2006-os magyarországi országgyűlési választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2006-os országgyűlési választások Magyarországon
Flag of Hungary.svg

2002 2006. április 9. és 23. 2010

386 fős országgyűlés
10 fő országos listán Többség: 194 fő 176 egyéni kerület

Részvétel: 67,83%
(Csökkenés2,7%p)
5 458 ezer szavazó
a 8 046 ezerből
5%-os küszöb: 270 402 szavazat

Hungarian parliamentary election, 2006.svg


Ferenc Gyurcsány, Davos 2.jpg Viktor Orbán 1997.jpg
Listavezető Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor
Párt MSZP FideszKDNP
Előző választ. 178 fő, 46% 188 fő, 49%[1]
Elnyert helyek
190 / 386   (49%)
164 / 386   (42%)
+/– Növekedés 12 Csökkenés 24
Listás szavazat 2 336 705 2 272 979
arány 43,2% 42,0%
+/– Növekedés 1,2% Növekedés 0,9%[1]
Egyéni kerület
102 / 176
68 / 176
+/– Növekedés 24 Csökkenés 27[1]

GaborKuncze.jpg Dávid Ibolya (2).jpg
Listavezető Kuncze Gábor Dávid Ibolya
Párt SZDSZ MDF
Előző választ. 20 fő, 5% [1]
Elnyert helyek
20 / 386   (5%)
11 / 386   (3%)
+/– ± 0 Növekedés 11
Listás szavazat 351 612 272 831
arány 6,50% 5,04%
+/– Növekedés 0,93% Növekedés 5,04%[1]
Egyéni kerület
5 / 176
0 / 176
+/– Növekedés 2 ± 0[1]

Csak egyéni választókerületben bejutók
Képviselő Szervezet Választókerület
Gyenesei István Somogyért SOM-06, Nagyatád
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
MIÉPJobbik Csurka István 119 007 2,20% Csökkenés 2,17%[2]
Munkáspárt Thürmer Gyula 21 955 0,41% Csökkenés 1,75%
Centrum Kupa Mihály 17 431 0,32% Csökkenés 3,58%
további 8 lista 15 530 0,29%

Miniszterelnök
a választások előtt
Miniszterelnök
a választások után
Gyurcsány Ferenc
MSZP-SZDSZ
Gyurcsány Ferenc
MSZP-SZDSZ

A 2006-os magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után az ötödik. A két fordulót 2006. április 9-én és 23-án tartották.[3]

A részvételi arány országosan az első fordulóban 67,83%, a másodikban 64,39% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt öt lista haladta meg: az MSZP (43,21%), a Fidesz (42,03%), a SZDSZ (6,50%) és az MDF (5,04%). Nem került be, a MIÉP – Jobbik a Harmadik Út (2,20%) a Munkáspárt (0,41%) és a Centrum Párt (0,32%).

Választási rendszer[szerkesztés]

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.[4]

A rendszer egyik problémája, hogy az egyéni választókerületek határai 1989 óta változatlanok, miközben az egyes térségek lakossága eltérő irányban változott, így a legkevesebb és a legtöbb szavazót magába foglaló körzet között jelentőssé vált a különbség. A probléma orvoslására 2005-ben az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést 2007-es határidővel, de erre a választásig nem került sor.[5]

A választás időpontja[szerkesztés]

A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[4] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[6]

Külföldi szavazás[szerkesztés]

2006. április 1. és 23. között lehetett szavazni a meghirdetett időpontokban és külképviseleteken.[7]

Kampány[szerkesztés]

A Fidesz 2004 szeptemberében döntött arról, hogy felkészül a 2006-os választásra. A párt két ciklusra, azaz nyolcéves Fidesz-kormányzásra készült.[8]

2005 májusában komoly vita volt a Fideszen belül. Volt MDF-esek – mint például Lezsák Sándor – okozták a legnagyobb vitát a párton belül. Ebben a hónapban dőlt el, hogy több korábbi jelöltet nem indítanak újra.[9]

Kövér László fideszes képviselő 2005 szeptemberében Hévízen azt nyilatkozta, hogy az lenne a legjobb, ha a baloldaliak otthon maradnának a szavazáskor. Kövér szerint a média is az MSZP-t segíti.[10]

Az MSZP úgy jelölte képviselőit egyes körzetekben, hogy az SZDSZ-nek tudjanak segíteni. Több megyében ugyanazokat a jelölteket indították, mint 2002-ben. Kecskeméten az MSZP és az SZDSZ közös jelöltet állított. Szegeden az MSZP nem szeretné, ha az SZDSZ jelöltet állítana velük szemben.[11]

