Kurdi Péter az SZDSZ jelöltjeként. Mindegyik jelölt legalább harminc támogatót tudhatott maga mögött a negyven fős képviselőtestüleből.[27]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye[szerkesztés]

Tolna megye[szerkesztés]

Vas megye[szerkesztés]

Veszprém megye[szerkesztés]

Veszprém megye címere
Lista Szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 32 485 27,06% 13 32,5%
FKGP 22 188 18,48% 8 20,0%
SZDSZ 16 444 13,70% 6 15,0%
KDNP-Konz.-MDF-MT-NDSz 16 083 13,40% 6 15,0%
Fidesz 14 224 11,85% 6 15,0%
Balatoni Szöv. 4 793 3,99% 1 2,5%
Munkáspárt 3 789 3,16% 0
Egészségügyi DDSZ 3 425 2,85% 0
Bakonyi Önk.Szöv. 3 030 2,52% 0
VM Vadászszöv. 2 484 2,07% 0
NOE 1 093 0,91% 0
Összesen 120 038 40

Veszprém megyében a polgárok 52%-a vett részt a megyei közgyűlési választásokon (126 ezer szavazó a 244 ezerből). A leadott szavazatok 5%-a volt érvénytelen.[28]

Zala megye[szerkesztés]

Áttekintés[szerkesztés]

Jelmagyarázat
Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6.-
Megyei közgyűlési helyek megoszlása
Közgyűlés létszáma 40 46 40 59 40 40 41 40 40 40 40 40 80 40 48 41 40 40 40 835
Lista BAR
BlasonHU-baranya.svg
BKK
BlasonHU-bacs-kiskun.svg
BÉK
BlasonHU-bekes.svg
BAZ
BlasonHU-borsod-abauj-zemplen.svg
CSO
BlasonHU-csongrad.svg
FEJ
BlasonHU-fejer.svg
GYS
BlasonHU-gyor-moson-sopron.svg
HJB
BlasonHU-hajdu-bihar.svg
HEV
BlasonHU-heves.svg
JNS
BlasonHU-jasz-nagykun-szolnok.svg
KME
BlasonHU-komarom-esztergom.svg
NÓG
BlasonHU-nograd.svg
PES
BlasonHU-pest.svg
SOM
BlasonHU-somogy.svg
SZB
BlasonHU-szabolcs-szatmar-bereg.svg
TOL
BlasonHU-tolna.svg
VAS
BlasonHU-vas.svg
VES
BlasonHU-veszprem.png
ZAL
BlasonHU-zala.svg

MSZP 11 13 14 22 13 15 10 15 15 14 14 13 24 14 14 13 12 13 12 271
10 8 14 7 39
75
3
4
9
FKGP 8 10 9 9 12 7 3 5 11 5 11 7 13 7 8 15 1 1 38 27
KDNP 3 7 4 7 4 3 3 6 4 8 2 5 7 6 52
17
39
MDF 3 3 3 3 3 2 4 9 2 4 3 1 1
Fidesz 3 3 2 4 2 4 3 2 4 4 4 7 3 3 3 3 6 60
SZDSZ 7 8 6 7 5 8 7 4 6 6 7 6 12 2 6 5 8 6 7 123
Munkáspárt 1 2 3 3 1 3 1 2 2 1 4 3 1 27
Agrárszöv. 1 2 3 2 8
Balatoni Sz. 1 2 3
NOE 1 1 2
Köztárs. P. 1 1
Csak egy
megyében
induló listák
Bányász Szöv. 3 3 Nyugdíjas Szöv. Somogyért 10 3 MSZDP 51
2 Baranyáért Települések Szöv. 2 2 Itt Élünk
Mórahalmi MVE 2 KÖSZTESZ 2 2 Keresztény IE
Forrás: Országos Választási Iroda[29]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Baranya megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  2. Baranya: kisebbségben a győztes szocialisták 1994. dec. 21., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 9.)
  3. A kistelepülési választókerületben KDNP-MDF felállásban szereztek 4 képviselői helyet, a középvárosi kerületben pedig MDF-KDNP név alaltt 3 mandátumot.
  4. Bács-Kiskun megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  5. Kőtörő Miklós 1990 decembere óta volt a közgyűlés elnöke, 1994-ben az SZDSZ kistelepülési listáját vezette. Elhunyt Kőtörő Miklós, a Bács megyei közgyűlés elnöke 1994. dec. 22., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 25.)
  6. Megalakult a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 1995. jan. 6., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 25.)
  7. Békés megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
  8. Maradt a régi közgyűlési elnök Békésben 1994. dec. 23., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 26.)
  9. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
  10. Három parlamenti képviselő a Borsodi Közgyűlés élén 1994. dec. 23., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 26.)
  11. Csongrád megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  12. Megalakult a Csongrád Megyei Közgyűlés 1995. jan. 6., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. ápr. 27.)
  13. Fejér megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. április 27.)
  14. Megalakult a Fejér Megyei Közgyűlés 1994. dec. 22., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. máj. 1.); ill. „Az elnök MSZP-s, az alelnök KDNP-s”, Fejér Megyei Hírlap, 1994. december 23., 1. és 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. május 4.) 
  15. ^ a b c d Győr-Moson-Sopron megye kistelepülési választókerületében az FKGP, a KDNP és az MDF külön-külön állított listát, míg a középvárosi választókerületben ezt közösen tették meg, KDNP-MDF-FKGP név alatt. A három párt összesített képviselői helyeinek a száma 20 volt, ez a közgyűlési helyek 48,8%-át tette ki.
  16. ^ a b A kistelepülési választókerületben "Nyugdijas Szövetség Győr", míg a középvárosiban "Megyei Nyugdíjas Szövetség" név alatt. Utóbbi kerületben, bár elérte a 4%-os küszöböt, de a mandátumkiosztás sajátosságai miatt nem jutott képviselői helyhez. (ld. "implicit küszöb")
  17. Hajdú-Bihar megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  18. Megalakult a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 1994. dec. 28., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. máj. 4.)
  19. KDNP: semmis a debreceni megállapodás 1995. jan. 3., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. máj. 4.)
  20. ^ a b c d A mandátumkiosztás sajátosságai miatt, a középvárosi választókerületben ugyan a lista 4% fölötti eredményt ért el, mégsem jutott képviselői helyhez. (ld. "implicit küszöb")
  21. Komárom-Esztergom megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  22. Megalakult a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1994. dec. 22., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. máj. 5.); ill. „Összpárti elnökválasztás”, 24 óra, 1994. december 23., 1-2. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.) 
  23. Két alelnök és egy aljegyző”, 24 óra, 1995. január 27., 1-2. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. május 5.) 
  24. A Bátonyterenye Barátainak Köre több mint 4%-ot ért el a középvárosi választókerületben, de a mandátumkiosztás sajátosságai miatt nem jutott képviselői helyhez. (ld. "implicit küszöb")
  25. Somogy megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. május 6.)
  26. Új elnöke van a Somogy megyei közgyűlésnek 1994. dec. 17., a Magyar Távirati Iroda keresőszavas hírarchivumából (elérés: 2016. máj. 6.); ill. „Megalakult a megyei önkormányzat”, Somogyi Hírlap, 1994. december 19., 1. és 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. május 6.) 
  27. Négy alelnök segíti a megye kormányzását”, Somogyi Hírlap, 1995. január 18., 1. és 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. május 6.) 
  28. Veszprém megyei közgyűlés választás – eredmény. Választástörténet (valasztas.hu), 1994. (Hozzáférés: 2016. május 16.)
  29. Országos Választási Iroda – Választástörténet honlapja (valtor.valasztas.hu) (elérés: 2015. nov. 4.)

További információk[szerkesztés]