2006. február 2-án Kövér László Dusnokon kijelentette, hogy nem szabad riogatni a választókat azzal, hogy a Fidesz nem fogja kifizetni a nyugdíjakat. Az emberek rosszabbul élnek, mint 4 éve, majd bemutatta a helyi kerületi jelöltet.[12] Három héttel később Pakson Kövér azt mondta, hogy a Fidesz fogja az emberek hitét megerősíteni.[13]

Egy hónappal később az MDF sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Bagó Zoltán Fidesz-képviselő Romsics Imre MDF-jelöltet megfenyegette, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Ennek hangfelvételét a sajtótájékoztatón mutatta be Romsics.[14] Az ügy miatt a Fidesz-KDNP Semjén Zsoltot indította Bagó helyett.[15] Egy héttel később Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője közölte a sajtóval, hogy 27 MDF-es jelöltet keresett meg a Fidesz, hogy lépjenek vissza.[16]

Dávid Ibolya 2006. március 17-én a Nap-kelte műsorban közölte, hogy a jobboldal miniszterelnöke MDF-es lesz, ha megnyerik a választást. A Fidesszel koalíciót kötöttek volna.[17]

Országos listák[szerkesztés]

Országos listát állított pártok:[18]

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

Párt MSZP FideszKDNP SZDSZ MDF MIÉP–Jobbik Munkáspárt
1. Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor Kuncze Gábor Dávid Ibolya Csurka István Thürmer Gyula
2. Hiller István Mikola István Kóka János Herényi Károly Kovács Dávid Karacs Lajosné
3. Szili Katalin Áder János Fodor Gábor Hock Zoltán Réti Miklós Vajda János
4. Lendvai Ildikó Semjén Zsolt Sándor Klára Csapody Miklós Fenyvessy Zoltán Szőke János
5. Horn Gyula Wittner Mária Molnár Lajos Karsai Péter Balczó Zoltán Bánhegyi József
6. Kiss Péter Horváth János Magyar Bálint Csáky András Kovács László Urbán Sándor
7. Szekeres Imre Kövér László Horn Gábor Pettkó András Nagy Ervin Székely Péter
8. Simon Gábor Pelczné Gáll Ildikó Béki Gabriella Almássy Kornél Zakó László Kollát Pál
9. Juhász Ferenc Pokorni Zoltán Kovács Kálmán Vas János Zsikla Győző Szabó Lászlóné
10. Ujhelyi István Varga Mihály Eörsi Mátyás Rózsa István Molnár Tamás Nagyvári László
11. Veres János Jakab István Kis Zoltán Szabó Katalin Farkas Lajos Jakus László
12. Lamperth Mónika Deutsch-Für Tamás Világosi Gábor Szőke László Mánya Kristóf Kozák András
13. Mandur László Szijjártó Péter Gulyás József Jagarics Ferenc Bogdán Emil Kerezsi László
14. Vitányi Iván Turi-Kovács Béla Gusztos Péter Gosztonyi János Szabó Gábor Csikány Józsefné
15. Mécs Imre Farkas Flórián Mézes Éva Viniczai Tibor Kelemen Márta Tóth István
16. Steiner Pál Lezsák Sándor Csőzik László Szabó József Fári Márton Major László
17. Vadai Ágnes Császár Antal Hankó Faragó Miklós Makay Zsolt Koós Ferenc Illés Imre
18. Mesterházy Attila Balog Zoltán Wekler Ferenc Habjánecz Tibor Fazekas Róbert Szentirmai Károly
19. Puch László Tellér Gyula Jüttner Csaba Fekete László Bana Tibor Bencsik Mihály
20. Kapolyi László Kontur Pál T. Asztalos Ildikó Helmeczy László Franka Tibor Winkler Károly

Részvételi adatok[szerkesztés]

Első forduló[19]
2006. április 9.
Második forduló[19]
2006. április 23.
7:00-ig 1,66% 1,76%
9:00-ig 11,39% 11,66%
11:00-ig 27,23% 26,59%
13:00-ig 38,22% 36,32%
15:00-ig 48,89% 45,03%
17:30-ig 61,72% 57,63%
Összesen 67,83% 64,39%

Eredmények[szerkesztés]

Egyéni választókerületek[szerkesztés]

A választás végeredménye az egyéni választókerületekben
  MSZP
  Fidesz–KDNP
  SZDSZ
  Somogyért Egyesület

A választás során a legtöbb egyéni választókerületet az MSZP nyerte meg 98 kerülettel, míg a Fidesz 68 helyen nyert. Az SZDSZ 3 helyen, míg a Somogyért Egyesület 1 helyen nyert. Az SZDSZ-MSZP szövetség 6 kerületben nyert.[20]

Listás eredmények[szerkesztés]

Listás mandátumok elosztása[21]
Párt neve Területi
listák száma
Országos
lista
Listás szavazatok Listás küszöb Kaphat-e mandátumot
listáról?
Területi listás mandátumok Országos listás mandátumok Listás mandátumok összesen
száma százalék száma százalék száma százalék száma százalék
FideszKDNP 20 Van 2 272 979 42,03 10% Igen 69 46,90 27 42,19 96 45,71
MSZP 20 Van 2 336 705 43,21 5% Igen 71 48,97 17 26,56 88 41,90
SZDSZ 20 Van 351 612 6,50 5% Igen 4 2,76 11 17,19 15 7,14
MDF 20 Van 272 831 5,04 5% Igen 2 1,38 9 14,06 11 5,24
MIÉP–Jobbik 20 Van 119 007 2,20 5% Nem
Munkáspárt 11 Van 21 955 0,41 5% Nem
Centrum 8 Van 17 431 0,32 5% Nem
MCF 8 Van 4 459 0,08 5% Nem
Zöldek Pártja 3 Nincs 2 870 0,05 5% Nem
MVPP 7 Van 2 789 0,05 5% Nem
KDP 9 Van 2 362 0,04 5% Nem
FKNP 3 Nincs 889 0,02 5% Nem
FKGP 2 Nincs 838 0,02 5% Nem
MESZ 1 Nincs 767 0,01 5% Nem
Munkáspárt 2006 1 Nincs 556 0,01 5% Nem
Összesen 153 10 5 408 050 100 146 100 64 100 210 100

Összesített eredmény[szerkesztés]

Az Országgyűlés összetétele
Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum[22] Összes mandátum
száma százalék száma százalék
MSZP 98 88 186 48,19 190 49,22
FideszKDNP 68 96 164 42,49 164 42,49
MSZP–SZDSZ 6[22] 0 6[22] 1,55
SZDSZ 3 15 18 4,66 20 5,18
MDF 0 11 11 2,85 11 2,85
Somogyért Egyesület 1[23] 1 0,26 1 0,26
Összesen[20] 176 210 386 100 386 100

Politikai következmények[szerkesztés]

A választást az MSZP nyerte, amely koalíciót ajánlott az SZDSZ-nek. Gyurcsány Ferenc maradt a miniszterelnök, és rövidesen megalakult a második Gyurcsány-kormány.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f 2002-ben a Fidesz és az MDF közös listát állított.
  2. 2002-ben a MIÉP önálló listát állított.
  3. Szavazás hirdetése
  4. a b Országgyűlési választások 2006 (magyar nyelven). Országos Választási Bizottság, 2009. február 20. [2010. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 10.)
  5. Török Gábor: 72. Mennyire torzít az egyéni választókerületi rendszer? (magyar nyelven). Török Gábor elemez, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
  6. Hogyan zajlik egy előre hozott választás? (magyar nyelven). Origo, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  7. Meghirdetett helyek és időpontok külföldön
  8. a Fidesz készül a választásokra
  9. Komoly vita a Fideszen belül. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 28.)
  10. Kövér beszéde
  11. MSZP-s képviselőjelölt-lista Archiválva 2014. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hvg.hu, 2005. október 27.
  12. Kövér László szerint embertelen dolog a nyugdíjasok riogatása – Hvg.hu, 2006. február 2.
  13. Kövér: a Fidesz dolga lelket önteni az emberekbe – Hvg.hu, 2006. február 21.
  14. Romsics Imre
  15. Semjén indul Bagó helyett
  16. Fidesz fenyegetések
  17. MDF-es miniszterelnök
  18. Pártok vagy az együtt induló pártok által állított jelöltek és listák”, valasztas.hu, 2006. május 25. (Hozzáférés ideje: 2021. március 7.) 
  19. a b Valasztas.hu: Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról
  20. a b Valasztas.hu
  21. Forrás: Országos Választási Iroda
  22. a b c A pártok megegyezése szerint a mandátumok végleges megoszlása: 4 az MSZP-nek, 2 az SZDSZ-nek.
  23. Gyenesei István

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Hungarian parliamentary elections (2006)